A Rainbow-Slide kiadó idén is gondoskodott róla, hogy meglegyen az ez évi betevőnk – illetve karácsonyfa alá letevőnk – a digitális fotózás honi bibliájából. Az alkotó csapat a régi. Hazai részről Enczi Zoltán és Török György jegyzik a könyvet, a nemzetközi csapatot pedig Richard Keating alkotja. A kiadványban szereplő fotók, az említett szerzők mellett Fejér eszter, Kondákor László, Korbely Attila és Szabó Endre munkáját dícsérik.
 |
Azon szerencsések közé tartozom, akik rendelkeznek a kötet 2005-ös verziójával, így mi sem természetesebb, mint összehasonlítani, mi változott az eltelt egy év alatt, milyen újdonságok kerültek be az új verzióba? Kézbevéve a két könyvet gyanúsan egyformának tűnnek és a könyörtelen oldalszám ellenőrző tesztgép is azonosságot jelez, a belbecs azonban mutat némi eltérést. A különbség pedig nyilvánvalóan az, amit a könyv címe is sugall. Elsősorban az elmúlt év technikai újdonságai képezik ennek alapját, a megjelent új fényképezőgépek, eszközök. Szerencsére arra ügyeltek az alkotók, hogy az új könyv példafotóinak jó részét újakra cseréljék, így aki a szép képek miatt veszi meg minden évben az jó pár újjal találkozhat az idei kiadványban. Természetesen a könyv fő mondanivalója a digitális fotózás technikai oldala. Fényképezőgép adatok, kiegészítők, eszközök és tanácsok azok használatához. A tényanyag meglehetősen friss, hiszen a nemrég bemutatott Nikon D200 is szerepel.
Az új könyv tematikája szinte pontról-pontra követi az elődöt. Idén nagyobb hangsúly helyeződött a digitális tükörreflexes (DSLR) gépekre, így ennek a tendenciának a könyv is fejet hajt. Az új kiadásból többet tudhatunk meg ezen gépek fontosabb tulajdonságairól. Ez legelőször a Gépválasztás fejezetben érhető tetten, ahol külön részt szenteltek a tükörreflexesek egymás közti különbségeinek, különös tekintettel a full frame és az APS-C érzékelőméret köztiekre.
 |
Az előző kiadványban is jelentősebb részt tett ki az objektívek taglalása, ez most sincs másként. Olvashatunk az előbb említett érzékelőméret okozta különbségekről az objektívek vonatkozásában, megismerhetjük az amatőr és a profi objektívek főbb különbségeit, valamint a nagylátószögű, tele-, és makróoptikák jellemzőit is. A könyv ez alkalommal is kitér a kompakt és DSLR fényképezőgépek különbségeire, mint például a mélységélesség alakulása. Az objektívek mellett helyet kaptak a könyvben egyéb kiegészítők is, így például egy nagyobb fejezettet szenteltek a különféle vakuknak és vakuzási módszereknek, de nem maradtak ki az előtétoptikák, konverterek, állványok sem. Nagyobb lélegzetvételű rész foglalkozik a digitális fényképezőgépek CCD és CMOS érzékelőivel és azon különbségével, valamint az érzékelők alkotta képpel és hibáival. Nem kell azonban megijednünk az első hallásra komoly technikai mélységekkel kecsegtető témakörtől, hiszen a leírás nyelvezete és a kapcsolódó ábrák és példák egy érdeklődő kezdő számára is érthető kiindulópontot jelentenek a későbbi mélyebb összefüggések megértéséhez.
Ahogy haladunk előre a könyvben, úgy ismerhetjük meg a digitális fényképezés újabb fontos eszközeit, melyek már évtizedek óta hű segítői a hagyományos fotográfia szerelmeseinek is. Ilyenek például a különféle szűrők és azok alkalmazása.
 |
A Kiegészítők részben új eszközökkel is találkozhatunk. Megemlítik például a tükörreflexes gépekhez használható digitális szögkeresőt, valamint bővebb információt kapunk a különféle keresőnagyítókról, hagyományos szögkeresőkről és a tükörreflexes kereső tisztításáról, és egy kisebb táblázatot néhány gép fogyasztási adatairól.
A memóriakártyák világa nem túl sokat változott az elmúlt időszakban, legalábbis a felhasznált eszközök tekintetében. Így ez a fejezet maradt a régi, némileg frissült fotókkal. A keresőtípusokat taglaló rész viszont ismét a DSLR gépek iránt érdeklődőknek kedvez, mivel a tükörreflexes keresőkkel hosszabban foglalkozik A könyv első, technikával foglalkozó fele a Digitális hobbifotós szettek ajánlójával zárul. Természetesen az elmúlt hónapok friss géptípusaira alapozva.
 |
Mint az előző kiadványokból megszokhattuk, itt következnek a könyv sötét oldalai. Na nem a mondanivaló, csupán a fekete hátterű oldalak vonatkozásában. Ezen a 32 oldalon kapunk gyakorlati információkat az expozíció korrekcióról, a fénymérés helyes használatáról, fehéregyensúlyról, felbontásról, élességállításról és mélységélességről és egyéb beállításokról. A sort végül a Kompozíció fejezete zárja. A szöveges rész az előző kötettel azonos, a képek nagy része új.
