A Szilícium völgyet már évtizedek óta a technológiai fejlesztések központjaként tartjuk számon. A kaliforniai San Francisco és San Jose között húzódó, több kisebb várost magába foglaló, de a két említett településsel együtt gyakorlatilag egy nagy megacity-t alkotó területen tényleg megtalálható majdnem minden olyan cég központja, amely ma a számítástechnikában, informatikában bármilyen meghatározó erővel bír.
 |
| a garázs |
Ezzel valószínűleg nem mondtam semmi újat senkinek, aki kicsit is érdeklődik az informatika iránt. Az viszont számomra már újdonság volt, hogy a a Szilícium völgy alapítását ahhoz a két emberhez kötik, akik a HP vállalatot is alapították: Bill Hewlett és Dave Packard. Mint minden valamirevaló szilícium völgyi cég, a Hewlett Packard is egy garázsban indult 1939-ban, mikor a közeli Stanford egyetemen végzett két barát közös vállalatot alapított. A frissen alakult cég első sikeres terméke a 2000A nevű audio oszcillátor volt, ami minden addigi terméknél precízebb szerkezetként lett a Walt Disney Studios új hangrendszerének kulcsfontosságú fejlesztőeszköze.
Mivel a vállalat alapítói hittek a kutatás és a technológiai fejlesztés fontosságában, 1966-ban megalapították a cég kutatási és fejlesztési projektjeit ma is koordináló HP Labs központot. A pontosan 40 éve létrehozott szervezet legfontosabb feladata nem a piacra karülő termékek fejlesztése, hanem a jövőben meghatározó szerepet játszó technológiák kutatása, kidolgozása. Eredményeik sokszor nem is korszakalkotó találmányok, hanem olyan továbbfejlesztések, amelyek lehetővé teszik a technológia mindennapi eszközökben való megjelenését.
 |
| HP Labs főbejárat |
A HP Labs a Hewlett Packard szervezetén belül teljesen önálló egységet képez, és csak a legfelső vezetés felé tartozik elszámolással. Ez a függetlenség biztosítja, hogy a kutatók nyugodtan dolgozhassanak a jövő technológiáin anélkül, hogy kudarc esetén retorzióktól kelljen tartaniuk. Ahogy megtudtunk gyakran előfordul, hogy éveket dolgoznak egy ötlet kidolgozásán, amiről később kiderül, hogy a piacon nem életképes.
A másik nagyon fontos tudnivaló, hogy a HP Labs egy háttérintézmény, aminek nem a konkrét termékek, hanem a technológiák kidolgozása a feladata. Így az itt dolgozó kutatók nem is mindig tudják, hogy a fejlesztéseiket a konkrét termékeket fejlesztő mérnökök mikor miben használják fel. Ebből kifolyólag a „Mikor lesz ez kapható a boltokban?” jellegű kérdésekre az bemutatók során nem is tudtak válaszolni.
 |
 |
| belső udvar | |
A látogatást négy, egyenként kb. 1 órás, kiscsoportos bemutatóra osztották fel, amelyek során négy egymást némileg átfedő, de különböző felhasználói csoportoknak szóló fejlesztési területet mutattak be.
Fejlett képalkotás
Ha már a bevezetés ilyen hosszúra sikeredett, nézzünk kezdetnek egy rövidebb, de annál érdekesebb témát. Mint ahogy az várható volt, az igazán érdekes és jövőt bemutató fejlesztésektől messze elzártak bennünket (sőt, az épületeknek azon részei ahol jártunk is feltűnően üresek, kihaltak voltak), de így is maradt bőven érdekesség, amin csámcsoghattunk. A Palo Altoban bemutatott egyik projekt a jövő videokonferenciájaként aposztrofált Halo volt. A Halo lényege, hogy az eddigi egyszerű videókivetítős videokonferenciák helyett valódi megbeszélést imitáló, valósághű konferenciát tegyen lehetővé távoli partnerek között, reális árakon.
