Testközelből: Panasonic Lumix S5 II

0

Hapci törpe jössz te, jössz te, itt a finom kelkápöszte!

Mint villámcsapás a derült égből, úgy ért a híre a lehetőségnek, hogy Európa jeles fotósaival és újságíróival együtt kipróbálhatom a Panasonic bejelentés előtt álló gépét, amelyről ekkor persze még semmit sem tudtam.

A legmeglepőbb az egészben nem is az volt, hogy készül a Panasonic egy új géppel, hanem az, hogy ismét lehet egy közösségi élménnyel összekötött prezentációt és touch&try próbát tartani, hiszen a Covid-19 betörése óta ezek az összejövetelek is megszűntek, ahogy a nagy szakmai kiállítások egy része is csak online eseménnyé zsugorodott.

Az, hogy mégis lehetőség nyílt megszervezni egy ilyen eseményt, vélhetően annak köszönhető, hogy idén nyáron jelentősen csökkentették az EU-ban az utazásokhoz kapcsolódó veszélyhelyzeti terheket, így gyakorlatilag már szabadon repülhetünk A-ból B-be, bármiféle oltási, vagy karanténkötelezettség nélkül.

Nem is kérdés, hogy örömmel fogadtam el a lehetőséget, hogy az új gépet sajátkezűleg próbáljam ki még a bejelentés előtt, hogy aztán ebben a cikkben foglalhassam össze Olvasóinkkal a tapasztalataimat.

Érkezés, prezentáció

Hétfőn reggel indultam egyedüli magyarként a Valenciába szervezett rendezvényre, az elsőként varsói átszállásos járat helyett egy Düsseldorfba, majd onnan Valenciába tartó géppel utaztam – ennek később lesz jelentősége. Délutánra meg is érkeztem, a szállás elfoglalását követően hónom alá kaptam a várost és elkezdtem magamba szívni annak hangulatát. Nem kérdéses, hogy remek választás volt ez a Kr.e. 138-ban a rómaiak által alapított nagyváros, amely Spanyolország harmadik legnagyobb városa.

A közel egymillió lakosú Valencia hangulatát leginkább a középkori katalán templomok, az óriásira nőtt (ma már védett) pálmafák, a jellegzetes gyökérzetű és törzsű fekete fügefák, a kanyargós, helyenként szűk utcák és Spanyolország leghosszabb városi parkja adják. Utóbbi mintegy 9 km hosszan szeli át a várost és rengeteg rekreációs lehetőséget kínál, futó- és kerékpáros útvonalakat, sportpályákat, de itt található a Művészetek Városa épületegyüttes is, amely az Operát és a Tudományok Múzeumát is magába foglalja.

Kedden délben kezdődött a hivatalos program, amelyre sajnos a Varsóból induló gépre foglalt kollégák a járatuk törlése miatt nem érkeztek meg, így a lengyeleket, cseheket, szlovák és magyar újságírót tartalmazó kelet-európai csoportot gyakorlatilag csak én képviseltem. Emiatt egy picit “anyátlannak” is éreztem magam, de egyben örültem, hogy mégsem a Varsón keresztüli járattal, hanem az időben kicsit hosszabb, de legalább megvalósult Düsseldorf-Valencia útvonalon érkeztem. A szervezők persze gyorsan áttereltek a német fotósokat és újságírókat menedzselő csoportba, így nem maradtam le semmiről.

A bemutató viszonylag rövid volt, 20 percet szenteltek rá. Ami kicsit bosszantó volt, hogy már az elején mindenki számára egyértelművé tették, hogy nem lehet sem fotó-, sem videófelvételt készíteni a prezentációról, ami megmondom őszintén, nekem elég rosszul esett. Szeretem ugyanis a látványos, beszédes diákat lefotózni, hiszen azokból könnyebb újra felidézni a gép újdonságait, ráadásul az Olvasók is profitálhatnak a tartalmából, ha azokat megosztjuk.
Értem én, hogy igyekeznek minimalizálni a kiszivárogtatás lehetőségét, de így csak egy visszhangos hangfelvétel maradt az érdekes előadásból, ami sokkal kevesebb információt tartalmaz, ráadásul nem látványos, így megosztásra is alkalmatlan.

