Lytro (light-field) fényképezőgép

0

Nem minden nagyszerű ötletből lesz forradalmi változás, és nem minden forradalom rengeti meg az világot. Úgy tűnik a Lytro mögött álló ötlet valóban nagyszerű, de egyelőre még nem forradalom, hiszen nem vált széles körben elfogadottá, jelenleg is útját keresi. Viszont az is valami, hogy továbblépett a kézzelfoghatatlan ideánál, és tovább a kézzelfoghatóbb papírnál. Egy valódi, működő fényképezőgép lett belőle, mely a laikusok számára is egyértelművé teszi, hogy lehet jövője a mögötte álló technológiának. De milyen alapötletről is van szó?

A technológia

Mi, fényképezőgépet használók, szeretjük magunkat abba a tévképzetbe ringatni, hogy gépünkkel a valóságot örökítjük meg, holott igazából csak a valóság egy szeletét. Szó szerint egy szeletét, hiszen a fénykép a gép előtti tér egyetlen kétdimenziós sík vetülete. A fotósnak némi beleszólása lehet abba, hogy a térből mely síkot örökíti meg képén. Erre való többek között az élességállítás (automatikus vagy manuális), illetve a mélységélesség kontrollálását elősegítő rekeszállítás.

A Lytro egészen más irányból közelíti meg a kérdést, és teljesen átértelmezi nem csak a fényképezés eddigi gyakorlatát, de a digitális képalkotás menetét is. Neve – Light Field Camera, vagyis Fény-tér fényképezőgép – is jól mutatja, hogy nem a 2 dimenzióba sűrített teret kívánja megörökíteni, hanem a teljes (fény)teret, annak több dimenziós valójában. Ezáltal kiküszöbölhetők a kép készítésekor beállítandó olyan tulajdonságok, mint például az élesség, mely a fény-tér fotón akár utólag is állítható…bárhová.

Az alap ötlet elméleti részének gyakorlati megvalósításával a Stanford Egyetem kutatói kezdtek foglalkozni. A csapat oszlopos tagja Yi-Ren Ng 2006-ban tette közzé doktori disszertációját a témában, Digital Light Field Photography címen.

A tanulmány az élességállítást és pontatlanságának problémáját a fényképezés kezdetéig vezeti vissza, mely a mai napig meghatározza, vagy épp megátkozza a fotós munkáját. Legnyilvánvalóbb problémának a pontos fókuszálás nehézségét, a rekeszérték – mélységélesség összefüggést, és az optikai rendszerek emiatt fellépő hibáit sorolja fel. A megoldást a digitális technológia nyújthatja, de az eddigitől merőben eltérő képfeldolgozási folyamattal.

A digitális fényképezőgépek szenzora csupán a fény intenzitásának mérésére képesek. A végső, értékelhető kép elkészítéséhez, különféle (pl. szín) szűrőkre, és bonyolult számításokra van szükség. A fény-tér szenzor a fényerősség mellett, az adott fénysugár színértékét és szögét is rögzíti, és nem kevésbé komplikált folyamattal számítja ki a végeredményt. Lelke az érzékelő előtti mikrolencse háló (szűrő), mely közel hasonló formában a hagyományos szenzorok előtt is megtalálható. Ezt azonban távolabb helyezték el. A szűrőréteg apró lencséi egy-egy apró képet “rögzítenek”és a szabad nyílás (rekesz) méretétől függően, a fénysugarakat irányuk szerint a szenzor különböző pontjaira (fotodiódáira) továbbítják. A fénysugarat fogadó dióda helyzete alapján ezután kiszámítható az adott sugár iránya is. Az alapötlet a 20 évvel ezelőtt leírt, ún. plenoptikus fényképezőgép elvén alapul, melyet eddig a gyakorlatban nem valósítottak meg.

A Stanford kutatói először egy Contax 645 középformátumú fényképezőgéppel – annak Megavision FB4040 digitális hátfalát átalakítva – próbálták ki a gyakorlatban a fény-tér fotózást. Később az említett Yi-Ren Ng vezetésével, külső anyagi támogatók segítségével, saját céget alapítottak Lytro Inc néven. A Lytro Camera első, kereskedelmi forgalomban is kapható, hobbi felhasználásra szánt fényképezőgépük, melyet 2011 októberében jelentettek be, és idén év elejétől kapható.

