Panasonic Lumix G nagykit

0
Hirdetés

A tavalyi év egyik legnagyobb durranása kétség kívül a Panasonic G szériájának megjelenése volt. A nem sokkal korábban bejelentett Micro 4/3 rendszerre épülő fényképezőgépek első képviselője a G1, melyet idén követett a Full HD videofelvételi képességgel is megáldott GH1. Az első modell megjelenésével egy időben két új – e rendszerhez tervezett – objektívet is piacra dobott a Panasonic, valamint bejelentett még néhány, jövőben boltokban kerülő optikát. A kínálat tehát egyelőre az említett két zoomból, a Lumix G Vario 14-45mm F3,5-5,6 ASPH Mega O.I.S és a Lumix G Vario 45-200mm F4-5,6 Mega O.I.S „lencsékből” áll.

Lumix G Vario 14-45mm F3,5-5,6 ASPH Mega O.I.S

Bemutatás

A kis, 14-45mm-es objektívet a G1-el egy időben, 2008. szeptemberében jelentették be. Lényegében ez a készülék hivatalos kitoptikája, hiszen csak a vázzal együtt vásárolható meg. Az általunk átnézett kereskedelmi oldalakon a váz sem volt önmagában beszerezhető, a jelenleg 150 ezer forint körüli alap árban benne foglaltatik ez az objektív is.

A 14-45mm-es fizikai gyújtótávolság a 4/3-os rendszer viszonylag apró mérete miatt 2x szorzóval értendő, legalábbis ha kisfilmnek megfelelő látószögre vonatkoztatjuk. Egy normál, kisfilmes, vagy teljes képkocka méretű DSLR fényképezőgépen ez a gyutáv, kb. 28-90mm-nek megfelelő látószög tartományt ad. Az objektív így ebben a vonatkozásban a filmes gépeknél is megszokott alap zoomokkal rokon. A kényelmes nagylátószögtől a kisteléig terjedő tartomány tökéletesen használható a fotós szituációk jelentős részében.

A fényerő F3,5-5,6, ami hasonló az olcsóbb DSLR gépekhez járó kitobjektívekhez. A zoomtartomány eleje már elég lehet a szűkebb helyiségben elkattintott belső felvételek, közelebbi csoportképek, vagy épület és tájfelvételek készítéséhez, a 90mm-nek megfelelő tele végállás pedig elméletileg ideális portré tartományt jelent, bár az itt elérhető max. F5,6 fényerő ezt a teljesítményt kicsit behatárolja. A blende bármely zoomállásban F22 értékig szűkíthető. Az objektív 7 rekeszlamellát kapott, melyek belső széle lekerekített, a szebb háttérelmosás érdekében.

Az optikába 9 csoportba rendezve 12 lencsetag került. Egyikük aszférikus (ASPH) kialakítású lencse, mely a nem kívánatos torzítások csökkentésére hivatott. Egyéb extra lencsetagot, vagy különleges bevonatot nem kapott az objektív. Extra szolgáltatása viszont a beépített optikai stabilizátor, vagy a Panasonic elnevezésével Mega O.I.S rendszer, mely kb. 2-3 fényértéknyi előnyt jelenthet a bemozdulással szemben. A stabilizátort az objektíven lévő külön kapcsolóval tehetjük aktívvá, de alap üzemmódjai a fényképezőgép menüjében állíthatók be. Ezen kívül más kapcsolót nem helyeztek el az optika vázán. A megszokott AF/MF, vagyis az automata és kézi élességállítás is a gépváz megfelelő tárcsájával kapcsolható. Az automata fókusz egyébként a kompaktokhoz hasonlóan kontrasztérzékelős, de az ott megszokott lassú működésnek itt nyoma sincs. A G1 a kitobjektívvel is a DSLR-ekkel közel azonos élességállítási időket produkál. További előnye, hogy gyakorlatilag hangtalan.

Az objektív frontlencséje elé 52 mm-es szűrők helyezhetők. A külső, bajonettes peremre a gyártó saját, szirom alakú, műanyag napellenzője illeszthető, ami az objektív tartozéka. A napellenző belső felülete mattított és bordázott, így szabva gátat a nemkívánatos tükröződéseknek.

