Felépítés
Ergonómia
A FinePix X-S1 nem csak fényképeken néz ki úgy mint egy tükörreflexes gép, hanem élőben, sőt első alkalommal kézbe véve is. A jelenlegi piacon ez a legkevésbé kompakt küllemű „kompakt”. Gyártója ügyesen játszik rá a profigép imidzsre, a gép adatainak ismerete nélkül abszolút hihető az összhatás, amíg nem nézünk a keresőjébe, vagy próbáljuk lecsatolni az objektívet.
Az X-S1 fogása és kivitelezése abszolút elsőrangú. Nem egy DSLR elbújhatna mellette kényelem, és kezelőszervek terén. Jóformán minden a helyén van, kellően nagy, kidolgozott és könnyen elérhető. A fontosabb funkciók külön gombokat vagy kapcsolókat kaptak. A fém módválasztó tárcsa mellett egy másikat is kapunk a beállítások megváltoztatására. Ez akár egy ujjal is könnyen forgatható, mégsem laza.
A váz fémből készült, műanyag érzetű borítóelemekkel, melyek felülete bőrhatású. Érzésem szerint egy picit túlzásba vitték ezt a textúrát, hiszen nagyon hasonló a markolatokon megszokott gumiborításhoz, így a gép elsőre olyan hatást kelt, mintha egyöntetű gumibevonatot viselne. Persze nem maradhatott le róla ez a kényelmes borítás sem. A markolat elülső részét, és a hüvelykujj támasztékát gumival burkolták, pont mint a nagyokon. A markolat nagyon kényelmes fogású, bőven jut hely az objektív mellett is az ujjak számára.
A gép nagyon jól összerakott, az elemek illesztése szintén elsőrangú, és a közel 1 kilós tömeg is növeli a profi érzetet. Minőségéről mindent elmond, hogy a kártya és akkunyílás körül szinte észrevétlen por és cseppálló szigetelést fedezhetünk fel, ami elég ritka a normál kompakt gépeknél.
Optika
A fényképezőgép előbb dicsért komoly voltát erősíti a jó kivitelű objektív. Ahogy egy ilyen kategóriás készülékhez illik, nagy, könnyen kezelhető zoom és fókuszgyűrűvel látták el. A zoomgyűrű mechanikus, kb. 100 fokban fordítható, melynek következtében az így is tekintélyes méretű objektív belső tubusa további 6,5 cm-rel nyúlik előre. A kisfilmre átszámított gyújtótávolságot a gyűrű szélén olvashatjuk le, de ugyanezt a fizikai gyutávval kiegészítve a tubus felső részén is megtaláljuk.
A fókuszállító gyűrű szabadon körbeforgatható, elektronikus működésű, így a kézi élességállítás „irányát” a menüben is megválaszthatjuk. Mindkét gyűrű kényelmes gumibevonattal ellátott. A zoomgyűrű mély barázdái különösen kellemes fogásúak, bár a későbbi koszolódás és tisztítás szempontjából nem biztos, hogy előnyösek. Sajnos akad egy komolyabb hiányossága is az objektívnek. Kissé kitekerve a zoomgyűrűt (kb. 50-60mm-től) a lefelé lógatott tubust lassan kihúzza a saját súlya. Olyankor lehet zavaró, ha videózás közben nincs módunk tartani, pl. állványon van a gép lefelé lógatva. Ez nyilván nem egy gyakori pozíció.
Az objektívhez egy szirom alakú fém (!) napellenzőt mellékeltek, ami még a DSLR-eknél is ritkaság. A kiegészítő egyszerűen felpattintható a külső bajonettre. Ez az elülső rész és az objektív több eleme egyébként úgyszintén fémből készült. Belső peremén 62 mm-es menetet találunk. Az első lencsét egy szintén alaptartozékként mellékelt műanyag kupakkal védhetjük.
A Fujinon gyártmányú 6,1-158,6mm-es optika kisfilmes értéken 24-624mm-nek megfelelő gyújtótávolságot (26x-os optikai zoomot) kínál, mely kellően széles nagylátószöget jelent mondjuk tájképezéshez, vagy csoportképekhez és belső terekhez. Mindehhez F2,8-5,6 fényerő járul, ami igen jónak mondható ebben a tartományban. Az optikai zoomot állóképeknél 1,4x, vagy 2x-es digitális zoommal növelhetjük.
A 17 lencsetagból 4 aszférikus kialakítású, a színhibák kiküszöböléséhez pedig egy ED lencsét kapunk. Felületüket a legújabb fejlesztésű Super EBC (Electron Beam Coating) többrétegű bevonattal látták el, mely a szellemkép és becsillanás csökkentésében segít. Az objektívben 9, szinte tökéletes kört alkotó rekeszlamella található, melyek a szebb háttérelmosást segítik.