Ergonómia

A Lytro nem csak belsejében, de külsejében is formabontó. A négyszögletes zárt szelvény forma szakít minden megszokott fényképezőgép formával. A kényelem helyett a funkcionalitásra koncentrál, hiszen jórészt csak egy hosszabb zoomobjektívnek, egy szenzornak és egy kijelzőnek kell elférnie egymás mögött.

A külső letisztultsága kissé az Apple termékeire hasonlít. Számomra egy kicsit már túlzás is, amit a fényképezőgép egyszerűség terén nyújt. Azt a néhány kezelőszervet amit találunk rajta sikerült olyan jól elrejteni, hogy első találkozásra hosszasan és tanácstalanul forgatjuk a gépet, mit és hol találunk. Az összes gomb a hátsó, szürke gumibevonatú részre került, alaposan beleolvasztva a felületbe. A felső exponáló gomb emiatt nem is könnyen található meg. Exponálás előtt gyakran a gép tetejére kell pillantanunk, hogy megtaláljuk, hiszen csak egy apró bemélyedés jelzi a gumiborításban. Hasonlóan észrevétlen az alul lévő be-, és kikapcsoló gomb is, nem is beszélve a zoom vezérlőről.

Állványmenetet nem találunk rajta. A géphez külön vásárolható egy szintén különleges kialakítású állvány adapter.

Optika

A Lytronak nevezett fémcső elején kikandikáló, egyébiránt pedig a gépen belül működő objektív 8x-os optikai zoomátfogást és állandó F2,0 fényerőt kínál – hisz nincs szűkíthető rekesz. A fix, és meglehetősen nagy fényerőnek az az előnye, hogy félhomályos belső térben is viszonylag rövid záridőkkel fényképezhetünk. Bár a gyártó hivatalosan nem adja meg, a kisfilmere átszámított gyújtótávolság kb. 43-344mm, amit csak Kreatív módban használhatunk ki teljesen. Az alap üzemmódnak számító Everyday (Mindennapi) beállításban csak ekv. 150 mm-ig állítható a gyújtótávolság.

A zoomot a gép tetején lévő exponáló gomb mögötti gumiborítás „simogatásával” állíthatjuk. A borításon egy alig látható szaggatott vonal jelzi a helyet. A zoomállás hozzávetőlegesen ellenőrizhető a kijelző tetején megjelenő skálán. A gép teteje és alja elég viszonylagos fogalmak a Lytro esetében, mivel teljesen mindegy melyik oldalára fordítva, vagy akár fejjel lefelé használjuk – mindenképpen normál állású (sosem döntött) képet kapunk.

Az objektív frontlencséjét egy ötletes, mágneses lencsevédő sapka óvja a külső behatásoktól és a portól, ami egyszerűen felhelyezhető és levehető, de könnyen el is veszthető.

Képérzékelő

E fényképezőgépnél szinte értelmetlen olyan adatokkal dobálóznunk, mint a megapixel, vagy a szenzor mérete, és a gyártó is megkímél mindenkit ezektől a számoktól. A cég hivatalos weboldalán közzétett metszeti kép alapján a négyzet alakú érzékelő hasznos fénygyűjtő felülete kb. 5×5 mm lehet. Az ottani adatlap szerint 11 millió fénysugár felbontású, ami valójában 11 millió fotodiódát, jelent, képünk azonban nem lesz 11 megapixeles. Ha mindenáron pixelesíteni akarjuk a felbontást: a géphez adott képkatalogizáló, feltöltő szoftver 438 x 438 pixeles végeredményt jelenít meg; a weben közzétett fotókat 540 x 540 képpontosként jeleníti meg, míg weboldalunkon megosztva 400 x 425 pixeles fényképeket kapunk. A Wikipedián található leírás szerint a képek eredeti mérete 1080 x 1080 pixel.

Az érzékenység ISO100 és 3200 közötti, melyet a gép automatikusan szabályoz.

