Kipróbáltuk: Canon PowerShot S40 teszt

0

Kívülről


Kívülről
A fényképezőgép előlapján az elhúzható ajtó a vakun kívül mindent eltakar. Az ajtót a rajta lévő kiemelkedő csíknál fogva lehet elhúzni. Az ajtó és a rajta lévő kiemelkedés megbontja a korábbi S sorozat alap koncepcióját, hogy a téglatest alakú vázon ne legyen semmi kiemelkedés. Az ajtó elhúzásakor a fényképezőgép bekapcsol és az objektív kb 2 cm-re kiemelkedik a vázból. A fényképezőgép ilyenkor felvétel állásba kapcsol. Az optika két egymásba csúszó hengere zoomoláskor forog és változik a kinyúlása. A zoom objektív gyújtótávolsága a kisfilmes gépeknék megszokott 35-105 mm közt állítható, kezdő fényereje f2.8 és f4.9 közt változik. A kompakt, elegáns kialakítás miatt a gépre nem lehet előtétlencsét tenni.

Canon PowerShot S40
Az objektív felett található az élességállítás segédfénye, ami nem megfelelő megvilágítás mellett is lehetővé teszi az élességállítást. Ez már több Canon gépen is bizonyított. A lámpa másik funkciója, hogy vörös-szem hatás csökkentő módban exponálás előtt világít, hogy a delikvens pupillája összehúzódjon és csökkenjen a vörös-szem effektus veszélye. Ez a megoldás véleményem szerint messze jobb, mint a vaku elővillantása. Sajnos ez a lámpa került közvetlen az objektív fölé és nem a kereső optikája. Így közeli felvételeknél a kereső használatakor a parallaxis hibával mid oldalirányban, mind pedig függőlegesen számolni kell. Az előlap jobb felső sarkában található a vékony, hosszú vaku, ami ISO 100-as érzékenységnél akár 4,5 méterig is kellő fényt tud biztosítani.

Az elhúzható ajtó érdekessége, hogy visszatolásakor nem lehet rátolni az objektívre. Csak azután lehet teljesen visszatolni, hogy az objektív visszahúzódott a vázba. Nagyon jó megoldás.

Canon PowerShot S40

A gép tetején található az exponáló gomb mellett a zoom kapcsoló, a programválasztó tárcsa, a mikrofon és a hangszóró. A zoom kapcsoló egy két oldalra elcsúsztatható kar. Nem egy világbajnok megoldás, de használható és jól illik a gép dizájnjába. A mikrofon segítségével a videófelvételek mellé hang is rögzíthető. A hangszórónak a videók visszajátszásánál a hang lejátszásán kívül a működésnél kiadott hangoknál van jelentősége. Ezek a hangok számítógép segítségével beállíthatók. A tárcsa tömve van funkciókkal. A legkézenfekvőbb az Auto mód, amiben a fényképezőgép mindent beállít automatikusan. Ennek a használata a legkényelmesebb és majdnem mindig jó eredményt produkál. Ettől egyik irányban találhatók a manuális módok, másik irányban az előre beállított programok:

Programok

  • Portré
  • Tájkép
  • Éjszakai
  • Sport
  • Hosszú expozíció
  • Szín effektus
  • Panoráma
  • Videó felvétel

Manuális módok

  • Programautomatika (majdnem teljesen automatikus, de van korrekciós lehetőség)
  • Záridő előválasztás
  • Blende előválasztás
  • Teljesen manuális

Canon PowerShot S40
A fényképezőgép hátlapján természetesen megtalálható a nagyméretű LCD monitor, ami egyszerű védő borítást kapott, ami sajnos erős napfényben becsillanhat. A fényereje viszont nagyon jó, így közepes napsütésben még jól használható. Szintén Canon jellemző, hogy az LCD képe gyenge fénynél is tökéletes, így tényleg jól használható. Az LCD mind színben, mind felbontásban a legjobb, amit digitális fényképezőgépre ma szerelnek. Ezt annak idején az S30 kipróbálásakor is megállapítottam és ezen a téren nem történt azóta változás.

Az LCD felett található a kereső, ami a G2-essel ellentétben nem dioptriaállításos. Túl sokat nem célszerű tőle várni, mert ugyan úgy használhatatlan, mint a többi kompakt filmes és digitális gépre szerelt kereső, ráadásul a benne látott kép a felvételre kerülő témának mindössze 72%-át mutatja. A mellette lévő LED-ek a szokásos kártyaműveletre és élességállítás sikerességére figyelmeztető funkciót látják el. A keresőtől jobbra található a visszajátszás kapcsolója. A kereső és a kapcsoló közti LED a gép bekapcsolt állapotában folyamatosan világít.

