Manfrotto 190 Go!

0
447

Egy átlagos állvány esetében a megszokott „kihúzzuk a lábait, megnézzük mennyire stabil és milyen magas, hogyan rögzíthetők a lábak és van-e vízmérték” kérdéseken túl többnyire azt keressük, hogy milyen extrákat tud nekünk és a felhasználóknak felmutatni. Ilyen lehet pl. a visszahajtható láb, amely az összecsukott hosszt csökkentheti, de ilyen a kihúzható és kisebbre cserélhető középoszlop is, amely az alacsonyabbról való fotózást szolgálja. Nagy meglepetések nem szoktak érni, mégis, egy-egy állvány kipróbálása során rengeteg inger ér minket, amelyeket később nehéz lehet felidézni, ha le nem jegyzetelnénk őket. De ha a kipróbálás során többször is megörül valaminek az ember, az nem múlik el nyomtalanul és akkor is beugrana a cikk készítésénél, ha azt fel sem írjuk. Így jártunk a Manfrotto 190 Go! állványánál is.

A Manfrotto márciusban jelentette be legújabb háromlábú fotós állványát, a 190 Go!-t. A hírben természetesen igyekeztünk a legrészletesebb információt közölni az állványról, megírtuk, hogy kisebb és könnyebb lett, mint az előd, s szó esett még pár eltérésről. De egy hír megírása sosem akkora élmény, mint a terméket kézbe venni.

Megmondom őszintén, amikor a dobozból kiemeltem az állványt, még nem is tudtam, mire is számítsak. Persze illett volna előre utánanézni, hogy mit is fogok kipróbálni, de így mindig nagyobb az izgalom. Az utánanézés pedig ráér akkor, amikor már túl vagyok az első élményeken.

Tehát amikor kiemeltem az állványt a dobozból, első gondolatom az volt, milyen kellemesen kis tömegű. No azért nem a kompozit szénszálas állványok tömege volt, annál azért érzésre is nehezebb, de nem egy böszme nehéz dög, amit az ember ne szívesen hordozna.

A 190 Go! állványhoz a Manfrotto szokás szerint nem mellékel hordtáskát, pedig ha tényleg a könnyű hordozásra kínálja, akkor ez egy elég kedves gesztus lehetett volna. Nyilván még úgy is, hogy egy tízessel megdobja az árát. De ne kelljen már a fotósnak még táska után is rohangálnia!

Pozitív viszont, hogy sikerült valóban kis méretűre összecsukható állványt készíteni, ez a triopod ugyanis összecsukva mindössze 45 cm. Jó, léteznek ennél kisebbre összecsukható állványok is, de erre a méretre már gond nélkül mondhatjuk, hogy kis helyen elfér: akár egy bőröndbe, akár egy sporttáskába, sőt, akár egy kézi poggyásznak szolgáló kis kofferba is – ha éppen repülőre akarnánk vinni. A kis méretet a lábak négy szekciós kialakításával érték el. Igen, minél kevesebb szekcióból áll a láb, elméletben annál stabilabb, de a sok szekciós állványok sem feltétlenül nyeklenek-nyaklanak, sok múlik az összeszerelésen, a lábak rögzítésén, a lábformán és persze a csőátmérőn is.

A lábak szekcióinak rögzítését a Manfrottonál eddig megszokott csatos szorítás helyett itt csavaros szorítógyűrűkkel oldották meg, amely az állvány egyik egyedi tulajdonsága, s ennek köszönhetően a tripod széltében is kisebb helyigényű, így még könnyebben elcsomagolható. A kioldáshoz, illetve megszorításhoz a szorítógyűrűn kicsivel több, mint negyed fordulatot kell tekernünk. Kinyitáskor mindhárom gyűrűt egyszerre oldhatjuk, a rögzítésnél azonban egyenként kell azokat megszorítanunk. A teljesen kihúzott lábak 122 cm magasságra emelik az állványfej felfogatására használható talpat. Ha a középoszlopot is felemeljük, a maximális magasságunk 145 cm lesz.

A szokásos 25 fokos nyitás mellett a lábakat 46, 66, sőt 88 fokosra is nyithatjuk. Ehhez a lábak felső részén elhelyezett rögzítőt kell benyomnunk. Ha szeretnénk föld közelből fotókat készíteni, nem csak a lábakat terpesztjük teljesen szét, de a középoszlop se kell, hogy túl magasra emelkedjen. Nem, a Manfrotto nem egy kisebb középoszlopot mellékel a nagy mellé, ők a 90 fokban, azaz vízszintesen elhelyezhető csőre esküsznek. Jómagam is ezt a módszert használom 055 Pro állványomnál, ha alacsony szögből kell makróznom.

De ahogy ezt a 190 Go!-nál ezt megoldották, az igazán ötletes. Mindössze a középoszlop alján lévő gombot kell megnyomnunk, s máris feljebb húzható a cső és elfordítható 90 fokkal. Nem kell kivenni, nem kell másik irányból berakni, nem kell cserélgetni és nem kell magunkkal vinni semmi extrát!
A cső rögzítésére a szokásos szorítóanyás megoldást alkalmazhatjuk.

A lábak végére gumi talpat építettek, méghozzá fixen, azaz nem cserélhetjük le másra, pl. a sziklás terepnél ideálisabb támasztótüskére.

Az állvány egyik lábának felső részét gumibevonattal látták el, amely így kényelmesebb vállon hordást, jó fogást, télen pedig még hőszigetelést is biztosít, hogy ne fázzon át a kezünk.

A tripod nem tartalmaz vízmértéket, így a szintezést csak az opcionálisan megvásárolandó fejen tudjuk majd elvégezni. Szerencsére ilyenből már bőven akad olyan is, amely nem csak a talp, de az állvány szintezésére is alkalmas, így kiváltható vele az állvány saját vízmértéke.

A talpat a fej elfordulását gátló csavarral is ellátták, a középen lévő állványcsavar szokásos módon 3/8″-os.

Az állvány oldalsó részén találjuk az Easy Link nevű aljzatot, amelyre kiegészítő karok rögzíthetők, így az állvány a fényképezőgép mellett külön világító berendezéseket, vagy egyéb stúdiófelszerelést is fogadhat.

A Manfrotto 190 Go! bruttó 59.400 Ft-ért vásárolható meg. Ne felejtsük el, hogy a fejet külön kell megvásárolnunk!

Az állványt a Manfrotto forgalmazójától kaptuk a teszt idejére. Köszönjük!

Ha a bemutatóink segítettek a gép kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a Pixinfo.com működését. Köszönjük!

A Manfrotto 190 Go! főbb paraméterei
Min. magasság (fej nélkül) 10 v. 33 cm
Max. magasság (fej nélkül) 122 cm
Max. magasság kihúzott középoszloppal (fej nélkül) 146 cm
Összecsukott hossz (fej nélkül) 45 cm
Legnagyobb csőátmérő 21 mm
Legkisebb csőátmérő 16 mm
Szekciók száma 4
Terhelhetőség 7 kg
Tömeg 1,67 kg