LCD

Az LCD egyben a kereső is, mely ezen kívül a hiányzó kezelőszervek funkcióját is betölti, hiszen érintésérzékeny. Erényei ezzel ki is merültek, mivel 1,46″-os (kb. 3,7 cm) méretével és 49 000 képpontos felbontásával inkább a 90-es éveket idézi, mint a jövőt, vagy akár a jelent. Azt már mondanom sem kell, hogy színei, kontrasztja és láthatósági szöge is messze elmaradnak egy átlagos mai kompakt kijelzőjétől, és napsütésben szinte esélytelen, hogy bármit is kivegyünk rajta. Sajnos sok esetben kellett szinte teljesen vakon kattintgatnom, mert az LCD-n semmi érdemleges nem volt kivehető.

Kezelés és menü

Ahogy említettem az exponáláson és a zoomon kívül minden mást érintésérzékeny LCD-n végezhetünk, bár ez nem jelenti a beállítások erdejét. A képernyő aljáról egy apró menüt húzhatunk az élőképre, melyen 3 ikon található. Az első a legfontosabb, ezzel állítható a két üzemmód (Mindennapi és Kreatív), a középső ikonra bökve a belső memória telítettségét ellenőrizhetjük százalékos értékben, végül az utolsó ikonnal az akkumulátor töltöttsége jelenik meg, szintén %-os kijelzéssel.

Ha aktiváltuk az alsó menüt a jobb felső sarokban egy fogaskerék ikon lesz látható, mellyel további beállításokat (Setup) kapunk:

  • About – A gép neve, típusa, és firmware-ének verziója
  • Delete All – A tárolt összes kép törlése
  • Reset – A beállítások gyári alapértékre állítása

Menüpontok

Képernyő menü (felvételkor)

A tárolt fotók lejátszása szintén egyszerű. Csak jobbra kell elhúznunk az élőképet és máris megjelenik a legutóbb mentett kép. A fotók között ugyanígy lapozhatunk, ha pedig nagyítani szeretnénk őket, duplán kell a képernyőre böknünk, de használhatjuk a felső zoom vezérlő részt is, melyet a másik irányba simogatva 3×3 nézőképes megjelenítést kapunk.

Képernyő menü (lejátszáskor)

3 x 3 nézőképes lejátszás

Lejátszáskor ugyanaz a menü jelenik meg, mint felvételi módban, de ezúttal az első ikon az aktuális fotó törlését aktiválja. A lejátszott kép jobb sarkánál felbukkanó csillaggal jelölhetjük meg a kedvenc fotóinkat.

Videó és vaku

A Lytro fényképezőgép nem rendelkezik videó funkcióval és vakuval.

Fénymérés és élességállítás

A gép látszólag mindent maga végez, de ezen a két téren azért van némi beleszólásunk. Erre szolgált a két üzemmód

„Mindennapi” módban kb. 3,5x-ös zoomátfogást kapunk, és a fentieken kívül csupán a fénymérésbe lesz némi beleszólásunk. Ehhez az élőkép tetszőleges részére kell böknünk, ahol egy fehér keret villan fel, a gép pedig ehhez a területhez állítja az expozíciót. Az élességet utólag állíthatjuk egy bizonyos közeli távolság (zoomtól függ) és végtelen között.

„Kreatív” üzemmódban (kék keret jelzi az élőkép körül) 8x-os zoomátfogásunk lesz és hasonló módon bökhetünk a kép bármely területére. Ilyenkor koncentrikus kék négyzetek jelennek meg az adott helyen és a gép előzetesen ide állít élességet. A fókusz persze ettől függetlenül utólag is beállítható. Azaz nem teljesen függetlenül, hiszen ennek az előzetes fókusznak akkor vesszük hasznát, ha nagyon közeli témát fényképezünk, és azt szeretnénk, hogy főként ide koncentráljon a gép. Így pl. egy közeli tárgyfotónál nem 50 cm* és végtelen, hanem mondjuk 10-80 cm között állíthatjuk utólag az élességet.

