Hogyan válasszunk digitális fényképezőgépet #2

0
32

Képek tárolása
A fényképezőgépek az általunk használt tárolóeszköz alapján 6 nagy csoportba sorolhatók. Mindegyikre jellemző, hogy nagyon sokszor felhasználható. Ha megtelik, akkor tartalmát csak át kell másolni a számítógépre vagy archiválni kell és máris fényképezhetünk tovább. Így a digitális filmet a hagyományossal szemben csak egyszer kell megvenni. A hat képtárolási módszerről a következőt érdemes tudni:

  • Beépített
    Régebbi vagy olcsóbb fényképezőgépeken találunk olyan megoldást, hogy a képek csak a fényképezőgép belső memóriájába menthetők. Mikor az megtelik, akkor kénytelenek vagyunk számítógépet keresni és letölteni az anyagot. Egyes gépekben ez csak másodlagos tárolóeszköz a cserélhető memóriakártya mellett. Nem keverendő össze a gyorsabb használatot elősegítő belső memóriával, amivel nem mi, hanem a fényképezőgép gazdálkodik.

  • CompactFlash

    Talán a legelterjedtebb és legnépszerűbb memóriakártya típus. A kártya nem csak a memóriát, hanem az azt vezérlő áramköröket is tartalmazza, így a memória vezérlése nem okozhat kompatibilitási problémát. A piacon egyre nagyobb kapacitású kártyák jelennek meg (192-256 MB) és a beépített vezérlő miatt a felső határtól még elég messze vagyunk. Az elérhető nagy kapacitás miatt egyre több korábban csak SmartMedia kártyát használó gyártó kezd CompactFlash támogatást is a fényképezőgépekbe építeni.
    Két fajtája létezik. A Type I-es vékonyabb ezért kapacitása általában kisebb. A vastagabb Type II-es kártya már elég nagy ahhoz, hogy egy miniatűr merevlemezt foglaljon magába. Jelenleg az IBM Microdrive néven gyárt ilyen lemezeket 170, 340, 500 és 1000 MB-os méretben. Ilyen lemez használatával lecsökkenthető az 1 MB-ra jutó memóriaköltség, ami nem elhanyagolható. Szintén a Microdrive mellett szól, hogy 340 MB-ra (ez az egyik legelterjedtebb méret) akár egy hosszabb kirándulás képei (több száz kép) is mind ráférnek.

  • SmartMedia

    A CompactFlash kártyánál sokkal vékonyabb lapka, amely nem tartalmazza a benne lévő memóriamodul vezérlőáramköreit. A memóriakártyával való adatcserét a fényképezőgépbe épített elektronika végzi, ezért a nagyobb kapacitású kártyák megjelenésekor a korábban gyártott fényképezőgépek egy részéről rendszeresen kiderül, hogy nem kezeli az új kártyát. Jó esetben ezen egy szoftverfrissítéssel lehet segíteni, sokszor azonban ez a probléma nem orvosolható. A ma kapható fényképezőgépek szinte kivétel nélkül támogatják a piacon lévő legnagyobb kapacitású SmartMedia kártyát (64 MB), de egy részükben a gyártó nyilatkozata szerint használható lesz a már bemutatott, de még nem kapható 128 MB-os kártya is.

  • MemoryStick

    A Sony által kifejlesztett memóriakártya formátum. A rágógumi formájú és méretű kártya a Sony kizárólagos gyártása miatt (a Lexar megvette a technológia felhasználási jogait, de még nem kapható Lexar MemoryStick) elég drága. Maximális kapacitása 64 MB, de állítólag dolgoznak a 128 MB-os változaton is. Mivel egyedül a Sony alkalmazza a memóriakártya olvasók sem olcsók hozzá. Érdemes mérlegelni.

  • Floppy
    A hagyományos floppy lemez is lehet a digitális felvételek tárolásának eszköze. A megoldást elsősorban a Sony alkalmazta és mindaddig kiválóan alkalmazható is volt, amíg meg nem jelentek a multimegapixeles fényképezőgépek. A nagyobb felbontású képek több helyet foglalnak el, így két megapixeles képekből már csak 1 db fér egy lemezre, ami meglehetősen kényelmetlenné teszi a használatát. Előnye, hogy a képek letöltése bármilyen számítógépen lehetséges hiszen nem kell sem speciális szoftver, sem speciális csatlakozó vagy kábel a fényképezőgép csatlakoztatásához. Áthidaló megoldásként a SmartMedia és a MemoryStick kártyákhoz kapható FlashPath adapter, ami a memóriakártyát alakítja floppy meghajtóban olvasható lemezzé.

  • Egyéb
    A felsoroltakon kívül létezik még néhány megoldás. Vannak gyártók, akik megpróbálkoztak ZIP lemezre vagy SuperDisk-re mentő fényképezőgépek bevezetésével, de ezek a termékek nem lettek sikeresek. Újabban MultiMedia kártyával próbálkoznak, de egyelőre ez a vonal sem tűnik túl sikeresnek.