A célok megvalósításához a HP Labs három technológiát fejlesztett ki:
- Panoply megjelenítő
A panoply megjelenítő lényege, hogy egy 180 fokos vetítővászonra vetíti a tárgyalópartner szobájának azt a felét, ahol a tárgyalópartnerek ülnek. A vetítéshez 4 darab, a kereskedelmi forgalomban ma is kapható, olcsó projektort használnak úgy, hogy azok képét némi átfedéssel vetítik a falra. A panorámaképekhez hasonlóan az átfedéseknél keletkező pontatlanságot nem az optika, hanem a szoftverek segítségével simítják el, így nyerve tökéletes, nagy felbontású képet a félköríves paláston. A megoldás lényege, hogy a négy vetítő kezelésére és a számítási műveletekhez egyetlen számítógépre van csak szükség, így a rendszer technológia igénye minimális.
 |
 |
| Panoply kijelző | Panoply vetítő |
 |
 |
| a monitor jobb oldalán látható, ahogy a szoftver elmossa és elhajlítja az egyik vetítő képét | bár a bemutató nem volt igazán felöltöztetve, de hatást jól érzékeltette |
- Fan Camera
Fan Camera A félköríves megjelenítéshez a képet hasonló módon rögzíteni is kell a két tárgyaló félnél, és természetesen a költségeket is kordában kell tartani. A megoldást a kutatók egy csomó 2 dolláros, kis felbontású érzékelő összeszerelésében találták meg. A FanCamera névre keresztelt szerkezet egy félköríves lapon 28 apró optikát és mögöttük 28 apró és nagyon olcsón beszerezhető érzékelőt tartalmaz. (Az előadást tartó Bruce Culbertson állítása szerint ilyen érzékelőket használnak ma a kamerás mobiltelefonokban is.) A 28 precízen szinkronizált kamera képét egy szoftver fűzi össze, így a korábbiaknál olcsóbban készíthető bármilyen felbontású kamera. (A felbontás az érzékelők számának növelésével szabadon bővíthető.) A megoldás előnye még, hogy megoldható vele a Panoply megjelenítőhöz szükséges oldalarányú kép rögzítése is, hátrányaként meg kell azonban említeni, hogy csak az optikától egy bizonyos távolságban biztosít élvezhető képet. A távolság előre beállítható, de közelebb vagy távolabb ülő résztvevők szellemképesen jelenhetnek meg, ha a több szögből rögzített felvételek nem illeszthetők össze tökéletesen. A képek valós idejű összefűzése jelen esetben is egy egyszerű asztali számítógép feladata.
- Pericles/Nizza képátvitel
Ez a projekt a másik kettőt szolgálja ki a számítási és az adatátviteli feladatok elvégzésével. A feladata, hogy biztosítsa az adatok gyors és késleltetés nélküli közvetítését a két fél között. Ez volt a legrosszabbul demonstrálható rész, hiszen a rögtönzött konferencia résztvevői a szomszéd szobában ültek.
A Halo rendszer bemutatása után a szomszéd teremben egy másik videokonferencia koncepciót is kipróbálhattunk. A probléma, amire a projekt megoldást kínál a következő: Egy egyszerű vetítővászon előtt ülve egy hosszabb asztalnál a szélen ülő résztvevők is azt a képet látják, amit a középre helyezett kamera rögzít a másik félnél. Ez azonban nem azonos azzal a képpel, amit akkor látnának, ha valóban egy szobában ülnének a tárgyalópartnerekkel.
 |
 |
| a ‘speciális’ panel | olcsó webkamerák a panel tetején |
A bemutatott rendszer helyszínenként 3 olcsó kamerát és 3 kivetítőt alkalmazva ugyanazt a képet 3 nézőpontból rögzítette, míg a projektorok a három képet egy speciális panelre három szögből vetítették. A panel feladata az volt, hogy minden szemlélőnek csak annak a vetítőnek a képét tükrözze vissza, amelyik vetítő alatt a személy ül. Így biztosítható, hogy a delikvens abból a szögből látja az eseményeket, ahol a virtuális teremben éppen ül. Bár a technológia itt is rendkívül olcsó (mint megtudtuk a vetítéshez használt fehér panel azonos azzal, amit útszéli táblák gyártásához is tömegesen felhasználnak), bőven van még rajta mit csiszolni mielőtt piacra kerülhetne.