Képérzékelő
Jó pár évvel ezelőtt, valamikor az 5 megapixeles csúcskompaktok idején volt nagy divat a 2/3”-os képérzékelő. Aztán szinte egycsapásra kihalt, és a piacot elárasztották a kisebb szenzoros – jelenleg zömében 1/2,3”-os – de nagyobb felbontású fényképezőgépek. Az utóbbi időben egy-két komolyabb gépnél kezd visszatérni az elfeledett 2/3”-os méret. Ezek közé tartozik az X-S1 is, mely a hagyományos kompaktoknál nagyobb (EXR CMOS) érzékelője ellenére sem túlzó, 12 megapixeles felbontást kapott.
A képfeldolgozást egy szintén EXR névre keresztelt feldolgozórendszer végzi. Az érzékenységet manuálisan is állíthatjuk ISO100 és 12800 között, bár ISO3200 fölött már csak közepes, a legmagasabb fokozatban pedig kicsi (3 Mpx) képméret használható. ISO200-tól 6400-ig 1/3 fényérték lépésközök állnak rendelkezésünkre.
Az érzékenységet az automatikára is rábízhatjuk, de így is van némi beleszólásunk, mivel a max. értéket ISO400-3200 között megadhatjuk a gépnek.
A legnagyobb felbontásban készült fotók 4000 x 3000 pixelesek, mely mellett további három oldalarány beállítás érhető el – újdonságként az 1:1-es. A négy oldalarányhoz 3-3 méretbeállítás tartozik, így összesen 12 felbontás fokozat választható. JPEG-ben a Fujifilm már modelljeihez hasonlóan Fine és Normal képtömörítés választható. Ezzel a géppel is fotózhatunk RAW-ban, mely a Beállítás menüben érhető el, de a kombinált RAW+JPEG opció is választható, kétféle JPEG tömörítéssel.
LCD és kereső
Ismét egy dönthető LCD került a gépre, ahogy a Fujifilm felsőbb kategóriás egyéb modelljeire is. Lefelé kb. 40 fokban dönthető, míg felfelé 90 fokban (illetve kissé visszahajtva, kb. 110 fokban. Mérete szintén a jobb gépeket idézi, hiszen átlósan 3”-os (7,6 cm), és a 460 000 képpontos felbontás is ismerős lehet a korábbi csúcsgépekből. A jó felbontás mellett a betekintési szöggel sem lesz problémánk. Akár a leglaposabb szögből rátekintve is szép, kontrasztos, színhelyes képet ad. Sötétben egy kicsit belassul, de még extrém gyenge fényviszonyok mellett is jól látható képet ad, viszonylag kevés zajjal és határozott kontraszttal. Erős napsütésben viszont az új szolgáltatására a Napfény módra lehet majd szükségünk, a +/-5 lépéses világosság állítás mellett. Beállítható ezen kívül a frissítési sebessége is, mely 30 vagy 50 kép/mp lehet.
Míg az LCD a jobb kompaktokat idézi, az elektronikus kereső inkább a jobb MILC gépeket, meghaladva az átlag kompakt tudását. Egy 0,47”-es, kellően nagy képet nyújtó (26 fokos szög alatt látszó) EVF-et varázsoltak a gépbe, mely 1,44 millió képpontos, kiváló részletességű képet kínál. A színei, a kontrasztja is átlag feletti, és gyenge fénynél is tökéletesen kivehető, bár egy kicsit szaggató képet ad. A gépvázhoz képest kissé hátratolt, műanyag betekintő nyílására egy szemérzékelőt helyeztek, így belenézve a hátsó LCD automatikusan EVF-re vált. Az átkapcsolás amúgy egy külön gombbal is megoldható.
A betekintő részt oldalt egy dioptria korrekciós tárcsával is ellátták. Képe 100%-os lefedettségű, vagyis mindent látunk rajta, ami végül a fotóra kerül. Ugyanilyen lefedettségű az LCD kijelző is.
A két megjelenítőn ugyanazokat az adatokat láthatjuk viszont, így például háromféle segédrács, és vízszint jelző, és élő hisztogram is bekapcsolható. A megjelenített információk, segédadatok a DISP gomb segítségével válthatók, vagy tüntethetők el. Az X-S1 különleges szolgáltatása, a DSLR-ekhez hasonló státuszképernyő, melyen élőkép nélkül, összefoglalva látjuk a legfontosabb beállításokat, és az kiválasztott fókuszpontot. Az adatkijelzés ki is kapcsolható, de a kijelzők képe csak automatikusan tüntethető el.
A fotók és videók visszajátszásánál szintén a DISP gombbal állíthatjuk be a kívánt képnézetet, de az adott fotó részletes EXIF adatai és fókuszpontja az INFO gombbal is lapozhatók. A képeket az LCD bal oldalán lévő gombokkal nagyíthatjuk, a vezérlőtárcsával pedig nagyított nézetben is lapozhatók, így könnyebben összehasonlítható az egymás után készült képek élessége. A kicsinyítés gombot nyomva 4, 9 és 100 képes előnézeti oldalak jeleníthetők meg.
