Felépítés
Ergonómia
Nem lennénk igazságosak az Olympus-szal szemben, ha nem állnánk meg egy pillanatra itt is az ergonómiánál.
A Nikon 1 J1 valóban kis gép lett. Kiterjedése szerint az egyik legkisebb MILC (ennél csak a Pentax Q modellje kisebb). Ennek persze az ergonómiában is nyoma van, hiszen a J1-re nem került semmiféle markolat, vagy azt pótló kiemelkedés. Kár, mert így pont ugyanolyan suta egy kissé, mint az Olympus E-PL3-ja.
A kényelmesebb és biztosabb fogásért hátulra a hüvelykujjunk alá bőr hatású gumibevonatot helyeztek el.
S a szokásos kérdés: de miből van a váz? Nos, nem polikarbonát. A Nikon 1 J1 alumínium vázra épül.
A kezeléshez fent és hátul helyeztek el gombokat, illetve tárcsákat. A felső részen a főkapcsoló, az exponáló és videófelvétel gombja került, hátulra pedig az üzemmódtárcsa és a vezérlőtárcsa a navigáló gombokkal és persze további gombokkal együtt.
Az állványmenet fémből készült, melyet pontosan az optikai tengely alá helyeztek. Emiatt a gép állványra helyezett állapotában nem tudjuk cserélni sem az akkut, sem a memóriakártyát.
Optika
Új rendszer, új objektívek. Nincs más megoldás, feltéve, ha a kis méretet és kis tömeget kell szem előtt tartani.
A Nikon az 1-es rendszeréhez az új, 1 jelű bajonettet fejlesztette ki. Erre egyelőre négy Nikkor 1 objektívet tekerhetünk fel:
- Nikon 10mm f/2,8 CX (27 mm ekv.)
- Nikon 10-30mm f/3,5-5,6 VR CX (27-80 mm ekv.)
- Nikon 10-100mm f/4,5-5,6 PD VR CX (27-270 mm ekv.)
- Nikon 30-110mm f/3,8-5,6 VR CX (80-300 mm ekv.)
Mint látható, a fix gyújtótávolságú objektíven kívül a rendszer többi optikáját stabilizátorral is ellátták, mely 3 Fé-nyi előnyt kínál, s működéséből fakadóan az élőképet is stabilizálja. Az aktív (mindig két irányban stabilizáló) és a normál (svenkelést érzékelő) üzemmód között a fényképezőgép menüjében válthatunk.
Természetesen nem feledkeztek meg a régóta hűséges Nikon felhasználókról is, hiszen megalkották az FT-1 jelű F-bajonettes adaptert, melynek segítségével AF-S objektíveket is használhatunk a Nikon 1-es rendszeren (a fókuszmotorral nem rendelkező nem AF-S objektívek kézi élességállítás mellett alkalmazhatók).
De térjünk vissza a Nikkor 1 optikákhoz. A 10-100 mm-es videózáshoz és utazáshoz kifejlesztett optikán kívül a többi három manuális zoomgyűrűvel rendelkezik, míg a PD jelzésű 10-100 mm-es beépített zoommotort kapott, amely az objektívről vezérelhető. Ennek köszönhetően videózás közben nem kell tartanunk akadozástól illetve a gép elfordulásától.
Más rendszerkkel szemben a Nikkor 1 objektívekre nem került fókuszgyűrű, a kézi élességállítást a vázról végezhetjük, sajnos egyelőre csak digitális zoommal nagyított képet láthatunk, de kis ügyességgel ez is használható (az ISO tesztképek így készültek).
Mind a 10-30, mind a 30-110 összetolható kivitelben készült, vagyis hordozáshoz kisebb méretűre állítható, melyet használat előtt ki kell nyitnunk (az Olympus M.ZD 14-42 mm-es objektívjéhez hasonló módon). Apropó kinyitás, ennek hiányát szép magyarsággal tudatja velünk a gép: „A zoomgyűrű elforgatásával húzhatja ki az objektívet”, amelynek jelentése feltételezhetően nagyon keveseknek okozhat majd fejtörést.
Ha az objektívet kinyitjuk, a gép automatikusan bekapcsol. Apró figyelmesség, de igazán kedves funkció.
