Optika II.
Geometriai torzítás
A kromatikus aberráció melletti másik alapvető optikai hiba a szabályos formák torzulása a képen, vagyis a geometriai torzítás. Nagylátószögnél nem ismeretlen ez a probléma, főleg a 28mm-es, vagy annál is nagyobb ekvivalens értékkel operáló gépeknél. Nos, a PowerShot SX210 IS sem mentes a hordótorzítástól. Nagylátószögnél kb. 0,8%-os értéket mértünk, ami átlagosnak mondható. Ekörül volt a nemrég tesztelt Panasonic TZ10 ultrazoom kiskompaktja is (0,7%), bár ott még nagyobb a látószög és a feldolgozórendszer is odateszi magát a hatás csökkentése érdekében. Ne vonjunk le tehát elhamarkodott következtetéseket, annyi bizonyos csak, hogy ez egy elfogadható érték, amely nem lesz túl szembetűnő, kivéve szabályos témák (pl. épületek) fotózásánál.
Tele állásban hasonlóan viselkedik a gép, mint az említett konkurens, vagyis a zoomot növelve fokozatosan eltűnik a torzulás. A zoom végállásában a hordó alak átvált úgynevezett párnatorzítássá, vagyis a vonalak befelé, a kép közebe felé görbülnek. Ez azonban szinte elhanyagolható, 1%-os mértékű. Nem nagyon fogjuk észrevenni.
Torzítások a gyujtótávolság függvényében
Közelfényképezés, makró
Az új objektív az élességállítási távolságokon is változtatott imitt-amott. Ilyen a makró munkatávolság is, mely korábban 2 cm volt, de választhattunk 0 cm-es Super Macro módot is. Az SX210 IS-nél sajnos mindez megszűnt. Egyféle makró módot kapunk, mely a frontlencsétől számítva 5 cm-re képes élességet állítani. Egy kis öröm az ürömben, hogy nem feltétlenül szükséges makró módba kapcsolnunk ehhez a közelséghez. Normál AF üzemmódban is elérhető, de a makro mód egy sokkal szűkebb fókusztartomány (5-50 cm) kínál, a AF rendszernek nem kell akkora utat „bejárnia”, így valamivel gyorsabban végezhet az élességállítással.
Makró képességek
A 5 cm-es munkatávolság és a relatíve nagy látószög együtt közepes, illetve egy kissé az alatti makro nagyítást kínál, mely ezúttal 73 x 55 mm-es lefedettséget jelent. A közelfényképezés szokásos hátrányai részben jelentkeznek, hiszen a viszonylag nagy geometriai torzítás, valamint a sarkok erős életlenedése jelen van, de például a képsarki sötétedés egyáltalán nem zavaró mértékű. Némileg zavaróbb viszont tele állásban, melynél 1 méter a legkisebb munkatávolságunk. A nagy gyújtótávolságnak köszönhetően viszont az elérhető nagyítás nem sokat romlik, 101 mm széles területet foghatunk be. A torzítás szinte elhanyagolható, a sarkok lágyulása viszont jelentkezhet, bár sokkal kevésbé, mint 5 cm-es távolságnál.
Vignettálás
Az előbb már tettem egy apró kitérőt a képsarki sötétedés, vagy magyarosan vignettálás irányába. Az SX210 IS átlagos értékeket produkált csak éppen ellentéteseket ahhoz képest, amit a papírforma diktálna. Eszerint nagylátószögnél, nyitott rekesszel várható a legerősebb fényvesztesség a kép sarkaiban, a gép azonban egész jó, alig észrevehető sötétedést mutatott nagylátószögnél. Nyitott rekesszel 6,2%-os volt ez az érték, ami teljesen rendben van. A rekeszt szűkítve 2,4%-ra sikerült csökkenteni, ami pedig végkép észrevehetetlen.
A zoomot tele állásba tekerve többnyire elhanyagolható, vagy kis mértékű vignettálást tapasztalunk. Itt 11,8%-os volt, nyitott rekesszel, ami telénél egy kicsit magas, nagylátószögnél viszont átlagosnak számítana. A rekeszt az F5,9-es nyitott értékhez képest alig egy fényértékkel szűkíthetjük csak, így nem meglepő, hogy a vignettálás nem sokat javul. F8 rekesznél 9,5%-os mértünk.