Elkészült képeinket saját fotókönyvekbe menthetjük, vagyis egy adott téma szerinti csoportba rendezhetjük. Egy ilyen fotókönyvben 300 kép lehet. Ezek aztán a mellékelt MyFinePix Studio szoftver segítségével egyben is átemelhetők számítógépünkre. A fényképek más szempontok szerint is visszakereshetők a készüléken belül, dátum, felismert arc, témamód, vagy akár értékelés szerint is rájuk kereshetünk a Lejátszás menü megfelelő opciójával. Értékelés során 1-5 csillag között „pontozhatjuk” a tárolt fotókat.
Vaku
A FinePix X-S1 beépített vakuját a bal oldalon lévő mechanikus kapcsolóval tudjuk felpattintani. A meglehetősen apró vaku, egy ügyes mechanizmusnak köszönhetően magasabbra nyílik, mint mérete indokolná. Ez az optikai középtengelyhez képest 8 cm-es magasságot jelent. A minél jobban eltávolodó vaku a vörösszem effektus ellen lehet hatásos, de emellett a jól bevált elővillanást is aktiválhatjuk a jobb iránygombbal előhívható vakumód menüből. Ha ez sem lenne elég szoftveres eltávolítás is bekapcsolható, mely azonban csak az arcfelismeréssel együtt működik. A vörösszem csökkentő mód mellett automata, derítő, és lassú szinkron beállítások választhatók.
A nyitott állapot egyben a villanó bekapcsolt opciója is, lekapcsolnunk, vagyis bezárnunk kézzel kell. Teljesítménye nagylátószögnél 0,3-8 méter, tele állásban 2-4 méter bevillantására elég. Kismértékben felülbírálható a teljesítmény, ami +/- 2/3 fényértéknyi módosítást jelent. A gép technikai adataiban Super-Intelligent Flash néven találkozhatunk a vakuval, ami annyit tesz, hogy nem csak a téma világosságát., de a képmezőben lévő helyzetét és távolságát is folyamatosan elemzi a gép, és ez alapján választja meg a villanás erősségét.
A vakuhoz egy különleges témaprogram is társul, ahogy azt már megszokhattuk a Fujifilm egyéb gépeiben. A Naturális+vaku módot bekapcsolva, egy exponálással két fotót készít a gép, egyet a beépített vakuval, egyet pedig anélkül, és utólag eldönthetjük, hogy melyik volt a szebb megvilágítás.
Az X-S1 tetején egy szabványos, középpontos és TTL rendszervakut is fogadó vakupapucs található. A csatlakoztatott külső vakut használata előtt aktiválnunk kell a menüben. Csak haladó, vagyis P, S, A, M, illetve EXR üzemmódokban használható. A gyártó kétféle, külön beszerezhető rendszervakut ajánl a géphez. A kompakt méretű, 20-as kulcsszámú, EF-20-at, valamint az ehhez képest dupla teljesítményt, de nagyobb méretet jelentő EF-42-őt.
Csatlakozók, akku, memóriakártya
A csatlakozóhelyek, mint általában, most is a bal oldalra kerültek egy szorosan záródó gumifedél mögé. A sort legfölül egy szabvány minijackes A/V kimenet nyitja. Ugyanezt a funkciót látja el a HDMI (mini-C) kimenet, csak nagyobb kimeneti felbontást biztosítva. Őket követi az USB (2.0 Hi-speed) kimenet, melyhez egy kábelt is mellékelt a gép gyártója. Végül egy meglepetés, egy sztereó mikrofon bemenet következik, mely nem igazán elterjedt még a kompakt gépek körében, de kétségtelenül hasznos azok számára, akiknek a videó mellett hangminőség is fontos.
A Fujifilm hasonló modelljeiben általános ceruzaakkumulátoros megoldást itt saját lítium-ion áramforrásra cserélték, mely 1800 mAh-ás, és a mellékelt hálózati töltőjével kb. 3 és fél óra alatt feltölthető. Ilyen állapotban kb. 460 (EVF-el 500) felvételig bírja szuflával.
Sajnos a FinePix gépeknél többször tapasztalt egyenetlen akkukijelzés ezt a modellt is sújtja. A kijelzőn négy fokozatban látható az akkumulátor töltöttsége, és ugye a teljesen töltött állapot utáni fokozattól még azt várná az ember, hogy legfeljebb félig merült le. Ehelyett csak pár percünk maradt a piros jelzés villogásáig.
A képek a belső memóriába is menthetők, ez azonban csak 26 MB-os, amire kb. 5 db teljes felbontású JPEG, vagy 12 mp FullHD videó fér. Bővítésként SD, SDHC, vagy SDXC kártyákat használhatunk. Különálló (szigetelt ajtajú) foglalatát a markolat jobb oldalán találjuk. A készülék menüjében lehetőségünk van a belső memóriában tárolt képek kártyára másolására, illetve ugyanez a funkció visszafelé is működik.