Képminőség
Képzaj
Egy biztos: nehéz dolgom lesz a képzaj kiértékelésekor, hiszen kevés konkurens gép van piacon, így az összehasonlíthatóság is csak részben valósítható meg. Mindenképpen érdemes összevetni a lenti tesztképeket a Sony Alpha DSLR-A900-zal, mint konkrét konkurens gép, illetve a nemrég tesztelt, de kategóriájában kissé lejjebb sorolható Canon EOS-5D Mark II-vel, mivel az is fullframe szenzoros, igaz, felbontása csak 22 Mpixeles. Javaslom a kedves olvasóknak, hogy nyissák meg a fenti két gép tesztjeit, s vessék majd össze a látottakat (javaslom az Alt+Tab, vagy Apple+Tab sűrű nyomkodását, miután a cikkekben ugyanoda lapoztak le). Én is ezt teszem majd, azon túl, hogy a képeket önmagukban értékelem. Kezdjük az utóbbival.
ISO50-nél a készített tesztfotó az ISO100-ashoz képest enyhén túlexponáltabb, így gyanítható, hogy az érzékenység kissé magasabb, mint a feliratban jelzett (de 1/3 Fé-nél kisebb a különbség). Az is jól látható, hogy a képzaj középtónusoknál határozottan alacsonyabb (szürkeskála 10-es mintája), ugyanakkor a részletek enyhén mosottabbak (4-es kivágáson porszem, illetve 2-es kivágás). A képeket egyébként rögzített manuális fókusszal készítettük, tehát az ISO50 és ISO100 között nem lehet fókuszeltérés. Mindezekből joggal következtethetünk arra, hogy az ISO50 ténylegesen az ISO100-as alapérzékenység egy alsó kiterjesztése, amely leginkább akkor használandó, ha másként a magas záridő problémát okozna (pl. verőfényes napsütésben vakuval derítés FP mód nélkül, kis mélységélességgel).
ISO100 alapérzékenységen kapjuk a részletekben és képzajban legoptimálisabb kompromisszumot. Itt ugyanis a képzaj igazán minimális, viszont részletekkel igencsak bővelkedik képünk.
ISO200 szemre jelentősen nem sokkal zajosabb, mint az ISO100, csak a CaptureNX-szel, kikapcsolt zajszűrés mellett készült képen látni magasabb képzajt, ami azonban még kitűnően alacsony, ha lehet így fogalmazni.
ISO400-nál a szemfülesek már észrevehetnek a JPEG képeken is magasabb zajszintet, de csak a kisebb érzékenységgel való összehasonlításkor. Önmagában nézve a képet tökéletes eredménynek gondolhatjuk, amelyen zajszűrésnek nincs sok értelme.
ISO800 közelítőleg az a határ, ahol már a képek önmagukban is kezdenek zajosnak látszani. Ez valami olyasmi, mint az APS-C szenzoros modelleknél az ISO400. Azt azonban érdemes megfigyelni, hogy elsődlegesen itt luminancia zajjal találkozhatunk, színzaj észrevehetetlen. A JPEG képeknél ISO800-tól kezdődően érezhetjük, hogy kezd fogyni a részlet, vélhetően itt kezd ráerősíteni a zajszűrő algoritmus.
ISO1600 JPEG képeknél egyértelműen zajszűrt (0 zajszűrési paraméter mellett is), amely persze a képzajra jótékony hatású. Komolyabb részleteket kaphatunk azonban, ha RAW formátumot választunk. Ekkor persze a képzaj is magasabb lesz, amely nagy méretű (értsd A2, vagy nagyobb) nyomatokon közelről már észrevehető lesz. Ha a cél nem stockfotó, akkor az ISO1600 is kiváló eredményt adhat.
ISO3200-nál már a JPEG képek is láthatóan zajosak (1:1 nézetben!), s kisebb részletességűek, mint ISO800, vagy alacsonyabb érzékenységű fotóink. A RAW-ból konvertált fotóknál pedig már igazán szükség lesz a zajszűrésre. Riport jellegű fotózásnál ez is minden további nélkül bevállalható.
Hogy ISO6400 kell-e és érdemes-e? Azt minden esetben az adott téma, a lehetőségeink (fények) és a felhasználás módja szabja meg. Látnunk kell, hogy itt már komoly zajosodással van dolgunk, amely persze az APS-C szenzoros gépek ISO3200-ához hasonlít.
Akinek ez sem lenne elég, a szokásos trükkel (1 Fé alulexponálás, majd RAW-ból push „hívás”) kicsiholhat a Nikon D3X-ből ISO12800-at is, igaz, itt már a részletek nagy részét buknánk, s a zaj is határozott lenne, talán éppen ezért nem vállalta ezt az érzékenységet sem a Sony, sem a Nikon (bezzeg a Canon igen).
Vessük most össze a Sony és a Canon képeivel a Nikon fotóit. Sonynál az ISO1600 és nagyobb érzékenységek komolyabb képzajt hoznak, mint a Nikon D3X. ISO6400-nál drasztikus a különbség.