* A pontos élességállítási tartományokat nem adja meg a gyártó, és egyéb adatok hiányában is csak hozzávetőlegesen tippelhetők.

Csatlakozók, akku, memóriakártya

Mindössze egy MicroB USB kimenetet kapunk a gép alján, mellyel számítógéphez csatlakozhatunk a mellékelt Lytro Desktop szoftver segítségével. A szoftver egyrészt az interaktív képek visszajátszásában (a kívánt élességi sík beállításában), másrészt ezek webes megosztásában segít. A fotókat a Lytro.com-on ingyenesen regisztrálható tárhelyünkre, vagy a Facebookra tölthetjük fel, illetve hasonló interaktív módon működő flash „képként” beszúrhatjuk bármilyen HTML oldalra.

A fényképezőgép egy beépített lítium-ion akkumulátort kapott, mely az említett USB kábellel, automatikusan töltődik. Egy feltöltéssel kb. 400 képet készíthetünk.

Memóriakártya nem helyezhető a készülékbe, csak a beépített memória használható, mely azért eléd tekintélyes méretű. Kétfélét kapunk. A szürke és kék fémvázas modellek 8 GB, a pirosak 16 GB belső memóriával rendelkeznek, melyeken 350-750 db fénykép tárolható.

Kiegészítők

A Lytro modern kivitelű dobozában a következő tartozékokat találjuk:

  • Lytro fényképezőgép
  • Mágneses objektívsapka
  • Csuklópánt
  • USB kábel
  • Törlőkendő

Összefoglaló

Az alapötlet, melyre a Lytro épült, mindenképpen nagyszerű. Az élességállítás kiküszöbölése, vagy háttérbe szorítása egy komoly gondot vesz le a fotós válláról. Az élességgel és a mélységélességi tartománnyal való játék azonban a fotózás, és a képek komponálásának fontos alapeleme, vagy ha úgy tetszik rituáléja, ami így nem a kép készítésekor, hanem utóbb válik fontossá.

A fotósnak nincs más dolga csak képkivágást keresni és kattintani. Ezzel kapcsolatban azonban a gép jelentősen beszűkíti a komponálási lehetőségeinket, ugyanis a látványos eredmény érdekében kénytelenek vagyunk nagyjából egyféle kompozíciót erőltetni, legalább két, de még jobb ha többféle témával. Az egyik témát kötelezően a közeli előtérbe, a többit a messzi háttérbe kell komponálnunk. Egy témánál csak akkor működik a dolog, ha az az előtértől a háttérig betölti a képet, például egy gép felé nyújtózkodó ember. Ugyanez igaz a táj vagy épület fotóra. Csak akkor adja magát az élességgel való játék, ha a táj előterébe is komponálunk valamit, mondjuk egy virágot, vagy az építmény az egészen közeli előtértől nyúlik a távolba. A kis szenzor, és a kis felbontás nem ad túl nagy szabadságot, hiszen egy végtelenbe (vagy előtér nélkül pár méterre) kattintott fotón minden éles lesz, ugyanúgy mint kompakt társainál.

Ez a gép érezhetően semmi más célt nem szolgál, csak a mögötte álló, egyáltalán nem mindennapi ötlet demonstrálását. Készítői mindent ennek rendeltek alá a dizájnon kívül. Nyilván azért, hogy felkeltse egy tőkeerősebb szponzor, vagy gyártó figyelmét. Mellesleg, aki él-hal az eddig nem látott ötletekért, technikai újdonságokért, az meg is vásárolhatja. Ebből a szempontból egy tipikus „Na, ilyet még nem pipáltatok…!” fényképezőgép. Tökéletes figyelemfelkeltő egy társaságban, de szinte biztos, hogy nem ezzel megyünk majd nyaralni. Egyelőre!

Jó kezdet, de ez még csak út eleje.

A fényképezőgépet a Artwork webáruháztól kaptuk tesztünk idejére. Köszönjük!

Az általunk tesztelt 8GB-os változat 159 990-, a 16 GB-os verzió pedig 189 989 forintért vásárolható meg.

További képek, melyeken az is bebizonyosodik, hogy nem minden esetben van értelme a technológiának.