Az idő aztán bebizonyította, hogy teljesen feleslegesek az ilyen jellegű korlátozások, úgyis kiszivárog, amit ki akarnak szivárogtatni – az élet fintora, hogy elsőként végül egy japán oldal számolt be a gép specifikációjáról.

Mi viszont a fentiek miatt most nem tudunk izgalmas és látványos tartalmú grafikákat, diákat megosztani, így be kell érni a szöveges beszámolóval.

Az új gép(ek)

A Panasonic Lumix S5 II vadonatúj szenzorral és képfeldolgozó processzorral készül, jóllehet, felbontása megegyezik a korábbi modellével, azaz 24 Mpixeles. Ez a gép az első a Lumixok történelmében, amely az L2 (Leica × Lumix) fejlesztési technológia jegyében készült, azaz a Leicával közösen fejlesztették. Ennek eredménye a fázis-különbség érzékelős fókuszrendszer, amely a korábbi DFD (Depth From Defocus) elvű, kontraszt érzékelő élességállítást egészíti ki. A fókuszmezők száma 779, amely több, mint a Sony Alpha 7 IV-é.

Az új processzornak köszönhetően a videófelvételi képességek is javultak, így már 5,9k felvétel is készíthető, 4:2:2 illetve 4:2:0 szín-almintavételezéssel, emellett pedig a videózás közbeni stabilizálás hatékonyságát is javították. Szintén a videósoknak kedvez a korábbi micro HDMI csatlakozó elhagyása és helyére a teljes méretű (Type A) HDMI csatlakozó beépítése.
A korlátlan ideig történő videófelvételt a teljesen átdolgozott hűtési rendszer segíti, a Panasonic S5 II-ben a gép felső részére elhelyezett ventilátor valósítja meg az aktív hűtést, amelynek szellőzőnyílását az elektronikus kereső alá helyezték. Ez a megoldás szükségtelenné teszi az LCD mögötti, a gépet megvastagító ventilátor alkalmazását.


A könnyebb kezelés érdekében nyolc irányúra bővítették az AF kart (joystick-et), a jobb felhasználói élményért pedig az elektronikus kereső felbontását tolták ki 2,36 millió képpontról 3,68 millió képpontra, nagyítását pedig 0,74×-ről 0,76×-re növelték. A képfrissítés továbbra is 120 Hz.
A sorozat sebességén is gyorsítottak, a korábbi 7 kép/mp helyett immár 9 kép/mp is használható egyszeri fókusszal, a követő fókusz esetén pedig 5 kép/mp-ről 7 kép/mp-re nőtt az elérhető sebesség. Mindez mechanikus zárra vonatkozik, elektronikus zárral ugyanis 30 kép/mp is választható, méghozzá folyamatos fókusszal.

A Panasonic Lumix S5 II főbb tulajdonságai:

