Szabad-e ingyen fotózni?

0
1 202

A sokszor előkerülő témát főképp profi fotósoktól hallhatjuk, s nem feltétlenül csak itthon, hanem külföldön is. De vajon szabad-e ingyen fotózni? Vagy ezzel tényleg tönkretesszük a fotós üzletágat?

forrás: www.thephotographer4you.com
forrás: www.thephotographer4you.com
Ha azt mondom TFCD, vagy TFP és tudod mit jelent, akkor vagy már te is fotóztál ingyen, vagy csak tisztában vagy ezzel a lehetőséggel. A TFCD, azaz Time For CD, vagy TFP, vagyis Time For Print fotózások gyakorlatilag ingyen történnek, a két fél, a modell és a fotós együtt teszik be szaktudásukat (vagy testüket 😉 ) a projektbe és mindketten részesülnek annak gyümölcséből, azaz a képekből. A képekre a fotósnak a portfóliója bővítéséhez lehet szüksége, de a modell is a képi anyagának gazdagításáért vállalja ingyen a fotózást. Már persze ha amatőr modellről van szó és nem csak az osztálytársról, aki csak poénból állt a lencsék elé. Sokszor azonban ellenvéleményeket is hallhatunk ezzel kapcsolatban. A facebookon ezerrel terjedő hobbifotósok szívesen lefotóznak bárkit, akár ingyen is. Ezzel pedig állítólag megkárosítják azokat a fotósokat, akik ezt a munkát főállásban, komoly pénzekért végzik. Ezzel azonban én személy szerint nem tudok egyetérteni. Kicsit olyan ez, mint amikor a taxisok felháborodtak az überen és eltorlaszolták a főváros utcáit, azzal a különbséggel, hogy a fényképészek még nem vonultak ki az utcára. De miért is volna az baj, hogy fotózni szerető, fotózást kedvtelésből végzők lekattintanak bárkit, aki csak elébük kerül. S még a képet is odaadják? Akinek profi munkára van szüksége, az eddig is profit hívott, akinek pedig nincs igénye a profi munkára, az megelégszik az amatőrökkel is. Véleményem szerint ez nem élet-halál kérdése, aki profi, annak a felszerelése is az és a tapasztalata is bővebb, mint egy kedvtelésből fotózó amatőrnek, így nincs oka félelemre. Azzal persze inkább lehet gond, ha a megrendelő azt hiszi, hogy ingyen, vagy pár ezer Ft-ért olyan munkát kap majd cserébe, mint egy profitól. Lehet ilyen is, de a legtöbbször nem erről van szó. A főállású fényképészeknek csak akkor van félni valójuk, ha nem tudnak jobb minőséget produkálni, mint egy amatőr fotós. Az igazán igényes profi fotósoknak eddig is megvolt a vevőkörük és az ingyen fotózó amatőrök szerintem nem veszélyeztetik a munkájukat. Az már inkább problémás, ha egy lap, vagy cég olyan fotóst bíz meg fotózással, aki nem képzett és nem megbízható, hiszen saját maga pozitív megítélését teszi kockára azzal, ha igénytelen képeket közöl. Egy lap vagy cég arculata nem csupán a weboldalán, vagy cikkein keresztül változik, de a közölt képekkel is. Ha egy cég vagy lap amatőr munkákkal is megelégszik, akkor maga is csak az amatőrök közé sorolja magát. De mi a helyzet az esküvőfotósokkal? Sokszor hallhattuk már, hogy Magyarország a százezer esküvőfotós országa. Gondolkozzunk csak el ezen. Vajon mi lehet az oka annak, hogy kishazánkban az átlagfizetésekből sokkal nehezebben elérhető DSLR fényképezőgépekkel boldog boldogtalan vállal már esküvőfotózást, míg a fejlettebb nyugati országokban inkább csak a komoly tapasztalattal rendelkező, hiteles háttérrel büszkélkedő fotográfusoké a piac. A fő ok természetesen a pénz. Míg nyugaton nem gond kifizetni az 1000-2000 eurós fotóst, hiszen a fizetések magasak, itthon a 100-150e Ft-os esküvői fotós is már sokszor drágának számít. A párok egy része manapság sajnos nem engedheti meg magának, hogy ilyen összeget költsön el egyetlen nap megörökítéséért, hiszen ott a hitel a kocsin, ott a hitel a lakáson és az a 120 ezer Ft állami támogatás is csak arra jó, hogy egymásban bizonytalan párok hirtelen ötlettől vezérelve a pénzért cserébe örök hűséget esküdjenek és persze lefotóztassák magukat a sógor komájával, aki mindezt 30 ezer Ft-ért is megteszi, a képek pedig másnap ott is vannak egy DVD-n. Persze általában világítás nuku, utómunka nuku, igényesség nuku. De amilyen a pár igénye, és amilyen vastag a buksza, olyan lesz a végeredmény is. De vajon aki nem tud 50-60e Ft-ot fotósra elkölteni és emiatt választja a 30e Ft-os sógorkomát, az vajon potenciális ügyfele lett volna a 120-150e Ft-ért dolgozó profi fotósnak? Szerintem nem! Sőt, talán ha nem lenne a 120e Ft-os állami támogatás, akkor még az esküvő gondolata sem fordult volna meg a fejükben. Nem hogy fotózás! Végülis az ingyen, hobbiból fotózás pont annyira veszélytelen, mint az ingyen, hobbiból festegetés, vagy ingyen, hobbiból kosárfonás. Messze nem olyan veszélyes, mint az ingyen, hobbiból szívműtét végrehajtása, vagy az ingyen, hobbiból kőműveskedés. Érdekes, hogy utóbbiakból valóban kevesebb van, mint az ingyen fotózó hobbistákból. Vagy mégsem? Hiszen ki dicsekedne azzal, hogy túl van a hetedik szívműtéten, vagy áll a hatodik háza, amit kedvtelésből műtött, illetve kedvtelésből épített. Kicsit komolyabb munka az, mint megnyomni a gombot egy fényképezőgépen, ráadásul utóbbi sokkal könnyebben posztolható a facebookon és könnyebb elismerést szerezni vele, mint kőműveskedéssel. Vagy most akkor én is kezdjek problémázni azon, hogy vannak, akik ingyen blogolnak és tesztelnek fényképezőgépeket és tönkreteszik a megélhetésem? 😉