Optika II.
Az optika 37 mm-nek megfelelő nagylátószögű beállítása esetén csekély, mindössze 0,5%-os hordótorzítású. Ez jó értéknek számít, átlagos felvételek esetén jelentéktelen torzulást eredményez. A 187 mm-nek megfelelő tele állásban mérhető torzítás szintén 0,5% mértékű, ez esetben azonban párnatorzítással találkozunk. A fókusztávolság-tartomány köztes értékeinél kisebb mértékű, középállásban nem mérhető a torzítás.
| Torzítások a fókusztávolság függvényében | |
|---|---|
 nagylátószög esetén (f=37 mm*) hordótorzítás ~0,5% |  tele állásban (f=187 mm*) párnatorzítás ~0,5% |
Általános esetben a témának minimum 50 cm-re kell elhelyezkednie az optikától, a makró bekapcsolása után azonban akár 2 cm-es közelponttal is dolgozhatunk. Ez már jó makróképességet sejtet, s akkor még nem beszéltünk a makró állásban is teljes tartományában kihasználható optikai zoomról. Míg a legkisebb szélességű befogható terület nagylátószögnél, a legkevésbé torzított kép tele állásban fogható be. Nagylátószög esetén a legkisebb befogható terület szélessége mindössze 33 mm, amely kiváló makróképességet jelent. Ehhez azonban elég jelentős, 1,4%-os hordótorzítás tartozik, ráadásul néha (mint a képen is látható) az optika már betakar. Növények, bogarak fotózásakor azonban ez nem jelent problémát. Tele állásban a legkisebb szélesség 40 mm, ami még mindig átlagon felüli, nagyon jó teljesítmény, ekkor torzítás nem mérhető. A Pentax Optio 550-nek tehát az egyik erőssége a makrózás. Ha kis mélységélességre van szükségünk, használhatunk tele állást, ha nagyobbra, akkor közepes telét, vagy nagylátószöget alkalmazhatunk. Ha a témához nem mehetünk túl közel, a 187 mm-nek megfelelő fókusztávolság segítségünkre van. Ilyenkor akár 20-30 cm-es távolságból is remek makrók készíthetők (akár pillangókról is, elröppenésük nagy veszélye nélkül).
| Makró képességek | |
|---|---|
 nagylátószög esetén (f=37 mm*) legkisebb szélesség: 33 mm hordótorzítás ~1,4% |  tele állásban (f=187 mm*) legkisebb szélesség: 40 mm torzítás nem mérhető . |
Az optika sajnos viszonylag tág tartományban vignettál. Legrosszabb esetben a sarkok mintegy 40%-kal sötétebbek, mint a kép többi része. Legjelentősebben 84 mm-nek megfelelő fókusztávolságnál észlelhető a jelenség.
| Vignettálás |
|---|
 legerősebb vignettálás 84 mm-es fókusztávolságnál fényerőcsökkenés 40%-os |
A fókusz beállítása kézileg is történhet, ekkor az LCD-n a kép középső részének 2x-esre nagyított képe jelenik meg, mely jelentősen megkönnyíti a pontos élességállítást. A megjelenített kép nem pixeles, az élesség jól beállítható, ezt bizonyítja mindkét fókuszpróba, valamint a tesztfotók között megtalálható kézi élességállítás után lefotózott szamóca is. Az alábbi fókuszpróbák 62 mm-nek megfelelő fókusztávolság és F3,3-as rekesz mellett készültek, kézi élességállítással:
| Kézi fókuszpróbák kis mélységélesség mellett (F3,3) | |
|---|---|
 fókusz a harmadik, rózsaszínű spulnira Pontos fókusz |  fókusz a hatodik, világoskék spulnira enyhe túlfókuszálás, de a spulni éles |