  • képérzékelő: 24,2 Mpixel effektív felbontású, full-frame méretű CMOS szenzor
  • érzékenység tartomány ISO100-ISO51200, kiterjeszthető ISO50-ISO204800-ra, lépésköz 1/3 Fé
  • időjárásálló szigetelések
  • objektív: L bajonett
  • 5 tengelyes szenzor eltolásos stabilizálás (5 Fé előny), Dual IS képesség (objektívbe épített stabilizátorral való együttműködés), akár 6,5 Fé előny (70-200mm-es objektívvel)
  • stabilizátor státuszképernyő (expozíció közben is) a nem kívánatos rezgések kijelzésére
  • 1/8000 mp záridő mechanikus zárral
  • elektronikus első redőny lehetősége, ekkor max. zársebesség 1/2000 mp, teljes elektronikus zár (fotó: max. 1/8000 mp, videó: max. 1/16000 mp)
  • fázis-különbség érzékelő és DFD fókuszrendszer, -6 Fé érzékenység (f/1,2 fényerejű objektívvel, f/2,8-ra vonatkoztatva kb. -4 Fé)
  • 3,68 millió képpontos elektronikus kereső, 0,78×-es nagyítás, 120 kép/mp frissítés
  • 3″-os (7,6 cm-es) képátlójú, 1,84 millió képpontos, érintésérzékeny LCD, 180 fokban kihajtható, 270 fokban elforgatható
  • dupla vezérlőtárcsa, plusz hátsó navi tárcsa és fókuszkar
  • élkiemelés kézi élességállításkor
  • AF segédfény
  • rekesz- és zársebesség előválasztás, teljes kézi üzemmód
  • mesterséges intelligenciával támogatott fókuszrendszer (képes felismerni az emberi arcokon túl a macskákat, kutyákat és madarakat is)
  • 5,9k UltraHD videofelvétel, 30 kép/mp-cel (4:2:0 10 bit, LGOP) képkivágás nélkül, 4k Ultra HD és Cinema 4k max. 60 kép/mp képfrissítés, 4:2:0 8 bit vagy 4:2:0 10 bit tömörítéssel, max. 200 Mbps bitrátával, 4k UltraHD 30 kép/mp korlátlan ideig rögzíthető
  • slow-motion felvétel Ultra HD-ben 60 kép/mp-cel, Full HD-ben max. 180 kép/mp-cel
  • Hybrid Log Gamma támogatás, V-Log mentés
  • Anamorfikus felvételkészítés
  • Hullámforma monitor
  • HDMI kimeneten 4:2:0 8 bit vagy 4:2:2 10 bites, tömörítetlen jelfolyam
  • mikrofon bemenet, fejhallgató kimenet, teljes méretű (Type A) HDMI csatlakozó, opcionális XLR adapter
  • mechanikus zárral max. 9 kép/mp sorozat sebesség egyszeri fókusszal, 7 kép/mp sebességű sorozat folyamatos fókusszal
  • elektronikus zárral max. 30 kép/mp sorozat sebesség folyamatos fókusszal
  • automatikus expozíció sorozat, rekesz sorozat, fókusz sorozat
  • villódzásmentesített fotózás (villódzó fényeknél csúcson történő exponálás)
  • 6k Photo mód 30 kép/mp-cel, 4k Photo mód 30 vagy 60 kép/mp-cel, utólagos fókusz (Post Focus) lehetőség
  • nagy felbontású fotó mód RAW formátumban 48 vagy 96 millió (12.000×8.000) pixeles felbontásban, akár kézből, a szenzor pixelméretnél kisebb mértékű eltolásával és nyolc expozíció egyesítésével
  • vakupapucs, vaku szinkronidő 1/320 mp (rendszervakuval, hagyományos vakuval 1/250 mp)
  • sok-sok programozható gomb, funkció kar
  • beépített Wi-Fi vezérlő (2,4 GHz és 5 GHz), Bluetooth LE adapter, távvezérlés és képáttöltés vezeték nélkül okostelefonnal
  • magyar menü
  • dupla SDXC kártyafoglalat (már mindkettő UHS-II támogatású)
  • akkumulátor töltés gépen belül USB-n keresztül (ekkor is tovább használható a fényképezőgép)
  • 7,2V, 2200 mAh, 16 Wh lítium-ion akkumulátor (380 kép egy töltéssel)
  • USB 3.2 Gen1 Type-C csatlakozó
  • Mint látható, jelentős fejlesztések kerültek az új modellbe, tulajdonképpen a felbontását leszámítva minden ponton érte előrelépés.

    A Lumix S5 II mellett egy másik, S5 IIx-nek nevezett gép is megjelent, ez még tovább megy videózás terén, hiszen az 5,8k videónál Apple ProRES formátumot is támogat, amelyet 4:2:2 HQ módban képes USB-n keresztül közvetlen SSD-re menteni.
    RAW videóját HDMI kimenetén is elérhetjük, így külső rögzítővel (Atomos Ninja V) innen is menthetünk. Ezen felül pedig élő közvetítés is kínál IP streaming segítségével.
    Ezt a gépet nem hozták el Spanyolországba, így ezzel nem tudtunk közelebbről megismerkedni.