A legkisebb kitben Nikkor 1 VR 10-30mm f/3,5-5,6, illetve dupla kitben az előző mellé
Nikkor 1 VR 30-110mm f/3,8-5,6
objektívet kapunk. Ezen kívül létezik
Nikkor 1 10mm f/2,8-at tartalmazó szimpla kit is.
A hazai árakat egyelőre nem ismerjük, az európai árak várhatóan így alakulnak majd:
Nikon J1 10 mm-es objektívvel 649 euro,
Nikon J1 10-30 mm-es és 30-110 mm-es objektívekkel 759 euro,
Nikon J1 10-30 mm-es és 10 mm-es objektívekkel 759 euro,
Nikon V1 10 mm-es objektívvel 919 euro,
Nikon V1 10-30 mm-es és 30-110 mm-es objektívekkel 1029 euro,
Nikon V1 10-30 mm-es és 10 mm-es objektívekkel 1029 euro,
Nikkor 10-30mm f/3,5-5,6 VR CX 199 euro,
Nikkor 10mm f/2,8 CX 249 euro,
Nikkor 10-110mm f/4,5-5,6 PD-Zoom VR CX 759 euro,
Nikkor 30-110mm f/3,8-5,6 VR CX 249 euro,
SB-N5 vaku 149 euro.
Képérzékelő
Minden fényképezőgépnél a leginkább kritikus pont a szenzor – legalábbis a fórumokon szeretik ezt nagyon kivesézni. Azt azonban mi ne felejtsük el, hogy egy fotó szépségét, minőségét nem csupán a szenzor adja, hiszen ott van még a képfeldolgozásért felelős processzor (vagy a RAW feldolgozás a számítógépen) és ott van az objektív is, amelynek fényereje jelentősen befolyásolhatja egy kép esztétikumát.
Persze nem vitatom, a szenzor igen fontos, alapvetően határozza meg egy gépben rejlő lehetőségeket. De nem egyedül!
A Nikon 1 rendszer szenzormérete 13,2×8,8 mm, a képek oldalaránya 3:2. A képérzékelő méretéből adódóan 2,7×-es képkivágás faktorral kell számolnunk, vagyis egy 10 mm-es objektív olyan látószöget ad, mint egy 27 mm-es kisfilmes optika Leica képkockán.
A felbontás 10,1 millió effektív képpont, mely a legtöbb esetben bőven elegendő is lehet. Persze nagyobb felbontású képből könnyebb vágni, s a képzaj is finomabb textúrában oszlana szét (ami elsődlegesen leméretezésnél vagy nyomtatásnál mutat jelentőséget és előny).
A Nikon 1 rendszer gépei nem tartalmaznak sem tükröt, sem TTL optikai keresőt. Sőt, a Nikon 1 J1-ben mechanikus redőnyzár sincs. A Nikon 1 V1 rendelkezik ugyan redőnyzárral, de ha úgy érezzük, kiválthatjuk elektronikus zárral. Ez a zárszerkezet kímélésében és a teljesen csendes működésben hordoz előnyt.
Cserélhető objektíves gépnél óhatatlanul gondolni kell az optika cseréje alkalmával esetleg bejutó porszemekre.
A Nikon 1 J1-be nem került ultrahangos pormentesítő rendszer, cserébe – s mert mechnaikus zár sincs, így hely maradt bőven – a porszemek bejutását gátló üveget a szenzortól viszonylag nagy (a V1-hez képest jelentősen nagyobb) távolságra helyezték el, ami természetesen azt eredményezi, hogy az esetlegesen feltapadt apróbb porszemek még szűk blendénél sem mutatnak majd éles, kontúros foltot (próbánk során 110 mm-es gyújtótávolságú – 297 mm ekv. – objektívvel F16-os minimális blendén sem volt látható a porszem nyoma a képen).
Az érzékenység minimuma ISO100, a maximális választható érték ISO6400, mely Hi1 felirattal jelenik meg az LCD-n. Az érzékenységeket 1 Fé lépésközzel választhatjuk ki.
Az fotóson kívül a fényképezőgép is kiválaszthatja magának a szükséges érzékenységet, ennek maximumát 400, 800 vagy 3200-ban határozhatjuk meg.
