Optika II.
Geometriai torzítás
Geometriai torzítással főként nagylátószögű állásban találkozhatunk, mértéke ekkor közepes.
A torzítást az optika két végállásában vizsgáltuk. 38 mm-nek megfelelő nagylátószögnél az átlagosnak nevezhető 0,9%-os értéket kaptuk, míg tele állásban sokkal jobb a helyzet, itt mindössze 0,2%-os eltérést tapasztaltunk az ideálistól. .
Torzítások a gyújtótávolság függvényében
hordótorzítás: ~0,9%
párnatorzítás: ~0,2%
Közelfényképezés, makró
Makró képességek
legkisebb szélesség: 32 mm;
hordótorzítás: ~1,8%
legkisebb szélesség: 95 mm;
hordótorzítás: <0,1%
legkisebb szélesség: 24 mm;
hordótorzítás: ~1%
A Sony Cyber-shot DSC-H20-szal remekül lehet makrózni, bár ezt elég jól titkolja. A Nikon gépeinél már többször találkozhattunk olyan megoldással, amikor a makrózáshoz ideális gyújtótávolságot kis zöld nyilacska jelölte, de egyébként a zoom teljes egészében használható volt. Valami ilyesmi a helyzet a DSC-H20-nál is, azzal a különbséggel, hogy itt nem jelzi semmi az ideális gyújtótávolságot. Nagylátószögnél 1 cm-es munkatávolságot is használhatunk, amikor a nagyítás is egész jó, de ekkor a torzítás elég jelentős. Teljes tele állásban túl nagy a munkatávolságunk, a 90 cm sajnos nem tesz lehetővé jó nagyítást, bár a torzítás ilyenkor minimális. A legjobb nagyjából 1,9x-es zoomnál, amikor is a nagyítás is remek és a torzítás is elfogadható. Egyedül a mélységélesség szabályozásához szükséges valódi rekeszállítás hiányzik.
Peremsötétedés
A sarkok sötétedése nem jelentős, legalábbis nagylátószögnél a mérhető 6%-os érték bőven elfogadható. Tele állásban a 10% körüli peremsötétedés is átlagos, bár ez már jobban látható a homogén képeken. A rekesz hiánya itt is érezhető, hiszen nem tudjuk csökkenteni az ND szűrővel a peremsötétedés mértékét.