    A fotózás

    A prezentációt követően, du. 1 órakor mindenki átvehette a tesztgépét, amelyen még nem végleges firmware volt, így érdemes azt fejben tartani, hogy ezek még nem végleges modellek voltak.
    Első utunk a másik teremben tartott esküvő fotózás helyszínre vitt, ahol állandó fényű lámpa mellett készíthettek fotókat a résztvevők. Noha én is lőttem pár képet, egyértelmű, hogy a stúdiófotózásra kialakított helyszínen nem voltak ideális fények (az automatikus fehéregyensúly el is ment vörösesbe, de pontosan ugyanez volt tapasztalható a szintén nálam lévő Nikon Z 30 MILC-nél is, így ez nem a Panasonic gép hibája). Nyilvánvaló, hogy kicsit nehezebbé tette volna a szervezést és a fotózást is, ugyanakkor a fotók minősége szempontjából előnyösebb lett volna, ha rádiós kioldású vakukat állítottak volna hadrendbe az állandó fényű, nem túl erős lámpák helyett.

    A modellek fotózása után mentünk ki a városba, ahol szabad program és vezetett bejárás közül is választhattunk. Mivel a szabad sétálást már előző nap megejtettem, így örömmel csatlakoztam a német kollégákhoz, hogy kicsit többet tudjak meg a hely érdekességeiről. Ehhez egy előre kitalált útvonal állt rendelkezésünkre, amelyet azonban nem tudtunk tartani, mivel indulás után 10 perccel elkezdett szakadni az eső, így az első tervezett megállóban, a Café de las Horas kávézóban ragadtunk. Nagy bánatunk azért nem volt emiatt, hiszen így két valenciai “vizet” (Agua de Valencia) is leguríthattunk. Aki esetleg nem ismerné: annyi köze van a vízhez, hogy az is van benne, de egyébként ez egy enyhén alkoholos koktél (1/3 narancslé, 1/3 pezsgő, 1/6 gin, 1/6 vodka).

    Miután csöpörgősre csendesedett az eső, folytattuk utunkat, így további fotókat készíthettünk.

    Az első tapasztalatok igen pozitívak, s noha a fázis-különbség érzékelő AF-ből én magam semmit sem éreztem, ez lehet, hogy még a béta firmware miatt volt. Az mindenesetre látványos volt, hogy az előre-hátra keresés még most is megmaradt.

    A kereső felbontása valóban kiváló, recézettségnek, pixeleknek nyoma sincs. Ráadásul a kereső optikája is kiváló, még a képsarkok is tökéletesen élesek.

    Ami pedig a videózást illeti: a videós attrakció az eső miatt elmaradt, de egy esti felvételt így is készítettem. Más kérdés, hogy ebből nem derül ki az 5,8k előnye, hiszen azt a YouTube nem támogatja. Ami látványos lenne, az már utómunka, akár egy hyperlapse szerű stabilizált felvétel, akár 4k kivágással egy panning. De mi nem vagyunk videósok, így ezt meghagyjuk az ebben a témában profiknak.

    Este fél 7-ig mindenkinek vissza kellett adnia a tesztgépet, így a vacsorára már az S5 II nélkül mentünk.

    A teljes felbontású fotóink a gép tesztfotó galériájában tekinthetők meg:

    Kékórában készült tesztvideónk pedig itt tekinthető meg:

    Hazaút

    Ezt már csak a poén kedvéért írom még le, kvázi jelezve, hogy én sem maradtam ki a jóból. Szerdán délután 5-kor indult a Lufthansa járata Münchenbe, ahonnan csatlakozással jöttem volna BP-re, ám a reptéren a beszállításra várva, a kapu nyitása előtt 10 perccel jött az értesítés a Lufthansa applikációjából, hogy a járatot törölték, próbálkozzak másnap a zürichi járattal. 😀 Szerencse azért, hogy ezt nem Münchenben játszották el, hanem még Valenciában.
    Sebaj, plusz egy nap, plusz egy élmény vacsi a Pelayoban. Csütörtök hajnal 1-re azért hazaértem 😉

    Köszönjük a Panasonic meghívását!