Legnagyobb felbontásban 3872×2592 pixeles fotókat készíthetünk, a képek oldalaránya nem változtatható (fotó üzemmódban 3:2, videófelvétel üzemmódban 16:9 oldalaránnyal dolgozhatunk). A képeket RAW (.NEF) vagy JPEG formátumban menthetjük el, de van lehetőség a RAW+JPEG módszer alkalmazására is. Ez utóbbi esetben a veszteségmentes és tökéletesen utófeldolgozható RAW kép mellé gyorsan és egyszerűen kezelhető kis tömörítésű JPEG kép is mentésre kerül.
A 10 Mpixeles RAW fájlok jól tömörítettek, még nagy érzékenységnél is csak 10-11 MB-osak.
Kijelző és kereső
A Nikon 1 J1-re 3″ képátlójú, 3:2 oldalarányú (62×42 mm), 460 ezer szubpixeles LCD került. Ez a felbontás remek részletgazdagságot eredményez, pixeleket csak igen közelről fedezhetünk fel. A jó felbontáson kívül a nagy betekintési szöget is meg kell említenünk a jó tulajdonságok között.
A háttérvilágítást ±3 értékben módosíthatjuk, bár ez nem minden esetben elegendő ahhoz, hogy erős napsütésben is jól látható képet kapjunk.
A kijelzőn olyan paraméterek olvashatók le, mint a fénymérés, a záridő, a rekeszérték, az érzékenység, a felvehető videó hossza, a hátralévő képek száma, az üzemmód, a sorozat mód, a képmód, a fehéregyensúly, a videó felbontása és képfrissítése, az állókép felbontása, tömörítése és a fókuszmód.
Lejátszáskor részletes adatok kérhetők le a képről, mely az érzékenységen, rekesz- és zársebességen kívül jópár adatot mutat meg, még a gyújtótávolságot is. Világosság hisztogram is megjeleníthető, de sajnos a kiégett és bebukott részek nem villogtathatók.
Szintén sajnáljuk, hogy bár van vezérlőtárcsa a gépen, a képek kinagyításakor nem tudunk vele nagyított állapotban a képek között lapozni (fókusz ellenőrzés több képen).
Ha igényeljük, megjeleníthetünk segédrácsot is, mely a teljes képet 4×4 téglalapra osztja (talán célszerűbb lett volna harmadolót választani, az a komponálást is segíthetné).
Vaku
A Nikon 1 J1-be felpattintható vakut is építettek, melyet a hátlapon elhelyezett kapcsolóval nyithatunk ki. A villanó magasra ugrik, felnyitott állapotban 6,5 cm-re kerül az optikai tengelytől. A vakumódok között vörösszem csökkentő és lassú szinkronidejű is található (illetve ezek kombinációja), valamint hátsó redőnyre is szinkronizálhatunk.
Bár a gépben nincs redőnyzár, mely korlátozná a vakuszinron időt, a szenzor elektronikus zárja sem mindenható, így a maximális zársebesség vaku használatakor 1/60 mp.
A gépre szabványos Nikon vakupapucs nem került.
Memóriakártya, akku, csatlakozók
A fényképezőgép oldalán műanyag ajtó mögött találjuk a csatlakozókat, melyek között USB és mini HDMI-C található, kompozit videókimenetet nem szereltek a gépre, illetve mikrofon bemenetet sem alakítottak ki.
A kártyafoglalatot az akkumulátor mögé helyezték, így azzal közös ajtó mögött találjuk őket. Memóriakártyából SD, SDHC és SDXC is használható. Az akkumulátor ajtajának nyitott állapotában a fényképezőgép működőképes marad, így a fedlap esetleges letörése nem okozza a gép használhatatlanságát.
A letörés ellen egyébként itt, a J1-nél nincs fém megerősítés.
Időjárásállóságról a nyílások szigetelésének hiányában nincs szó.
Az akkumulátort rejtő ajtó egy rugós kapcsoló elhúzásával nyitható. Ettől az akkumulátor még nem esik ki, azt egy rugós retesz védi.
A Nikon 1 J1 EN-EL20 jelű akkuja 7,2V feszültségű, töltéstároló képessége 1020 mAh (7,34Wh).
A töltöttséget az LCD-n 3 szegmenses ikon jelzi, de a beállítás menüben %-os pontossággal is leolvashatjuk a töltöttségi szintet, valamint az akku életkorát is 0 és 4 közötti sávban.
Az akkumulátort külső töltőben tölthetjük fel.