Mérete nagyon kicsi, még az amúgy sem óriási tükörreflexes kitobjektívekhez viszonyítva is. De a gép méretével együtt sem nagyobb, mint egy átlagos „kompakt” ultrazoom. Az alábbi képen egymás mellé tettük a 14-45mm-es objektívvel felszerelt gépet egy nemrég megjelent ultrazoom (Nikon P90) és egy alap DSLR (Sony A380) géppel.

balról-jobbra: Nikon P90, Panasonic G1, Sony A380

balról-jobbra: Nikon P90, Panasonic G1, Sony A380

Használati tapasztalatok

A 14-45mm-es objektív nem kapott időjárásálló szigetelést, de ez ebben az olcsó kategóriában nem is gyakori. Csatlakozó bajonettje viszont fémből készült, ami ha nem is ritkaság, de nem minden esetben megszokott az olcsóbb kategóriában. Az objektívház műanyagból készült, de pontosan illesztve. Lötyögéssel, laza illesztésekkel nem találkozni, a zoomoláskor kinyúló belső tubus normál rázkódástól sem lazul ki és állítódik el. A teljes zoomtartományban egyébként 3 cm-t mozog, így 45mm-nél 9 cm hosszú lesz az objektív.

Kézi fókusznál a 4/3-os rendszernél megszokott módon egy elektronikus vezérlésű fókuszgyűrűt kapunk. Az optika belső élességállítású. Fókuszálás közben a tubus hossza nem változik. Távolságskálát sajnos nem kapunk, de ez szintén egy olyan szolgáltatás, mely kevésbé jellemző az olcsó kitobjektívekre.

Az élességállító gyűrű, ahogy említettem elektronikusan vezérelt, így mindkét irányban teljesen körbefordítható. Elég könnyen, finoman, de nem lazán jár. Mérete az objektív miatt elég kicsi, mindössze 7 mm vastag. A borítása bordázott műanyag. A zoom gyűrű hasonló bordázatot, de csúszásmentes gumi bevonatot kapott. 18 mm-es vastagsága is emberibb. Szintén könnyen jár, de inkább a zoomtartomány elején, azután alig érezhetően megszorul. A gyűrű szélén gyújtótávolság jelzéseket kapunk, 14, 18, 25, 35 és 45 mm-es értékeken. Többi társához hasonlóan rekeszállító gyűrű nem található az optikán. A rekeszérték a vázon szabályozható.

A Panasonic éppen cikkünk írásának idején adott ki egy szoftverfrissítést az objektívhez, amely a folyamatos automata élességállítás (AF-C), és az optikai stabilizátor teljesítményét javítja, valamint csökkenti a rekeszállítás során hallható zajt. Utóbbi a GH1 modellnél jelentett problémát videofelvétel közben.

Aberráció

Szinte már megszokhattuk, hogy a Panasonic Venus Engine képfeldolgozó rendszer bravúros ügyességgel tünteti el a kompakt gépek objektívjei által előhívott színhibát. Nos, a G-rendszer esetében ez nincs így, ami valószínűleg a cserélhető objektívek sokszínűségének tudható be. Egy beépített objektívhez sokkal könnyebb megfelelő algoritmust készíteni. Valami különbség azonban mégis észrevehető a feldolgozórendszer által utómunkázott JPEG és az általunk konvertált nyers RAW képek között, de ez a különbség elég csekély.

A Lumix G14-45mm egyébként kevésbé hajlamos a színhibára. Ahogy várható volt ez főként 14mm-es gyújtótávolságnál, nyitott rekesznél jelenthet gondot, de a blende szűkítésével a probléma csökkenthető. Nyitva még a kép közepén is elég erős kék elszíneződést tapasztaltunk. Ami szűk rekesszel szinte teljesen eltüntethető és már csak a kép sarkaiban jelent gondot. Nagyobb gyújtótávolságoknál még nyitott rekesszel sem jelentős a kromatikus aberráció mértéke.