A következő részben a digitális fényképezőgépek érzékelőjének kalibrálásáról, a helyi kontrasztállításról és az új fényképezőgépekben megtalálható karikatúra funkcióról lesz szó.
A HP Labs legfontosabb 40 találmánya/eredménye az elmúlt 40 évben
1966
Bejelentik a HP első számítógépét, a masszív és megbízható HP2116A, ami az első mozgatható, univerzális számítógép.
1967
A HP atomóra fontos szerepet kap az egységes idő mérésében, ezredmásodperces pontosságot biztosítva. Az 1991-ben bemutatott atomóra már 1,6 millió év alatt téved 1 másodpercet.
1968
A HP Labs kifejleszti az első kereskedelmi forgalomba kerülő fénykibocsátó diódát (LED), amit kijelzőkben és közlekedési lámpákban kezdtek el alkalmazni.
1971
A HP Labs kulcsszerepet játszik a termékfejlesztéssel foglalkozó mérnökök problémáinak megoldásában, így a 2100A típusú számítógép áramellátását biztosító 500 wattos tápegység kifejlesztésében is.
1972
Bill Hewlett megrendelésére elkészült az első tudományos zsebszámológép. A legendás alapító meghagyta, hogy olyan tudományos számológépet szeretne, ami belefér az inge zsebébe. A terméket a fejlesztők nem csak lehetetlennek tartották, de nem is hittek a sikerében. Az erős vezetői nyomás hatására a készülék végül elkészült, és minden addiginál nagyobb elismerést hozott a vállalatnak. A rajta lévő gombok száma után a szerkezet a HP 35 nevet kapta.
1974
Elkészült az első programozható tudományos számológép, a HP 9100A, ami gyakorlatilag az első személyi számítógépet is jelenti: A programokat mágneskártyán tárolja, a tudományos és mérnöki számításokat pedig tízszer gyorsabban oldja meg, mint vetélytársai.
1975
A HP egy standard interfész, a HP-IB (interface bus) kialakításával leegyszerűsítette az eszközök, így a perifériák és a számítógépek közötti kapcsolatot.
1979
A HP kutatói új szilíciumdioxidos kapilláris oszlopokat alkotnak, amivel forradalmasítják a gázkromatográfiás vegyi elemzéseket.
1980
A HP fejlesztők eredményeire alapozva elkészül az első olyan ultrahangos termék, amivel valós időben látható az emberi szív működése.
1980
A Canontól vásárolt másolótechnológia továbbfejlesztésével a HP elkészítette az első általános irodai felhasználásra szánt lézernyomtatót. A termék olyan csöndes volt, hogy akár könyvtárakban is lehetett használni, így kora legnépszerűbb nyomtatójává vált.
1981
A Plotterek működését megfigyelve a HP fejlesztők felismerték, hogy olcsóbb és nagyobb készülékek gyárthatók, ha a plotterbe fogott toll csak egy vonalban mozog, a másik irányba pedig a papírt mozgatják. Egy érdesített kerék segítségével megoldották, hogy a nagyméretű papírt is ugyan olyan precízen lehessen mozgatni, mint korábban a tollat.
1984
Megjelenik az első Thermal Inkjet technológiával működő HP nyomtató. Az olcsó otthoni nyomtatást lehetővé tevő technológiát a HP Labs szakemberei még a 70-es években dolgozták ki.
1986
A HP Labs segíti a céget, hogy a HP lehessen a RISC (Reduced Instruction Set Computers – csökkentett utasításkészletű számítógépek) architektúrájú processzorok első kereskedelmi felhasználója.
