Különlegességek
AF finomhangolás
A komolyabb DSLR fényképezőgépeknél már megszokhattuk, hogy a fázis-különbség alapú élességállítás front/backfocus jelenségét különféle eltolásokkal korrigálhatjuk. Tükör nélküli fényképezőgépnél viszont érdekes ilyet látni, de nem ez az első alkalom (az Olympusnál is találkoztunk már AF finomhangolással). Igaz, a kontraszt alapú élességállításnál erre egyébként nem lenne szükség.
Kipróbáltuk, ha eltolást állítunk be, akkor minden esetben módosítjuk a fókuszt, még kontraszt alapú AF-nél is.
RAW feldolgozás
A fényképezőgépen belül is van lehetőségünk a RAW fájlok kidolgozására, így akár a fotózás után is választhatunk más fehéregyensúlyt, vagy finomíthatunk az expozíción. Ezt ráadásul nem csupán egy képen, hanem egyszerre több képen is elvégezhetjük.
A módosítható paraméterek között a felbontás, a tömörítési fok, a fehéregyensúly, az expozíció, a képstílus, a zajszűrés, a színtér, a peremsötétedés korrekció és az aktív D-Lighting érhető el.
További részletek (cikkünk második oldalán) a menüt bemutató videóban látható 14:40-től.
Elektronikus első redőny, illetve teljes elektronikus zár
Mint már írtuk a Nikon Z 30 elektronikus első redőnyzárat és teljes elektronikus zárat is kínál, így az ultra nagy gyújtótávolsággal történő fotózásnál is kiküszöbölhető a rázkódás közepes záridőknél is, illetve olyan helyzetben is fotózhatunk zajtalanul, ahol fontos a diszkrét munka.
Az elektronikus zár használatakor a teljes szenzor kiolvasási ideje 24,4 ms, amely átlagos érték.
Optikai hibák korrekciója
A Nikon Z 30 is kínálja az optikai hibák korrekcióját, amely a geometriai torzítást képes javítani a Nikkor objektíveknél. A korrekció általános esetben csak JPEG formátumnál vehető igénybe, RAW formátum esetében a RAW konverter szolgáltatásai között kell ezt a lehetőséget megkeresnünk.
Van azonban itt egy fontos különbség a DSLR-ek és a MILC-ek között. Mivel a tükör nélküli fényképezőgépek elektronikus keresőt használnak, szemben a tükörreflexes gépek TTL optikai keresőjével, így itt lehetőség van már a keresőképen aktiválni a torzítás csökkentést. Ennek előnye a gyártó szempontjából, hogy nem kell jól korrigált objektívet terveznie, elegendő, ha a gép csökkenti a torzítást szoftveresen, akár már az élőképen. A Nikkor Z DX 16-50mm f/3,5-6,3 VR objektív esetében a torzításcsökkentés nem is kikapcsolható, így JPEG képek esetében mindig van szoftveres korrekció, míg RAW fájloknál szoftverfüggő, hogy elérhető-e, vagy kikapcsolható-e (az objektív tesztjében erről részletesen írtunk).
A lenti képek a gép kitobjektívjével készültek RAW formátumban, majd ezeket a korrekciót automatikusan alkalmazó Adobe Lightroomban, illetve a korrekció megkerülését lehetővé tevő Capture One-ban is kikonvertáltuk. A nagylátószögtől eltérő gyújtótávolságnál tapasztalható torzításról az előbbiekben linkelt tesztünkben számoltunk be.
.
Geometriai torzítás
Csökkenthető a peremsötétedés is, ez azonban úgy tűnik, hogy nem profil alapon működik, hiszen tökéletes javítást nem tudunk elérni, csak 3 fokozatú peremsötétedés csökkentést (egyébként a Nikkor Z objektívnél is ugyanígy több lépcsős a peremsötétedés korrekció):
A Nikon D850 képei:
Perspektíva korrekció
Nagylátószögű objektívvel enyhén felfelé vagy enyhén lefelé fotózva is jelentős perspektíva torzulás figyelhető meg a képszéleken található, eredetileg függőlegesen futó vonalaknál. Ezt hivatott korrigálni ez a szolgáltatás, amely utólag, a retusálás menüből érhető el, és JPEG formátumú képekre lehet alkalmazni.