Geometriai torzítás

Az objektív a teljes zoomtartományban nem túl jelentős-elhanyagolható hordótorzítást ad. A problémás gyújtótávolság itt is a 14mm, vagyis a legnagyobb látószög. Ebben az esetben kb. 0,6%-os geometriai torzítás volt mérhető, ami szabályos formáknál, például épületeknél már látható lehet, egyébként alig észrevehető. A zoom növelésével a torzítás kismértékben csökkent. 24mm-nél 0,5, 35mm-nél 0,4%-ot kaptunk. 45mm-nél már teljesen elhanyagolható mértékű.

Torzítások a gyujtótávolság függvényében

(f=14 mm) hordótorzítás: ~0,6%

(f=24 mm) hordótorzítás: ~0,5%

(f=35 mm) hordótorzítás: ~0,4%

(f=45 mm) hordótorzítás: ~0,1%

Makró

tele állásban (45 mm), 30 cm-ről legkisebb szélesség: 101 mm

A kompaktoktól eltérően itt nem nagylátószögnél kapjuk a legjobb nagyítást, hanem tele állásban. Éppen ezért tekertük az objektívet 45mm-re, ahol 101 mm széles a leképezhető terület. Ez 1:2,8 leképezési arányt jelent, ami makró fényképezéshez még kevés, de kisebb tárgyak közelfényképezésénél azért megállja a helyét az objektív. Az optika közelpontja a szenzortól mérve 30 cm, vagyis a frontlencsétől számítva kb. 19 cm távolságból már éles képet kapunk. A sarkok persze ebből a közelségből már erősen lágyulnak, de még így is elfogadhatók, és közepes mértékű geometriai torzítással is számolhatunk.

Peremsötétedés

Szintén a papírforma érvényesül a képsarkok sötétedésénél is. Problémát, csak a nagylátószög (14mm) jelenthet nyitott rekesznél. Itt ugyanis 19%-os a peremsötétedés, ami homogén felületeken, például tájképnél a tiszta égbolton, már zavaró. A rekeszt szűkítve tolerálható szintig csökkenthető a sötétedés. A köztes állsásokban sem jelent problémát a legfeljebb 3-5%-os, és szerencsére elég lassú lefutású világosság eltérés. Egyedül 45mm-nél érezhető újra, mivel itt nyitva közvetlenül a sarkokban jelentkezik. A szűkebb blende szerencsére ezúttal is segít.


sarkok sötétedése: 19%

sarkok sötétedése: 5,7%

sarkok sötétedése: 5%

sarkok sötétedése: 1,7%

sarkok sötétedése: 3,1%

sarkok sötétedése: 0,9%

sarkok sötétedése: 8,9%

sarkok sötétedése: 2,9%

Képminőség

Kétség sem férhet hozzá, hogy a Lumix G Vario 14-45mm-es objektív F5,6 rekeszen mutatja meg igazán az erejét. Szinte minden gyújtótávolságnál ez az úgynevezett „sweet point”, ahol a legjobb rajzolatot nyújtja. Ez még abban az esetben is igaz, ha ez az érték éppen a nyitott rekeszállapot, pl. 45mm-nél. A legjobb felbontást ezen a rekeszértéken, 14mm-es nagylátószögnél adja a kép közepén. A széleken és sarkokban viszont pont itt a leglágyabb, amin egy kicsit javíthatunk F8-ra rekeszelve, fölötte viszont már újra lágyulni kezd a kép egészén. 24mm-en a képközép felbontása csak kicsivel marad el tőle, a sarkok rajza viszont valamivel jobb, bár érdekes módon itt F4-nél, vagyis nyitva kaptuk a legjobb eredményt.

35 és 45mm-nél középen hasonló, az előbbiektől kicsit gyengébb eredményt kapunk, szintén F5,6-os sweet pointtal, de sarkok 45mm-nél a legjobbak, alig elmaradva a képközép felbontásától. A kisebb érzékelőket fokozottabban sújtó fényszóródás és az ezzel járó felbontóképesség csökkenés úgy tűnik nem csak elmélet, hiszen F8-nál a sarkokat leszámítva már gyengébb minőséget kapunk, F11 felett pedig komolyan észrevehető a felbontáscsökkenés.