1986
Megjelenik a HP grafikai munkaállomásainak első generációja a HP SRX. A HP Labs kutatói által kifejlesztett architektúrát használó számítógéppel a HP vezető szerepet szerzett a grafikai munkaállomások piacán.
1989
A HP bemutatta az első DDS meghajtókat. A HP Labs falai közt kidolgozott technológiát alkalmazó DDS rendszerű szalag a világ legjobban fogyó archiválási (backup) szalagjává vált.
1991
Otthoni színes nyomtatás: a HP Labs által kifejlesztett alapvető színkezelő algoritmusokat használó DeskJet 500C drámaian lecsökkentette a színes nyomtatás költségeit.
1994
A HP Labs által 1981-ben elkezdett kutatásra alapozva a HP és az Intel közösen kezdi fejleszteni a 2001-ben bemutatott 64 bites Itanium processzorokat.
1995
Telekommunikációs forradalom: a HP Labs kutatói együttműködnek a telekommunikációs részleg mérnökeivel egy sztenderd telekommunikációs számítástechnikai platform kidolgozásán. A fejlesztés eredményeként megszületett technológiákat ma 100 országban több mint 100 millió fogyasztó használja.
1997
A HP Labs kutatói által kifejlesztett technológiával lehetővé válik egy a DNS analízishez használható eszköz elkészítése.
1997
Digitális fotózás: a HP Labs segítségével a vállalat beléphet a digitális fotózás területére. A következő években megjelent fényképezőgépekben a cég bemutatta például az adaptive lighting vagy az automatikus vörös-szem eltávolítás funkciókat, amelyek a fényképezőgépekben egy egyéni fotólaborrá állnak össze.
1998
Az eredetileg kézi másolóeszközökhöz kifejlesztett „navigációs” rendszer felhasználási jogát a HP eladta optikai egerek gyártásához, jelentős bevételt teremtve ezzel a cégnek. A papír elmozdulását követő technológiát ma a cég a nyomtatókban hasznosítja.
1999
Molekuláris logikai kapu: a HP Labs tudósai és a UCLA (University of California Los Angeles) közösen megépítették a világ első molekuláris logikai kapuját, ami alapvető lépés a kémiailag felépített nanoszámítógépek felé.
1999
A World Wide Web üzletek közötti, illetve vállalat-ügyfél kapcsolatát megváltoztató hatását felismerve a HP Labs kutatói elkészítették az e-Speak terméket, ami a mai web szolgáltatások alapját képezte. A HP az eredményt nyílt forráskódú termékként tette közzé.
1999
Mindenütt jelenlévő számítástechnika: „Hey! Everything Has A Website (HEHAW)” (Hé! Mindennek van weblapja) egy olyan koncepció, ami a kísérleti CoolTown kutatási projekt alapját képezi. A projekt bemutatja, hogy miként kapcsolódhatnak emberek, helyek és dolgok egymáshoz a weben keresztül.
2001
Közüzemi számítástechnika: A HP Labs új, közüzemi adatközpontot készít az első valódi közüzemi számítástechnikai rendszer megvalósításához. A rendszert az erőforrásaikat jobban kihasználni akaró nagyvállalatok számára építik. A munka alapját a HP Labs korábbi kutatási eredményei biztosították.
2002
A HP kutatói megalkotják az első asztali lejátszókkal is kompatibilis újraírható DVD rendszert (DVD+RW). A technológia lehetővé teszi, hogy a felhasználók rögzítsenek, töröljenek, majd újra rögzítsenek videó anyagokat egy lemezen, amit aztán bármelyik tipikus asztali DVD lejátszóval megnézhetnek.
2002
A HP Labs által az Indigo N.V. felé kezdeményezett közös kutatási projekt eredményeként a HP megvásárolja az jó minőségű, egyedi digitális nyomdai technológiát fejlesztő vállalatot.