A Nikon D850 képei:
Egyenesbe forgatás
Kis mértékű, pár fokos forgatást is lehetővé tesznek a Nikon Z MILC-ek, ha exponáláskor kissé ferdén tartottuk volna a gépet. A funkció csak JPEG formátumú képekkel használható és utólag, a retusálás menüből érhető el. Erről példa a menürendszert bemutató videónkban látható (19:15-nél).
HDR
Szintén csak JPEG formátumnál alkalmazható a HDR mód, ahol 1, 2 vagy 3 Fé eltéréssel készülhet az expozíció sorozat, amelyet a gép össze is illeszt egy képpé. Az összeillesztésnél az erős fényerőkülönbségű területek símítása lehet enyhe, normál, vagy erős.
A Nikon Z 7 képei:
HDR mód
Time-lapse és slow-motion videó
Bár manapság már nem számít igazán ritkaságnak a time-lapse készítés lehetősége egy fényképezőgépben, érdemes megemlíteni itt, hiszen sok olyan gép van még, amely bár kínál időzített sorozatkészítési lehetőséget, de a képeket nem fűzi össze helyettünk videóvá. A Nikon Z 50 ezt is megteszi, méghozzá akár UltraHD felbontásban is.
A képfrissítés Ultra HD felbontásban 30, 25 vagy 24 kép/mp lehet, míg Full HD-nél 60, 50, 30, 25 és 24 kép/mp áll rendelkezésre.
Time-lapse videó készítésnél az egyes képkockákat nem menti el a gép. A normál metódusnál minden képkocka előtt fókuszál a gép, majd elkészíti a fotót, ezt követően újra fókuszál, majd jön a következő képkocka. Van lehetőség néma felvételkészítésre is, ilyenkor az első képkocka előtt fókuszál a gép, majd a fotókat teljes elektronikus zár használatával készíti, rögzített fókusszal. Ez utóbbi nyilván nem csak a csendesebb üzemmódot, de zárkímélő üzemmódot is jelenti – persze az elektronikus zár miatt jello-effektre mozgó témánál számítani kell.
Van lehetőség kézi time-lapse készítésre is, ehhez a programozott sorozat vehető igénybe, amelynek során RAW fájlokat is kapunk, így ezeket utómunkázhatjuk is, majd számítógépen összefűzhetjük külső szoftverrel time-lapse videóvá.
Slow-motion, azaz lassított lejátszású videót Full HD felbontásban vehetünk fel 4× vagy 5× lassítás mellett (de arra is van lehetőség, hogy a forrás 100 vagy 120 kép/mp-es videót mentsük el).
A Nikon Z fc slow-motion mintavideója:
Multiexpozíció
A filmes gépeknél az egyetlen képkockára több expozíció készítését szimulálhatjuk a multi expozíciós móddal, amelyet felvételkor és utólag, a retusálás menüből is elérhetünk. A fentiektől eltérően az utólagos multi expozíció (vagy ahogy a gép nevezi: képátfedés) csak RAW formátumú, maximum két darab képpel végezhető el. Fotózás előtt kiválasztva a többszörös expozíciót lehetőségünk van akár 10 képet is egymásra fotózni, sőt, az egyes képek közötti átfedés módját is megválaszthatjuk hozzáadásra, átlagolásra, világosításra, vagy sötétítésre.
Villódzás mentesített fotózás
A fénymérő rendszer lehetővé teszi, hogy a gép érzékelje a villódzó megvilágítást, s alkalmazkodjon hozzá. Ez nem csak egy-egy kép készítésénél, de sorozatfelvételeknél is igen hasznos tud lenni, hiszen villódzó megvilágításnál előfordulhat, hogy egy-egy képkockát adott esetben teljesen tönkretesz az éppen minimális megvilágítást adó fényforrás, amely jelentős alulexponálást eredményezhet. A villódzás mentesített felvételkészítés során a gép igyekszik olyan időpillanatokban exponálni, amikor a lehető legjobb képet kapjuk
Nagy kár, hogy mindezt „vibráció csökkentés” címszó alatt hozza elő a gép, ráadásul a súgóban sem tesz semmiféle említést arról, hogy ez a fénymennyiségre vonatkozik, nem a berázásra, vagy a gép mechanikai vibrálására, így pedig igencsak félreérthető lett a fordítás.