A Sony néhány hónapja bemutatott egy olyan gépet, amelyik kisebb átmérőjű írható CD lemezre menti a képeket. A megoldás hátránya, hogy törölni nem lehet róla és csak egyszer írható.

A fényképezőgépek mellé a gyártók általában kis kapacitású kártyát mellékelnek, ami maximum 2-4 teljes felbontású kép mentésére alkalmas. Az első próbálkozások után gyorsan rá kell jönnünk, hogy ezek a kártyák valódi használatra alkalmatlanok. Ezért mindenképpen érdemes nagyobb kapacitású kártyát választani. 36 legjobb minőségű JPEG kép (hagyományos filmtekercs képkockáinak száma) elmentéséhez a különböző felbontásnál a következő kapacitású kártyát érdemes venni.

  • 1,3 megapixelesnél 16 MB
  • 2,1 megapixelesnél 32 MB
  • 3,3 megapixelesnél 64 MB
  • 4 megapixelesnél 96 MB

Áramellátás
A fényképezőgépek elektronikája igencsak sok energiát képes felemészteni. A képek megkomponálásához használt LCD, a vaku, az élességállítás, a zoom és nem utolsó sorban a CCD mind árammal megy. Ezért az eszközök áramellátása nem egyszerű feladat. A gépek egy részébe ceruzaelemeket kell tenni, a másik része valamilyen speciális akkumulátort használ ez energia biztosítására. Az első megoldás előnye, hogy ha lemerül, akkor bárhol vehetünk bele másikat, illetve használhatunk újratölthető Ni-MH vagy Ni-Cd akkumulátorokat. Hátránya, hogy meglehetősen nagy, így a gép méretét erősen befolyásolja. A speciális akkumulátorok előnye, hogy sokszor jobbak a Ni-Cd ceruza akkumulátoroknál is, hátránya, hogy az ilyen akkumulátorok drágák és ha lemerül (és nincs tartalék), akkor nincs más megoldás mint hálózati csatlakozót keresni és várni az akkumulátor újratöltésére.

Ceruzaakkumulátorok kiválasztásánál érdemes a Ni-MH akkumulátorokat előnyben részesíteni, ezek ugyanis jobban bírják a strapát mint Ni-Cd társaik és kevésbé érzékenyek a félig lemerült akkumulátorok újratöltésére.

Képek letöltése
Bármekkora memóriakártyát válasszunk is, az egyszer úgyis megtelik. Eljön a pillanat amikor az elkészült képeket le kell töltenünk a számítógépre, hogy feldolgozzuk, kategorizáljuk majd felhasználjuk őket. A képek letöltése többféleképpen történhet. A mai fényképezőgépek legtöbbje rendelkezik USB csatlakozóval, ami lehetővé teszi, hogy a fényképezőgépet mint külső eszközt a számítógéphez csatlakoztassuk. Ilyenkor a gépben lévő kártya általában mint egy külső meghajtó jelenik meg a számítógépen, így lehetőség van a képek másolására, mozgatására. Ez az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb módja a képek letöltésének. Ha több nagyobb memóriakártyát használunk egyszerre, akkor érdemes elgondolkodni egy memóriakártya olvasó beszerzésén. Ezek a külső vagy belső egységek általában gyorsabbak, mint a fényképezőgépbe épített USB csatlakozók. A külső kártyaolvasók párhuzamos porton, USB porton vagy FireWire porton keresztül csatlakozhatnak a számítógépre. Sebességük eltérő. A párhuzamos portos egységek a leglassabbak míg a FireWire port elméletileg képes a 400 Mbit/mp-es sebesség elérésére is.

A beépített egységek egy része kártyahelyre másik része pedig a CD-ROM meghajtókhoz és a merevlemezekhez hasonlóan az IDE kábelre csatlakoztatható.

Ezek az egységek általában kaphatók CompactFlash-t, SmartMedia-t, MemoryStick-et, PCMCIA kártát vagy ezek kombinációját támogató változatban
Ha a számítógépünkben nincs USB csatlakozó vagy éppen az operációs rendszerünk nem támogatja azt, akkor a SmartMedia és MemoryStick kártyáknál és használatunk floppy lemez adaptert (FlashPath), aminek segítségével a memóriakártya tartalmát a számítógép floppy meghajtójában is olvashatjuk.

Notebook számítógépek esetén használhatunk PCMCIA foglalatba tehető kártyaadapert, ami nagyon gyors és kényelmes módja a kártya tartalmának olvasására.

A régebbi fényképezőgépeken csak soros portos csatlakozás volt, ami igencsak lassú. Egy-egy kép átvitele az egy-egy másodperc helyett néhány perc is lehet, így ilyen gépek mellé mindenképpen ajánlott egy kártyaolvasó beszerzése.

Mint látható a választék bőséges, a fényképezőgép kiválasztásánál érdemes utánanézni, hogy az adott géphez illetve a számítógépünkhöz milyen egységek használhatók és azok mennyibe kerünek.

Pénteken a fényképezőgép felhasználási területeiről és a többi említésre méltó részletről lesz szó.