2002
A HP Labs elkészíti a legnagyobb sűrűségű elektronikusan címezhető memórialapkát. A laboratóriumi körülmények között bemutatott memória aktív eszközként molekuláris kapcsolókat használ. A készülék elfér egy négyzetmikronnyi területen. Ez olyan pici, hogy egy emberi hajszál végére ilyenből ezret is fel lehetne tenni.
2003
A HP Labs kutatói együttműködnek az Egyesült Államok kormányával a pénzhamisítás elleni küzdelemben. A képfeldolgozás során szerzett tapasztalatot felhasználva olyan eljárásokat dolgoztak ki, amelyeket a bankjegyek nyomtatásánál fognak tudni felhasználni.
2003
A HP bejelentette a Grid (hálózat) alapú megoldásait, amelyek lehetővé teszik a nagyvállalatok számára, hogy jobban hasznosítsák az erőforrásaikat. A munka alapját itt is a HP Labs korábbi kutatásai adták.
2003
Okos hűtés: speciális 3D-s modellezés segítségével ábrázolják az adatközpontok hőeloszlását, ami lehetőséget teremt arra, hogy a HP Smart Cooling rendszerével jelentősen csökkenthető legyen a hűtésre használt energiamennyiség, több millió dolláros megtakarítást biztosítva ezzel a vállalatoknak.
2004
A HP Labs Modell alapú technológiája a HP OpenView Automation Manager kulcsfontosságú komponense, ami segíti az IT erőforrások megfelelő elosztását az állandóan változó üzleti prioritások mögött.
2004
A HP kiadja a Jena legújabb verzióját, ami a Semantic Web (Jelentésalapú hálózat) témakör legnépszerűbb nyílt forráskódú eszköztárává vált. A Jena segítségével a tartalmak a gépek számára is emészthető formában tehetők közzé, így biztosítva átjárást a ma még szeparált rendszerek között.
2004
A HP Labs által kifejlesztett kép tömörítési algoritmus tette lehetővé, hogy a Spirit Rover marsjáró által készített nagy felbontású képeken keresztül a kutatók megvizsgálhassák a 170 millió km-re lévő Mars felszínét.
2004
Digital Media Platform (DPM): A HP Labs által kifejlesztett technológia lehetővé teszi, hogy a médiavállalatok az egyszer elkészített anyagokat többször, többféle csatornán terjeszthessék. A rendszer felhasználásával csökkent a piacra kerülés ideje és lehetővé vált korábbi anyagok újabb csatornákon való terjesztése.
2005
A HP bejelenti a Virus Throttle technológiát, ami képes kontrollálni a vállalatok számítástechnikai rendszerében felbukkanó vírusok terjedését, csökkentve ezzel a rendszerben okozott károkat. A termék ma a ProCurve 530xl hálózati switchekben és a ProLiant intelligens hálózati csomagban érhető el.
2005
A HP Labs számítási kapacitást nyújt a Shrek 2 és a Madagaszkár készítőinek, illetve együttműködik több animációs film készítőivel is.
2005
Crossbar latch: a HP Labs bizonyítja, hogy az általuk kifejlesztett Crossbar Latch technológia leválthatja az elektronikát az előző fél évszázadban meghatározó tranzisztorokat.
2006
HP Labs mérnökök együttműködve az Open Call üzleti részleggel olyan technológiák kifejlesztésén dolgoznak, amivel lehetővé válik jó minőségű multimédia anyagok megbízható átvitele 3G-s mobil hálózatokon is.
2006
A HP színkezelési kutatói alapvető kutatásokkal támogatják az International Color Consortium (ICC) munkáját. A cél, hogy az egyik eszközzel rögzített színek másik eszközökkel is megfelelően reprodukálhatóak legyenek. A színkezelés kiszámíthatóvá tételével szeretnék elérni, hogy az üzleti nyomtatás internet alapú üzletté válhasson.
