Kipróbáltuk: Fujifilm FinePix S7000 teszt

0
5 871

Bevezető

A Fujifilm FinePix S7000 az elődmodellhez képest külsőleg szinte egyáltalán nem változott. Az elődmodellt tekinthetjük a FinePix S602Z-nek is, de pontosabbak vagyunk, ha az S602 Pro-hoz hasonlítjuk, hiszen az exponálógombban lévő kioldózsinór furata ott jelent meg először. Külsőleg talán még az optika felirata, illetve a tubus végének színe változott. Ez utóbbi arany színű lett. Az optika felirata a korábbi “6x optical zoom” helyett most egy nagy “19x” feliratot látunk, amely után ott a magyarázat, “természetesen” kisebb betűkkel: “6x optical 3.2x digital”. Nos, azt hiszem erről többet nem is érdemes beszélni, mindenki vonja le maga a következtetést a marketing szépségéről.




A fényképezőgép belsejében több változás is történt. Talán az egyik legjelentősebb, hogy a gépben új SuperCCD dolgozik, amely már a 4. Generációt képviseli. A 6 Mpixeles SuperCCD HR érzékelő segítségével 12 Mpixeles interpolált felvételek készíthetők (tesztünk során többnyire 6 Mpixeles képeket mutatunk be, nem hiszünk abban, hogy a fizikai felbontás adta részletgazdagság bármilyen szoftveres megoldással növelhető volna). Az új CCD tehát dupla akkora felbontású. Tapasztaltabb olvasóinkban – főleg a Sony DSC-F828 tesztünk után – felmerülhet a kérdés: vajon nem lesz-e ennek a gépnek is emiatt jelentősen zajosabb képe, hiszen az érzékelő mérete itt sem változott? Nos, a válasz megadása nem egyszerű feladat, de talán kijelenthető: a képen nem látunk több zajt. Hogy mégis akkor mi lesz a képzajjal, erre majd cikkünkben a megfelelő helyen visszatérünk.


Az optika teljesen ugyanaz, mint az elődmodellnél volt. A 6x-os átfogás jó fényerővel párosul. A kérdés itt is csak az, vajon ez az optika elegendő-e egy 6 Mpixeles 1/1,7″-os SuperCCD kiszolgálásához. Az optika elején lévő gyűrű eddig csak a kézi élességállítást szolgálta, az S7000-nél viszont már a zoom vezérlésére is használható, igaz kicsit nehézkesen. A gyűrű elforgatását a gép elektronikusan ellenőrzi, melynek következtében a fókusztávolság változtatható. Ennek sebessége kétféle lehet, ha közel egy másodpercig folyamatosan forgatjuk, a zoom sebessége gyorsabb lesz. Kis gyakorlással elsajátítható az a technika, amivel ezt jól lehet kezelni, de kényelmesnek nem nevezhető (hasonló megoldást kapott a Sony DSC-F707 után a DSC-F717 is, ott sem túl nagy sikerrel). Szerencsére a zoom vezérlésére továbbra is használható az S602-nél megismert két gomb. A bekapcsolás után az optika 3,5 cm-rel mozdul előrébb.




A géppel legnagyobb felbontásban 4048×3040 pixeles (12 Mpixel) interpolált képeket készíthetünk. A CCD felbontásának megfelelő pixelszámú (6 Mpixel) képek 2848×2136 pixelesek, ezen kívül a kisebb felbontásokban a következőket kapjuk: 2016×1512 (3 Mpixel), 1600×1200 (2 Mpixel), 1280×960 (1,3 Mpixel). Érdekes módon a tömörítési fok csak 12 Mpixeles interpolált képeknél állítható, ott is csak Fine vagy Normal tömörítés között választhatunk. Ha szükségünk van veszteségmentes képre, akkor erre is van lehetőségünk, az S7000-ben már van RAW fájlformátum (S602Z-ben TIFF volt). A RAW fájl 13 Mbyte-os, méretét nézve közepesen tömörített, egy RAR a .RAF fájlból 9,5 MB-os archívot készített.


Az S602 még SmartMedia kártyával működött, de az S7000 a kornak megfelelően a képek tárolásához már xD kártyát használ . Természetesen, mint az elődje, az S7000 is támogatja a CompactFlash kártyákat, bár a gyártó csak a MicroDrive-ok tökéletes kezelését garantálja (tesztünk során Lexar CompactFlash kártyát is használtunk, probléma nélkül). Mivel az S7000 a FAT32 fájlrendszert nem támogatja, a 2 GB-nál nagyobb memóriakártyák és MicroDrive-ok nem használhatók. A kétféle kártyaformátum között a SetUp-ban lehet váltani. A menüpont szerencsére nincs túlzottan eldugva, így a váltás viszonylag gyorsan megoldható.

Az állóképeken kívül mozgóképrögzítésre és sorozat-felvételre is van lehetőség. Az S602-ben már bevált módon az S7000-es képes 640×480 pixeles felbontásban remek videófelvételeket készíteni, akár a kártya teljes kapacitásáig (megfelelőn gyors kártya szükséges hozzá, pl. MicroDrive). A képfrissítés 30 kép/mp. Ezen kívül még 320×240 pixeles felbontást használhatunk mozgóképrögzítéskor. A felvétel közben zoom nem használható, a fókuszrendszer inaktív, de a fénymérés működik.

Sorozat-felvételkor három féle mód közül választhatunk, melyből az első kettő nagyjából megegyezik. Az első és második esetben gyári adatok szerint 3,3 kép/mp sebességgel készülhetnek a képek, 5 kép hosszban. A két mód között annyi a különbség, hogy az első mód esetén 5 kép készül, melyek rögtön mentésre kerülnek, míg a második esetben folyamatosan készíti a gép a képeket (maximum 40 képig), majd az exponáló gomb felengedése után (vagy a sorozat lejárta esetén) a gép az utolsó 5 képet menti el. A harmadik fajta sorozat csak automatikus üzemmódban működik, P, S, A, M és SP állásokban nem választható ki. Ilyenkor a felbontás maximum 1,3 Mpixel, a sorozat sebessége 1 kép/mp, a sorozat hossza 40 kép. A gyakorlatban mi az első sorozat módnál 3,8 kép/mp-es sebességet mértünk, vagyis az 5 kép 1,3 mp alatt készült el. Az első két módban a sorozat hossza független a felbontástól és a tömörítés fokától (RAW esetén nem készíthető sorozat).

Automatikus expozíció-sorozat esetén 3 kép készül, +-0,3, +-0,7, vagy 1 Fé különbségekkel, a sebesség itt is hasonló, mint normál sorozatkor.





A gépet 4 db AA méretű ceruzaelem ill. célszerűen NiMH akkumulátor táplálja villamosenergiával. 2100 mAh-s akkuk esetén LCD-vel körülbelül 300 kép készíthető egy feltöltéssel. Az S7000-hez gyárilag nem adnak sem akkumulátort, sem akkumulátortöltőt, ezt külön kell megvásárolnunk. Javasoljuk, hogy még a fényképezőgép megvásárlásakor szerezzük be a szükséges töltőt és akkumulátorokat, hogy utána már csak a fényképezéssel kelljen foglalkoznunk.