Képminőség
Fájlformátumok
A Nikon D60 fájlformátumai között a szokványos JPEG mellett a RAW formátumot találjuk kiegészítésként. Nagyon pozitív és mindenképpen dicséretes, hogy a Nikon D60 RAW képei a lehető legtömörebbek, tehát a veszteségmentesség mellett a képek még tömörítettek. A 10 Mpixeles fotók RAW formátumban 7,5-10 MB méretűek (összehasonlítás kedvéért a szintén 10 Mpixeles Canon EOS-400D hasonló felbontású RAW képei 11-14 MB-ot esznek a memóriakártyából).
A RAW fájlokat minden esetben valamilyen szoftverrel kell JPEG-gé alakítani. A gyártók általában egy egyszerűbb, de használható programot szoktak adni a RAW fájlok kezeléséhez, legalábbis az eddigi tapasztalatok ezt mutatják. A Nikon D60-hoz a Nikon View NX-et kapjuk.
A Nikon View NX-ben a legfontosabb paraméterek állíthatók, mint expozíció-korrekció, fehéregyensúly, illetve a képmód (Picture Control), viszont ezzel nagyjából ki is merültek a lehetőségek. Aki komolyabban szeretne RAW fájlokkal foglalkozni és szeretné azok minden előnyeit is kihasználni, annak az opcionális Nikon Capture NX való, vagy használhatja más gyártók programjait (pl. Adobe).
A View NX-ben konvertált RAW képek szinte pixelre megegyeznek a D60 eredeti JPEG képeivel, talán a konvertált képeken még egy kicsit erősebb élesítést lehet felfedezni, de ez nem ad több részletet.
A Capture NX hasonló minőséget produkál, de itt már állítható minden paraméter, sőt, a szokványos színegyensúly, élesítés és zajszűrés mellett olyan különlegességeket is találunk, mint lencsetorzítás, aberráció, vörösszem korrekció, stb.
Általános képminőség
A Nikon D60-nal készült képekről első körben az jutott eszembe, hogy a vörösben enyhén túlszaturáltak. Minden bizonnyal szépek a telt képek, de ezek már a valóságtól kissé távol állnak. Az erőteljesebb színek egyébként a RAW konvertálás során visszább vehetők, sőt az Adobe Lightroom programban JPEG-gé átalakított RAW fotók közelebb állnak a valósághoz (bár az ideális nyilván valahol a kettő között lenne, de szerencsére a konvertálásnál módosítható a színtelítettség is).
A részletgazdagság jó, a stabilizált 18-55mm-es Nikkor VR objektív nyitott blendével is egészen jól rajzol, 10 Mpixeles felbontáshoz is megfelelő képet produkál. Lerekeszelve természetesen a kontraszt is javul és a lágyság is jelentősen csökken. Talán a JPEG képek zajszűrés miatti enyhe mosottsága lehet kritika tárgya, de véleményem szerint ez még bőven az elfogadható szinten van (lenti érzékenység tesztképeink 1. kivágásának bal alsó sarkában lévő résznél jól látszik ez, főleg ISO400 és felette).
Moiré hatással nem találkoztunk, a fénymérés többnyire a várt eredményt hozta (természetesen a témákból adódóan minimális expozíció korrekcióra szükség volt, de ez a fénymérés sajátsága, nem gépfüggő).
Képzaj
A Nikon D50 volt az első digitális tükörreflexes gép, amelynél kikapcsolhatatlan zajszűrést használtak a JPEG képeknél. A sort a D60 is folytatja, s bár létezik a beállítás menüben képzaj szűrésre vonatkozó rész, amelynél szerepel az Off (mint kikapcsolás) opció, ennek ellenére minimális zajszűrés így is megmarad. Aki egyáltalán nem szeretne zajszűrt képeket kapni, annak a RAW formátum ajánlott.
A képzaj egyébként nem problémás, tipikus D-SLR minőséget kapunk, ami azt jelenti, hogy ISO800 érzékenység is még tökéletesen használható, még zajszűrés nélkül is. Sőt az ISO1600 érzékenység is csak a finnyásabbaknak okozhat problémát, JPEG-nél a zajszűrés miatt alig marad képzaj, itt inkább enyhe mosottságot tapasztalunk, Lightroom-ban konvertált kép véleményem szerint teljesen használható, a Capture NX-szel konvertált RAW fotó pedig az erősebb élesítés miatt jelentősebb luminancia zajt tartalmaz.
A RAW konvertálás során a Nikon Capture NX 1.3 programját és az Adobe Lightroom 1.4-et (LR) használtam. A Capture NX-ben 0 mértékű élesítéssel és kikapcsolt zajszűréssel, a Lightroomban alapértelmezett 0 értékű luminancia zajszűréssel, 25-ös színzaj szűréssel és szintén alapértelmezett élesítéssel (1 pixeles rádiussz 25-ös élesítés, 25-ös részletek mellett, 0 maszk) dolgoztam. A fényképezőgép eredeti JPEG képei 0-ás élesítésűek (ami nem jelenti azt, hogy nincs élesítés).