14mm (28mm ekv.)


24mm (48mm ekv)


35mm (70mm ekv.)


45mm (90mm ekv.)

Értékelés

A Lumix G Vario 14-45mm legnagyobb hibája, hogy egyelőre nincs igazi alternatívája, de ez inkább az új rendszer számlájára írható. Az olcsó kitobjektívek nem az utolérhetetlen minőségükről híresek, de általában van helyettük más. A 14-45mm sem az objektívgyártás csúcsa, de sajnos egyelőre nincs helyette más, csak az adapteres megoldás és a kompromisszumos külsős gyártók által kínált választék.

Minőségben viszont a jobb kitobjektívek közé tartozik, úgy a felépítését, mint a képminőségét tekintve. Igényesen összerakott, fémbajonettes objektívről van ugyanis szó, beépített optikai stabilizátorral. A képminőség pedig lazán felveszi a versenyt a DSLR vonal bármelyik, gépvázzal egybecsomagolt objektívjével, és nem csak felveszi, de könnyedén lépést is tart velük. Mondhatnám, hogy G1 vásárlóknak kötelező vétel, de hát tényleg az, mivel ez jár hozzá.

Lumix G Vario 45-200mm F4-5,6 Mega O.I.S

Bemutatás

Az előzőleg bemutatott objektív tökéletes párjaként funkcionálhat a Lumix G Vario 45-200mm-es optika. A vázzal egyidőben, a tavalyi Photokinán jelentették be, és az előbb említett kittel együtt vagy külön is megvásárolható. Külön kb. bruttó 95 ezer forintba kerül.

Gyújtótávolsága ott kezdődik, ahol az előbbié végződik. A 45 mm a 4/3 rendszer 2x-es objektívszorzója miatt már teleobjektív kategória, hiszen 90mm-nek felel meg látószögben. A 200mm-es végállás pedig egy „komolyabb” teleobjektívvel egyenértékű, 400mm-es ekvivalens értékével. 45 mm-nél nagy előnye, hogy jobb fényerőt kapunk, mint amit a kisebb optika tud. Az F4-es fényerő ugyanis egy egész fényértéknyi előnyhöz juttatja a felhasználót. A végén a hasonló, olcsóbb zoomokhoz mérhető F5,6-os fényerőt kapjuk. A rekeszérték ezúttal is F22-ig állítható a zoomskála teljes tartományában.

Az optika 16 lencsetagját 13 csoportba rendezték. Ezek közül három ED, vagyis extra alacsony szórású, melynek a teleobjektíveknél gyakran kialakuló színhiba tekintetében van jelentősége. Extra lencsebevonatot nem kapott az objektív. A rekeszlamellák száma 7, belső szélük pedig lekerekített, ami jobb, esztétikusabb háttérelmosást produkál.

A Micro 4/3-os rendszer kontrasztérzékelős élességállítást használ, ennél az optikánál is meglehetősen gyorsan, és lényegében hangtalanul. Az élességállítás távolsága nem olvasható le az optikán. A 45-200mm-es objektív is belső fókuszálású, így akár AF-et, akár kézi fókuszt használunk, a hossza nem változik és a frontlencse sem fordul el. A lencse előtti belső menet 52 mm-es szűrők fogadására alkalmas. Külső felén egy bajonett található, melyre a mellékelt, köralakú, és elég nagy méretű napellenző illeszthető. A napellenző belső felülete az előbb ismertetett objektívéhez hasonló, bordázott kialakítású.

Használati tapasztalatok

A 45-200mm-es objektív felépítés tekintetében is megegyezik a 14-45mm-el. Ugyanazokat a színeket, ugyanazt a letisztult, egyszerű formavilágot, és műanyag borítást kapjuk, mint a másik optikánál, csak egy kicsit nagyobb méretben. Jobban mondva sokkal nagyobban, hiszen a 14-45mm már-már megdöbbentően apró méretével ellentétben itt közel ugyanakkora objektívet kapunk, mint a neki megfelelő DSLR átlag. Az optika egyetlen külső fém alkatrésze a bajonett., minden más műanyagból készült. Az illesztések ismét pontosak, lötyögésnek, lazaságnak nyoma sincs. Zoomoláskor a belső tubus 4,2 cm-t toldja meg az objektív hosszát. Maga tubus enyhébb rázkódásra, például túra közben a nyakunkban akasztott gépnél, nem lazul ki, de erősebb zötykölődéstől már hajlamos elállítódni.