Canon PowerShot S40
A navigáló gomb az S30/S40 pároson debütált. Ezt a funkciót általában egy négy irányba billenő tárcsával szokták (jól-rosszul) megoldani. A Canon gondolt egy nagyot és a tárcsát átformálta egy téglalappá, amit a gép tetejének és hátlapjának találkozásánál az élre tett. Az eredmény nemcsak, hogy jól néz ki, de legnagyobb meglepetésemre még használható is. A használhatósága nyilván abból fakad, hogy a le és fel irány kiválasztásához teljesen más mozdulatot kell tenni, mint a jobbra és a balra irányokhoz. Így a téves mozgatás nem valószínű. Az irányok és mozdulatok annyira eltérnek, hogy a gombra még a SET funkciót is rá lehetett tenni. A gépnek eme újítása kiválóan sikerült.

A kereső bal oldalára kerültek a makró illetve a vaku állító gombjai. Ezek visszajátszásnál az indexképes megjelenítés illetve az ugrás funkciókat látják el. Az LCD monitor jobb oldalára került a MENU és a DISPLAY gomb. Ezekkel a megszokott módon a menübe lehet belépni, illetve a képernyőn megjelenő információkat lehet megváltoztatni. A monitor másik oldalára tették az expozíció korrekció/fehéregyensúly/vaku korrekció/expozíció sorozat, a kézi élességállítás és a fénymérés beállító gombjait.

A fényképezőgép markolat felöli oldalán csak a csuklószíj rögzítési pontja található. A kompakt kialakítás miatt a gépen egyébként nincs használható markolat. A fogásban csak az objekívvédőn lévő csík és a hátlapon kialakított enyhe mélyedés segít. Ezek jelentősége azonban a teljesen fém kialakítás miatt elhanyagolható.

Canon PowerShot S40
A fényképezőgép másik oldalára került az USB csatlakozó és az A/V kimenet. Az USB csatlakozó nem csak a számítógéppel való kapcsolatnál, de a közvetlen nyomtatásnál is szerepet kap. Ide kell ugyanis csatlakoztatni azt a speciális kábelt, amin keresztül a fényképezőgép irányítani tudja az erre felkészített nyomtatókat. A két csatlakozót a szokásos módon egy gumicsík borítja. Van akinek ez a megoldás nem szimpatikus, de én nem tartozom ebbe a táborba. Hogy a gumilap hosszútávon is a helyén maradjon, egy egyszerű guminyelv gondoskodik.

A fényképezőgép alján található az akkumulátor/kártyanyílás nagyméretű ajtaja és az állványcsavar. Ez utóbbi természetesen fém és szinte hihetetlen, de az optika tengelyében van. Ennek köszönhetően a panorámafelvételeknél az egyes képek összefűzése nagyságrendekkel könyebb lehet és mellékesen a gép az állványon is stabilan áll.

Canon PowerShot S40
Úgy néz ki, hogy divat lett a memóriakártyát és az akkumulátort egy ajtó mögé tenni. Annak idején ilyet csak a Sony gépeken lehetett látni. Az ajtó ugyan nem Sony megoldás, de egész korrekt. A fényképezőgép egy speciális, kisméretű lítium ion akkumulátortól kapja az energiát. Az apró méret hátránya, hogy az akku teljesítménye relatíve kicsi, így egy feltöltött egységgel kevesebb kép készíthető. Szerencsére az S40 fogyasztása igazodik a kis teljesítményű akkumulátorhoz, de erről majd a megfelelő helyen részletesebben is szó lesz. Pozitívnak tartom (és jelen esetben a közös fedél miatt feltétlen szükséges is), hogy az akkumulátort a G1-hez hasonlóan ebben a gépben is egy apró karom tartja a helyén. Így az ajtó kinyitásakor az akku nem ugrik ki azonnal. Ezt a kis apró műanyagdarabot a G2-esből sajnos kispórolták.

Az ajtó alatti másik nyílásba CompactFlash memóriakártyát lehet tenni. A többi Canon géphez hasonlóan ez a kártyahely is Type II-es, így a vastagabb (nagyobb kapacitású) memóriakártyákat és az IBM Microdrive-ot is bele lehet tenni. A kártya kivétele a mellette található gomb benyomásával lehetséges (semmi új), ami kellő mértékig kinyomja még a vastagabb kártyákat is.

Az S40-esen nincs vakuszinkron kimenet, vakupapucs és kihajtható LCD, illetve az objetív kezdő fényereje is gyengébb, mint a nagytestvérnek mondható G2-esen, ami annak tulajdonítható, hogy ez elsősorban egy otthoni, hobbi célra szánt nagyon igényes masina. A gép fém borítása elegáns külsőt biztosít és mindemellett még a tartosság hatását is kelti. A fém burkolat hátulütője, hogy az apróbb sérülések hamarabb meglátszanak rajta, mint a gumírozott felületeken. Mindent egybevetve a Canon PowerShot S40 egy nagyon jól kitalált, átgondolt és jó anyagválasztással megépített fényképezőgép.