A könyv második része a fotózás gyakorlati oldalához nyújt segítséget. Fotótémák szerint épülnek fel az egyes fejezetek, így például tanácsokat olvashatunk a portréfotózásról, idegen kultúrák és emberek megörökítéséről, de szó van benne városok, épületek, hegyek fényképezéséről, vagy a vízparti és panorámaképek készítéséről is. Persze nem maradt ki a makrofotózás buktatóival foglalkozó fejezet, vagy az ultrazoomos fényképezőgépek térhódításával egyre népszerűbbé váló állatfotózás sem. A sort a különleges az asztro-, infravörös-, és vízalatti fotográfia témái zárják, kiegészülve a villámfotózás rejtelmeivel. A könyv szövegi része itt is az előző köteteket követi, a felhasznált képek többsége azonban új.
 |
A kötet további része a digitális fotók utóéletével foglalkozik, megnyitva a sort a képfeldolgozás és a digitális trükkök bemutatásával. A hangsúly főleg a Photoshop szoftveren és annak lehetőségein van, így megismerjük a programmal való színkorrekciós lehetőségeket, a képméretezést, szűrőket és a fekete-fehér képek konvertálását. Érdekességképpen röviden szó esik a szkennelt fotók hibáinak retusálásáról is. A fejezet végét a digitális képformátumoknak szentelték. Ezek közül elsősorban a digitális fényképezőgépeknél is használt JPEG és TIFF formátummal ismerkedünk meg, melyek mellett szó esik a képszerkesztés során használatos EPS, GIF és PSD formátumokról is. Azért nem maradt ki az egyre népszerűbb RAW sem, melynek kissé hosszabb részt szentel a könyv.
Fotónk lehetséges utóélete a papírformátum, melyhez megismerhetünk néhány nyomtatótípust. Milyet érdemes ezekből fotónyomtatásra használnunk, milyen papírt használjunk, mi fán terem a nyomtatási felbontás és a PictBridge szabvány.
Az otthoni nyomtatáson túl röviden kitér a könyv a digitális labor, a mobil háttértárak és a monitorok témakörére is mégpedig nem csak bemutató jelleggel, hanem hasznos tanácsokkal is. Mi érdemes figyelembe venni monitor vásárlásánál, milyen adathordozón adjuk laborba papírra szánt fotóinkat? Hasznos!
 |
A sort a fényképezőgépek karbantartási tanácsai, és leggyakoribb hibajelenségei zárják, mely valóban hasznos, gyakorlati észrevételekkel látja el a géptulajdonosokat e kényes témában. Utolsó fejezetként egy kislexikont kapunk a könyvben előforduló és a digitális fotózás során leggyakrabban felmerülő fogalmak magyarázatával.
Az igényes és szép kivitelű, drága papírra nyomott, közel 200 oldalas könyvön hamar túl lehet jutni, ha egyvégtében olvassuk, de a későbbiekben is sűrűn leemelheti a polcról az induló tanácsokért esedező hobbifotós. A Digitális Fotózás Műhelytitkai sosem titkolta, hogy a kezdők és a hobbisták kiadványa. Borítóján is ezt hirdeti és a könyvbe belelapozva is tapasztalhatjuk. Nem a fotózás mélyebb összefüggéseinek feltárására hivatott, hanem azok kalauzolására, akik friss tényanyagra szomjasak és bizonytalanok a fotózás útvesztőit illetően. Ezt a feladatát minden évben szorgalmasan el is látja.
 |
Haladó fotósoknak, profiknak és azoknak, akik rendelkeznek valamelyik nemrég kiadott korábbi verzióval, abban az esetben ajánlott, ha szeretik a szép kiállítású, színes könyveket, vagy gyűjtik a sorozat darabjait. Leírásait tekintve többnyire megegyezik az előző kiadvánnyal, frissített táblázatokkal és jórészt új képekkel kiegészítve. Akik nem tartoznak az említett kategóriákba és most kezdték a digitális gépekkel való ismerkedést, vagy már ismerkednek vele egy kis ideje és szeretnének az őket érintő témáról olvasni, hasznos olvasmány lehet a Digitális Fotózás Műhelytitkai 2006.
 |
A könyv puhafedeles papírborítóval jelenik meg 192 oldalon, bolti ára 2990-Ft.