A zoomot egy kényelmes, bordázott gumiszegéllyel ellátott, 25 mm vastag gyűrűvel állíthatjuk. A gyűrű viszonylag egyenletesen, könnyedén, de nem túl lazán jár. A vége, 170-200mm között, egy kicsit „bekeményedik”, de alig érezzük majd, nem fog zavarni. A fontosabb gyújtótávolság értékek (45, 60, 75, 100, 150 és 200mm) a gyűrű pereméről leolvashatók.

Az élességállítás most is az objektív elülső felén lévő, vékonyabb és csak bordás műanyagborítást kapott gyűrűvel lehetséges. Ez szintén könnyedén forgatható, mégpedig bármely irányban végtelenítve, hiszen csak a kézi fókusz elektronikus vezérlését végzi. A blendét a vázból szabályozhatjuk, így külön állítógyűrű nem áll rendelkezésre az objektíven. AF/MF kapcsolót sem kapunk, mivel ezt a funkciót is a vázon lévő tárcsa helyettesíti. Az egyedüli kapcsoló az objektívbe épített Mega O.I.S (optikai) stabilizátort aktiválja, melynek üzemmódjait szintén a gépen állíthatjuk.

Aberráció

Csakúgy mint a kisebb objektívnél, itt is alig venni észre, hogy a feldolgozórendszer besegítene a kromatikus aberráció eltávolításába JPEG képek esetén. A színhiba leginkább a két végállást jelenti. 45mm-nél kevésbé, de észrevehetően jelentkezik, míg 200mm-nél jelentősebb. A probléma a rekesz szűkítésével csökkenthető. 45mm-nél, F8-as rekeszt használva szinte teljesen eltűnt, de a tele végállásában csak enyhén csökkent. A közbülső gyújtótávolságokat ez a hiba alig érinti. 100mm környékén a sarkokban tapasztaltunk némi sárgás elszíneződést, 150mm-nél már a feltűnőbb, lilás színhiba is megjelenik, de még nem zavaró mértékben.

Geometriai torzítás

A teleobjektíveket általában kevésbé érinti a geometriai torzítás. Ez mondható el a 45-200mm-es Lumix G objektívről is. 45mm-nél mintha csak kisebb társa eredményét másolná, szinte észrevehetetlen, 0,1%-os hordótorzítást mutat. Ez a zoom emelésével szinte azonnal eltűnik, majd gyorsan átfordul homorú képhatást adó párnatorzítássá, mely szintén alig észlelhető a maga 0,2-0,3%-os eredményével.

Torzítások a gyujtótávolság függvényében

(f=45 mm) hordótorzítás: ~0,1%

(f=91 mm) párnatorzítás: ~0,3%

(f=144 mm) párnatorzítás: ~0,2%

(f=200 mm) párnatorzítás: ~0,2%

Makró

tele állásban (200 mm), 100 cm-ről legkisebb szélesség: 90 mm

A 45-200mm-es objektív is tele végállásában, 200mm-nél adja a legjobb makró teljesítményt. Ennél az optikánál viszont már csak 1 méterről dolgozhatunk. A nagyobb gyújtótávolság miatt azonban a jóval hosszabb tárgytáv ellenére is egy fokkal jobb nagyítás érhető el. Esetünkben ez 90mm széles terület leképezését jelenti. Ez még mindig messze van egy igazi makró objektív teljesítményétől, de közeli fotókhoz, és félősebb kisállatokhoz is jobban beválhat, mint a 14-45mm-es objektív. Előnyt élvez abban a tekintetben is, hogy az itt produkált geometriai torzítás jóval csekélyebb.

