Optika II.
Mega O.I.S. optikai stabilizátor
Mivel az objektívünk megegyezik az előző, FZ5-ös modellével, így a stabilizátor hatékonyságát külön nem teszteltük, bár kis mértékű eltéréseket tapasztalhatnánk a nagyobb felbontás és a más tömeg miatt, ennek mértéke azonban kisebb, mint a különböző időben és fizikai/lelki állapotban elkészített berázás-tesztek egymástól való eltérése. Ebből következően nincs is jelentősége egy újabb próbának, sőt, nem is lenne szabad összehasonlítani két ilyen próbát. Az előző próbák alkalmával nyert tapasztalataink alapján tehát azt mondhatjuk, hogy kb. 1-1 1/3 blendével tudjuk kitolni a bemozdulás határát Mode 2 stabilizálás esetén.
A következőkben tehát az DMC-FZ5-nél leírtakat idézzük:
A fenti két kép 1/200 mp-es záridővel készült 432 mm-es ekvivalens gyújtótávolság mellett, a bal oldali stabilizátor nélkül, a jobb oldali stabilizátorral. A reciprok szabály szerint biztosan bemozdulásmentes képhez körülbelül 1/500 mp-es zársebességet kellett volna alkalmazni.
Stabilizátor nélkül több bemozdult képet kaptunk, míg stabilizátorral (ezen a fókusztávolságon, ilyen
zársebesség mellett) mindegyik bemozdulástól mentes volt.
A jobb oldali képen több képből álló statisztika grafikonja látható. Zársebességenként 10-10 képet készítettünk stabilizátor használatával illetve anélkül, majd azt ábrázoltuk, hogy hány kép lett bemozdulás mentes, valamint hány kép mozdult be. Az arányokon jól látható, hogy stabilizátor nélkül már 1/400 mp-nél is egy kép bemozdult a tízből, míg stabilizátorral 1/200 mp-nél sem mozdult be egy sem.
Geometriai torzítás
Az optika torzítása nagylátószögnél átlagos, 0,9%-os hordótorzítás jellegű, ez a közelebbi témájú, vagy a szélén falat, fát vagy más függőleges objektumot tartalmazó képeknél jól láthatóan fog jelentkezni. Tele állásban viszont alig érezhető torzítás, szinte csak „vonalzóval” lehet kimutatni, ekkor közelítőleg 0,15%-os párnatorzítás mérhető. Torzítás tehát elsősorban csak nagylátószögnél jelentkezik, nagyobb gyújtótávolságoknál nem okoz gondot.
Közelfényképezés, makró
Az optika közelpontja nagylátószögnél normál esetben 30 cm, makró módban 5 cm, tele állásban normál állásnál 2 méter, makró módban 90 cm, hála az ún. telemakró funkciónak.
A legnagyobb nagyítást itt is nagylátószögnél érhetjük el, ilyenkor 42 mm széles téma kitölti a teljes képmezőt, ez jobb, mint az átlagos. Igaz, ehhez nagyon közel kell menni a témához, s a torzítás is elég magas: 2,1%-os hordótorzítást tapasztalhatunk ekkor.
Tele állásban kisebb nagyítást használhatunk, a lefedett legkisebb terület szélessége 90 mm, amely már kicsit elmarad az átlagtól de ilyenkor a torzítás teljesen megszűnik, ráadásul közel 1 méter távolságból fotózhatunk, így tisztes távolságból lefotózhatunk egy-egy szép pillangót.
Összefoglalva tehát: az FZ7 makróképességei jók, ha kell, makrózhatunk távolabbról is, kis torzítással, de ha a téma engedi, közelebb is mehetünk és nagyobb nagyítást is elérhetünk. A rekeszértéket viszont nem adhatjuk meg közvetlenül, mivel az üzemmód-tárcsa egy külön állására került a makró mód, így rekesz-előválasztással nem tudjuk együtt használni. Szerencsére az FZ5-höz képest azért itt van lehetőségünk kis ügyeskedés árán megfelelő relesszt választani, ezt ugyanis elérhetjük a programeltolás funkcióval.
Vignettálás
Az optika peremsötétedése nem jelentős, mind nagylátószög, mind tele állásban kb. 10-15%-os mértékű, rekeszeléssel csökkenthető.