Kipróbáltuk: Nikon 1 J1 teszt

Mért értékek

A Nikon 1 J1 hasonló sebességeket produkált, mint V1 nagytestvére. Egyedül a sorozatok hosszában tapasztalható komolyabb eltérés. A mért értékek többnyire nagyon jók, de találkozunk sajnos nem túl jó számokkal is. A bekapcsolási idő kategórián belül jónak számít, az első felvétel így alig több, mint 1 mp alatt elkészül. Lejátszás módba is igen gyorsan jutunk, ehhez alig fél mp-re van szükség.
A két kép elkészítése közötti idő sajnos nem túl megnyerő, az 1 mp nem teszi lehetővé a gyors egymás utáni képkészítést, ennek oka egyébként az, hogy fotózás után mindenképpen megmutatja a gép a készített képet, ez a funkció nem kikapcsolható.
Az élességállítás fázis-különbség alapú módszernél igen gyors, gyakorlatilag ez már valóban DSLR-ekhez mérhető sebesség. Bizonyos esetekben (tapasztalataink szerint leginkább kevés fénynél, de jó megvilágítás esetén is előfordul, hogy) kontraszt alapú élességállítást alkalmaz a gép, a fókuszálás sebessége ekkor érezhetően lassabb, de még a kategóriában átlagos 0,3-0,8 mp között marad. Ha AF segédfényt is használni kell, 30 mm-nél 1,1 mp is lehet az AF idő
A kártyaírás sebesség meglehetősen lassú a méréseink alapján, ez azonban a legritkább esetben korlátozhat minket, inkább csak akkor, ha egy hosszú sorozat összes képét vissza szeretnénk játszani. A sorozatfelvétel után ugyanis nem kell megvárnunk míg teljes egészében felkerül a kártyára az összes kép, már korábban rendelkezésünkre áll a 12 képes puffer (minden valószínűség szerint dupla pufferelést alkalmaz a gép, az első pufferben a feldolgozatlan adatokat, míg a másodikban a feldolgozott és kiírásra kész képeket tárolja).