Kipróbáltuk: Olympus PEN E-PL2 teszt

0

Különlegességek

Stabilizálás

Az Olympus kitart a szenzorstabilizálás mellett, amelynek köszönhetően bármilyen objektívet is használunk, alkalmazhatjuk a stabilizálást. Kis hátránya viszont, hogy a keresőképet nem stabilizálhatjuk (bár mivel elektronikus keresőképünk van, ez megoldható lenne).

Az Olympus PEN E-PL2-ben is 3 féle stabilizálási mód használható:

  • IS1 módban mindkét irányban stabilizál
  • IS2 módban csak függőleges irányban stabilizál (vízszintes svenkelés)
  • IS3 módban csak vízszintes irányban stabilizál (függőleges svenkelés)

A PEN széria szenzorsatbilizálását már többször is elvégeztük, szinte mindig a kitobjektívvel, mely maximum 84 mm-nek megfelelő gyújtótávolságot adott. Ezek a tesztek megegyező eredménnyel végződtek, vagyis ha biztosra akarunk menni és mindenképpen berázásmentes felvételt várunk el, akkor 1 1/3 Fé előnyünk lesz a stabilizátorral, míg 50%-os berázásmentességnél 2 Fé az előny.

berázott fotók aránya különböző zársebességeknél (E-PL1 42 mm)

Stabilizátor hatékonysága 42 mm-en (az E-PL1 képei)

Az E-PL2-höz teleobjektívet is kaptunk, így most a tele tartomány stabilizálási hatékonyságát próbáltuk ki.

A stabilizátor tesztet tehát most 300 mm-es (600 mm-nek megfelelő) gyújtótávolságán végeztem. 1/1000 mp-től kezdve 1/3 Fé lépésenként minden zársebességen 10-10 képet készítettem ki, illetve bekapcsolt stabilizátor mellett. A készített képeket monitoron 1:1 nézetben elemezve kiválogattam mennyi kép sikerült berázásmentesen stabilizátorral és anélkül, majd ezen adatokból a lenti diagram készült.
A kapott adatok már nem festenek olyan szépen. Ezek alapján kiderült, hogy ha biztosra akarunk menni, akkor szinte semmi előnyünk nem lesz (talán egy új tesztsorozatnál 1/3 Fé előjönne), illetve 50%-os berázásmentességnél is csak 1/3 Fé előnyünk lesz.

berázott fotók aránya különböző zársebességeknél (E-PL2 300mm)

Stabilizátor hatékonysága 300 mm-en

Ami már korábban sejthető volt, az most a gyakorlatban is bebizonyosodott: a szenzorstabilizálás a nagy szenzoroknál elsődlegesen a kisebb gyújtótávolságú objetkíveknél hatásos. A nagy gyújtótávolságú, illetve nagy nagyítású optikák esetében túl nagy szenzormozgásra lenne szükség, melyet a gép már nem képes produkálni. Ez okozhatja a nagy gyújtótávolságnál drasztikusan csökkenő hatékonyságot.

e-Portrait

Ez a lehetőség nem csak témamódban, de kész képek utólagos feldolgozásakor is rendelkezésre áll. A fő cél a bőr lágyítása, bár korábbi próbáink tapasztalata, hogy néha a hajba is belekap az algoritmus.

Peremsötétedés korrekció

Az egyedi funkciók között találjuk a peremsötétedés korrekciót, amely a sarkok sötétedését hivatott javítani. Az angol menüben ezt Shading Comp. néven találjuk, míg a magyar fordítás itt a kissé félreérthető árnyék kompenzáció.
A kezelési útmutató szerint a gép ezen funkció bekapcsolt állapotban a sarkokat automatikusan kivilágosítja, csökkentve ezáltal a peremsötétedést.

Sokszor kipróbáltuk már ezt a funkciót, de eddig sajnos nem sikerült olyan képet készíteni, ami látványosan megmutatná, mit is csinál ez a szolgáltatás. Sem teljesen tág, sem szűk rekesz esetében nem vettünk észre eltérést a kikapcsolt, illetve bekapcsolt korrekció mellett készült képeken.

Művészi szűrők

Az E-PL2 művészi szűrői az E-PL1-hez és az E-P2-höz képest is kis eltérést mutatnak. Bár a szűrők azonosak az E-PL1-ben lévőkkel, itt már finomhangolásra is van lehetőség a legtöbb szűrőnél, ugyanis megadhatjuk a szűrés erősségét I és II érték közül, valamint további effekt is illeszthető a képre: lágy fókusz, pinhol effekt, keret.

Szintén van eltérés a fehéregyensúly és az expozíció kompenzáció kezelésében. Míg az E-PL1 teljesen automatikusan használta ezeket a paramétereket Art módokban, az E-PL2-nél van lehetőség az expozíció kompenzáció beállítására, sőt, a rekesz módosítására is.

Vörösszem korrekció

Lehetőségünk van a kész képeken vörösszem korrekciót végezni. Ezt képenként külön kell elvégezni, lejátszás módból. Fotózás utáni automatikus korrekció még nem kérhető.

Árnyék kompenzáció

A digitális fényképezőgépek egyik legnagyobb problémája, hogy dinamika átfogásuk sajnos nem túl jó. A dinamikaátfogás mértékét sok tényező befolyásolja, ezek közül az egyik legjobban kézzelfogható a szenzoron található képpontok mérete. Nyilvánvaló, hogy egy kompakt gép kis szenzorán elhelyezett 10 millió képpont sokkal kisebb elemi érzékelőkből áll, mint egy négyharmados, vagy APS-C gép 12 millió pixelének egyike. Ez jobb dinamika átfogást eredményez a nagyobb szenzorú modelleknél.

Bár vannak erőfeszítések a dinamikatartomány kiterjesztésére, a dinamika hiánya manapság is sok képet tönkretesz (pl. borús időben az égbolt szimplán kiég, ahelyett, hogy a felhők árnyalatait látnánk a képen).

E probléma egyik javítási módszere az árnyék kompenzáció, amelynek során a sötétebb részeket szoftveresen kivilágosítjuk (így például bátrabban használhatjuk a negatív expozíció kompenzációt). A módszer hátránya, hogy így sajnos a képzaj is felerősödik.
Az Olympus E-PL2-ben csak utólag alkalmazhatjuk az árnyék kompenzációt, s csak JPEG képekre. Az árnyék kompenzáció mértéke sajnos nem paraméterezhető. Érdemes megfigyelni, hogy az algoritmus nem csak a sötét, de a középtónusokat is világosítja.

Árnyékkompenzáció



funkció kikapcsolva


árnyékkompenzáció gépen belül utólag elvégezve