A Canon képeivel összehasonlítva viszont azt kell mondjuk, hogy a Nikon D3X van lemaradva, vagyis a D3X képe zajosabb, s ez nem csak a magasabb érzékenységekre vonatkozik.
A lenti tesztfotók készítése során a gép kikapcsolt a zajszűréssel dolgozott, az élesítés 3 (alap)értékű volt. A RAW képekből a gyári Nikon Capture NX 2.11-es változatával készültek JPEG változatok, nulla zajszűrési paraméter mellett, szintén 3-as élesítéssel (RAW szócskával jelölve). Ezen kívül az Adobe Lightroom 2.3RC-ben is elkészültek a RAW fájlok JPEG konverziói, melynek során alapértelmezett értékeket használtunk (25-ös színzajszűrés, 0 luminancia zajszűrés, élesítés szintén alapértékeken).
Érzékenység – képzaj
- ISO50
- ISO50 RAW
- ISO50 RAW-LR
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600 RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200 RAW-LR
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO6400 RAW-LR
- ISO50
- ISO50 RAW
- ISO50 RAW-LR
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600 RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200 RAW-LR
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO6400 RAW-LR
- ISO50
- ISO50 RAW
- ISO50 RAW-LR
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600 RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200 RAW-LR
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO6400 RAW-LR
- ISO50
- ISO50 RAW
- ISO50 RAW-LR
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600 RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200 RAW-LR
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO6400 RAW-LR
Zajszűrés
Az Nikon D3X-ben négyféle zajszűrési erősség állítható be. Ezek közül a „ki” állás a legkisebb zajszűrést valósítja meg, de a JPEG és RAW képekből arra következtethetünk, hogy ekkor is történik minimális zajcsökkentés. A RAW képekre viszont nincs hatással a zajszűrés paramétere, legalábbis a képi adatokra nincs. Más kérdés, hogy a Capture NX felismeri az EXIF adatok közé mentett paramétert, s ennek megfelelően képes beállítani önmaga a zajszűrést.
A zajszűrés ISO500-nál nagyobb érzékenységtől működik. ISO800-nál még igen minimális hatása van még a magas zajszűrésnek is. Az egyre magasabb érzékenységeknél egyre inkább érezhető a zajszűrés hatása. ISO6400-nál már komoly változás érhető el segítségével, a zaj szintje akár a szűretlen ISO1600-as képek szintjére is lenyomható, igaz a részletek vesztése árán. A zajszűrés magasabb szintje egyébként nagy valószínűséggel az élesítés mértékét is csökkenti.
Zajszűrés
- ISO800 ki
- ISO800 alacsony
- ISO800 normál
- ISO800 magas
- ISO1600 ki
- ISO1600 alacsony
- ISO1600 normál
- ISO1600 magas
- ISO3200 ki
- ISO3200 alacsony
- ISO3200 normál
- ISO3200 magas
- ISO6400 ki
- ISO6400 alacsony
- ISO6400 normál
- ISO6400 magas
- ISO800 ki
- ISO800 alacsony
- ISO800 normál
- ISO800 magas
- ISO1600 ki
- ISO1600 alacsony
- ISO1600 normál
- ISO1600 magas
- ISO3200 ki
- ISO3200 alacsony
- ISO3200 normál
- ISO3200 magas
- ISO6400 ki
- ISO6400 alacsony
- ISO6400 normál
- ISO6400 magas
- ISO800 ki
- ISO800 alacsony
- ISO800 normál
- ISO800 magas
- ISO1600 ki
- ISO1600 alacsony
- ISO1600 normál
- ISO1600 magas
- ISO3200 ki
- ISO3200 alacsony
- ISO3200 normál
- ISO3200 magas
- ISO6400 ki
- ISO6400 alacsony
- ISO6400 normál
- ISO6400 magas
- ISO800 ki
- ISO800 alacsony
- ISO800 normál
- ISO800 magas
- ISO1600 ki
- ISO1600 alacsony
- ISO1600 normál
- ISO1600 magas
- ISO3200 ki
- ISO3200 alacsony
- ISO3200 normál
- ISO3200 magas
- ISO6400 ki
- ISO6400 alacsony
- ISO6400 normál
- ISO6400 magas
Hosszú expozíció
A fényképezőgépen maximum 60 másodperces záridőt állíthatunk be, de B módot is használhatunk.
ISO200 érzékenység mellett letakart objektívsapkával (és géppel) készült az a két darab 10 perces expozíciós idejű felvétel, amelyek lent láthatók. Az egyik kikapcsolt, másik bekapcsolt hosszú záridős hotpixel kivonás mellett. Hotpixel kivonás nélkül alig néhány világos pixel látható a képen, amely utólagos szintállítással kiemelve is elfogadható mértékű marad. A bekapcsolt hotpixel szűréssel készített kép viszont még szintállítással is csak 1-2 hibát mutat.