Peremsötétedés

A 45-200mm eléggé komoly képsarki sötétedést produkál szinte bármelyik gyújtótávolságnál. 20%-fölé merészkedik 45mm-nél és 150mm fölött is. A legjobb eredmény persze 100mm környékén mutatja, de a 14%-os értéket rekeszelve is csak 5% környékére sikerül levinni. A leggyengébb terület a 200mm-es állás, ahol nyitva majdnem 22%-ot, egyel szűkebb rekesszel viszont már csak a felét, de így is 10% fölötti eredményt produkál.


sarkok sötétedése: 20,3%

sarkok sötétedése: 8,8%

sarkok sötétedése: 13,9%

sarkok sötétedése: 4,7%

sarkok sötétedése: 20,3%

sarkok sötétedése: 8,5%

sarkok sötétedése: 21,8%

sarkok sötétedése: 11,3%

Képminőség

A 45-200mm-es optika felbontóképessége átlagban elmarad az imént ismertetett kitobjektívétől. 45mm-nél nyitva a képközép jó, a sarkok viszont sajnos érezhetően gyengébbek, mind kontrasztban, mind felbontásban. A rekesz akár 3-4 blendével is szűkítenünk kell, hogy hasonló minőséget kapjunk a kép egészén. Erről az objektívről is elmondható, hogy a középen látható képrészletesség nyitott rekesznél (F4-5,6), vagy a blendét enyhén szűkítve a legjobb, a képsarkok viszont inkább F11-nél érik el a csúcsformájukat, ahol már a képközép – a diffrakció hatásának hála – láthatóan gyengébb. A csúcsminőség 100mm környékén F8 rekesszel érhető el, ahol a kép közepe és szélei is jó rajzolatot adnak.

A gyengéje – mint minden tele zoomnak – a végállás. 150mm-ig még egész jó, itt teljesen nyitva, azaz F5,2 rekeszen adta a legjobb képet. Fölötte viszont gyengébb. De F11-ig ez a minőség még bőven megfelelő. Az F22-es rekesz csak erős idegzetűeknek ajánlott, mivel éles képet nem igen lehet vele készíteni.













45mm (90mm ekv.)


91mm (182mm ekv)


147mm (295mm ekv.)


200mm (400mm ekv.)

Értékelés

Az ehhez hasonló gyújtótávolságú objektíveknek (A DSLR szegmensben kb. 70-300mm) igen komoly piaca van, hiszen olcsó alternatívát kínálnak a kompakt csúcsgépek világából átpártolt zoomfanatikusok számára is, akiknek a sima, általában 18-55mm körüli kitobjektívek nem nyújtanak elég „tele-szabadságot”. A több mind 4x-es zoomátfogású, és kisfilmes értéken 400mm-ig merészkedő Lumix G Vario 45-200mm tökéletes pótléka mindennek. Igényes kivitele hasonló a kis kitobjektívhez, minősége pedig megfelel a kategória által támasztott elvárásoknak, sőt az átlagnál egy kicsit jobb is. Bár megküzd némileg a peremsötétedéssel és 150mm-től már elég lágy, az általa nyújtott képminőség az árához képest jónak mondható. Ez az ár persze nem kevés, hiszen ha külön akarjuk beszerezni majd 100 ezer forintot kell kiizzadnunk, de a hasonló, optikai stabilizátoros objektívek egyike sem olcsó mulatság. Szerencsére a G1-el és a 14-45mm-el együtt további tízezreket spórolhatunk. Így már egész jó vétel.

A fényképezőgépet és az objektíveket a Panasonic Magyarország Kft.-től kaptuk tesztünk idejére. Köszönjük!

Ha a bemutatóink segítettek a gép kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a Pixinfo.com működését. Köszönjük!

Tesztképeink

A fotók Lumix G Vario 14-45mm F3,5-5,6 ASPH MEGA O.I.S. (01-24. kép) és Lumix G Vario 45-200mm F4,0-5,6 MEGA O.I.S. (25-55. kép) objektívekkel készültek. A fájlnevekben jelöltük az aktuális (fizikai) gyújtótávolságot és a használt érzékenységet is.