Képzaj:
A Nikon D60 JPEG képekre vonatkozó zajszűrése a felvétel menüben ki/bekapcsolható, de mint a fenti képeken már látszott, a zajszűrés kikapcsolt állapotban is működik. Bekapcsolt zajszűrés mellett természetesen erősebb a zajeltávolítás, amit a lenti képkivágásokon szemléltetünk.
A kezelési útmutató szerint a zajszűrés felvétel menüben történő paramétere az ISO400 és ennél nagyobb érzékenységekre vonatkozik, így mi is csak ezen érzékenységeket vizsgáltuk.
Jól látható a lenti kivágásokon, hogy ISO400-nál annyira minimális különbség van, hogy szemre észre sem venni. ISO800-nál kezd érződni az erősebb zajeltávolítás hatása, a képzaj valóban csökkent, de a részletekből is icipicit kevesebb van (cérnaspulni). ISO1600-nál még erőteljesebb a különbség, de még ez is nyugodt szívvel használható. Az ISO3200-as érzékenységgel készült kép erősebb és gyengébb (a menüben kikapcsolt) zajszűréssel készült képein is érezhető a jelentős különbség, amely mind a képzajt, mind a részleteket érinti. Mindezekkel együtt én még úgy érzem, hogy itt az erősebb zajszűrés (tekintve, hogy egyébként is csak JPEG képekre alkalmazza a D60) bőven bevállalható, a képzaj jelentősen csökkenthető, minimális részletvesztés mellett.
Nagy érzékenységű zajszűrés hatása:
Hosszú expozíció
A fényképezőgépen maximálisan 60 másodperces záridőt állíthatunk be, de az üzemmódtárcsa manuális (M) állásában használhatunk B módot is. A valóban hosszú záridejű képeken (több perc) a CCD technológia nagyobb fogyasztása és emiatt erősebb mértékű melegedése miatt jelentősebb sötétzajra számíthatunk, ami a tesztek alapján be is igazolódott. A képek sarkaiban lilás-vöröses elszíneződést látunk, ráadásul a fotón jópár hotpixel is megjelent.
A D60 azonban – hasonlóan más gépekhez – rendelkezik ilyen esetre hotpixel és sötétzaj kivonó technikával, amelynek során két képet készít el, a másodikat már csukott zárszerkezettel, s a második képet a hotpixelek és a sötétzaj eltüntetése érdekében kivonja az első képből. Ez persze hosszabb képkészítési időt feltételez (a két készítendő kép miatt), mint amennyi a valós expozíciós időnk igényelne, cserébe igen jól használható fotókat kapunk. Még a fotó erőteljes világosítása után (levels – szintek eltolása 0-25 közötti részben 0-255-re) is alig válnak láthatóvá a korábban hisztogram manipulálás nélkül is jól látható világosabb sarkok. A hotpixel kivonásos módszer egyetlen hátránya, hogy így valóban több idő szükséges egy-egy kép készítéséhez, s így pl. több képből álló csillagjárás fotózásakor nem folyamatos csíkot, hanem szaggatott vonalat látunk a képen a Föld forgásának és az expozícióra fel nem használt idők eredményeképpen.
Ebből a szempontból tehát még mindig a CMOS technológiára épülő rendszerek a jobbak.
Memória kapacitás
Mára már a flash memóriák ára olyan mértékben csökkent, hogy 1 GB-os kártyát nem is éri meg vásárolni, hiszen a 2 GB-os változatért 2500 Ft-tal kell csak többet fizetni.
Persze ha csak JPEG-ben fotózunk, akkor az 1 GB-os kártya is elég lehet, de ha a RAW formátumot részesítjük előnyben, akkor a 2 GB-os tényleg elkél. Hosszabb külföldi úthoz notebookot vagy mobil háttértárat, illetve 4 vagy 8 GB-os memóriakártyát javaslunk.
Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő táblázat mutatja:
Fájlméretek és tárolható képek száma | |||
---|---|---|---|
Felbontás, tömörítés | méret* | 1 GB-os kártyán* | 2 GB-os kártyán* |
3872×2592 RAW | 10269 KB | 99 | 199 |
3872×2592 Fine | 4964 KB | 206 | 412 |
3872×2592 Normal | 2448 KB | 418 | 836 |
3872×2592 Basic | 1279 KB | 800 | 1600 |
2896×1944 Fine | 2762 KB | 370 | 741 |
2896×1944 Normal | 1426 KB | 718 | 1436 |
2896×1944 Basic | 748 KB | 1368 | 2737 |
1936×1296 Fine | 1374 KB | 745 | 1490 |
1936×1296 Normal | 677 KB | 1513 | 3026 |
1936×1296 Basic | 371 KB | 2759 | 5518 |