Képminőség
Általános képminőség
Az igen nagy látószög ellenére 24 mm-nél is egész jó részleteket kaphatunk. A képek sarkaiban csak minimálisan láthatunk szférikus hibát (képsarkok ellágyulása, életlenedése).
Tele állásban ilyen hatás nem észrevehető. Makrónál viszont igen komoly a gömbi hiba.
A képminőséget esetünkben leginkább a zajszűrés határozza meg, amely bizonyos esetekben túl erős, így részletvesztő hatása nem elhanyagolható.
Színek tekintetében azt is elmondhatjuk, hogy a napos időben készült, napfény fehéregyensúllyal lőtt fotók enyhén zöldes színezetűek. Valószínűleg kis finomhangolás elég lenne, ilyet viszont nem kínál a WB500.
Képzaj
Az érzékenységet ISO80-től akár ISO1600-ig növelhetjük teljes felbontásban, ezen felül ISO3200 is rendelkezésünkre áll 3 Mpixelen.
A Samsung WB500 zajszűrő algoritmusa nem túl ügyes. Ez két következményből vezethető vissza: egyrészt a zajszűrés már ISO400-nál is komoly részletvesztő hatású, jelentősebben lágyítva a képet, mint néhány konkurens termék (pl. Panasonic Lumix DMC-TZ7 ISO800-on produkál hasonló képet, mint a Samsung WB500 ISO400-nál), másrészről pedig a zajszűrés ellenére viszonylagosan magas a képzaj tartalom, legalábbis ismételten csak a konkurenciához viszonyítva.
ISO80 érzékenységnél a képzaj elviselhető, nem hiszem, hogy problémát okozna nagy nyomatoknál sem. A részletgazdagság jó, bár szívesen látnánk egy kicsit textúrázottabb képeket.
ISO100 hasonló az ISO80-hoz, nagy különbség nem vehető észre sem a képzajban, sem a zajszűrés után maradt részletekben.
ISO200-nál jobban rákapcsol a zajszűrés, amely a részletek erősebb kimosottságát is eredményezi (lásd 2. kivágás), emellett azért a képzaj mégis magasabb, mint ISO100-nál, de ennek mértéke még mindig az elviselhető szint közelében marad.
ISO400-nál tovább romlik a helyzet. A zajszűrés még erősebb szintű, a részletek javarésze elkenődik, a képzaj is egy kicsit magasabb. A színek itt még rendben vannak.
ISO800 érzékenységnél még erősebb lesz a zajszűrés, így részlet alig látható már a képen. Azt is mondhatjuk, hogy olyan részletszegény képünk van, mint ha 5 Mpixelről nagyítottuk volna fel a képet. A zaj itt már elég magas ahhoz, hogy papírképen is jól észrevehető legyen, ezen kívül a színek is kis mértékben torzulnak (vörös és kék szaturáltsága megváltozik).
ISO1600 a használhatóság határán mozog, igazából a látható kép után azt mondhatnánk, hogy erre is kár a 10 Mpixel, mert 3 Mpixelre leméretezve sem vesztünk sok részletet, hiszen a zajszűrés nem sokat hagy belőle. Végső esetben még használható lehet.
ISO3200-nál a gép 3 Mpixelre kapcsol, amely azonban nem tünteti el a jól látható kék színzajt. Ezek a foltok papírképen is teljes mértékben láthatók lesznek. Így az ISO3200 már csak emlékképekhez fogadható el, ott is jelentős kompromisszumokkal.
Mint láthatjuk, a Samsung WB500 nagy érzékenységnél nem teljesít szépen, így aki 13×18-nál nagyobb méretű papírképeket is szeretne, próbáljon ISO400 alatt maradni.
További érzékenység sorozat is megtekinthető a mintafotóink között.
A lenti dobozban 4 képkivágás tekinthető meg egy-egy érzékenység tesztfotónkról.