Képminőség
Színhiba
A három felhasznált alacsony szórású lencsetag miatt arra számítunk, hogy nem lesz túl erős a laterális (transzverzális) kromatikus aberráció. Bár relatív kis méretű tesztképünk a nagylátószögű objektívek teljes képmezejét sem tölti ki, nem hogy egy halszemét, mi mégis megpróbálkoztunk vele, hogy legalább a kép felső harmadában lássunk valami színhibát.
Szerencsére a jó közelpont miatt ennek technikai akadálya nem volt, így végül sikerült olyan képeket készíteni, ahol jól látszik a képsarkokban jelentkező színhiba. Igaz, mivel itt rekeszeléssel nem csökkenthető a hatás mértéke, az is elképzelhető, hogy mindezt a Nikon D850 szenzorának mikrolencséi okozták.
A tesztfotóink között akad ellenfényben készült is, ott is látható ilyen elszíneződés.
A laterális kromatikus aberráció tehát jelen van, mértéke azonban kellően visszafogott, egy 60×40 cm-es nyomaton max. 0,5 mm szélességben jelentkezne.
Akit azonban nagyon zavar, képfeldolgozás során csökkentheti ennek mértékét, igaz, a Lightroom sok esetben (ha a szín az élek mentén egyezik a kromatikus aberrációéval) a témáról is eltávolítja a színt.
Axiális (longitudinális) színhibát ezúttal nem vizsgáltunk, hiszen közelponton fotózva sem kapunk annyira kicsi mélységélességet, hogy akár erős axiális hiba bármi gondot okozhatna.
Bokeh
Szintén az extrém nagy látószög miatt nem teszteltünk bokeh fényformákat sem, ehhez túl távolra kellett volna mennünk a tesztábránktól, amely kis mérete miatt most erre alkalmatlan lett volna. A tesztfotók között azért található egy közeli témáról készült kép, ott láthatunk bokeh formát, illetve a rekeszelés hatása is megfigyelhető, bár itt eleve nem kapunk olyan méretű fényfoltot, hogy azon a sokszögesedés jól láthatóan jelentkezne.
De úgy vélem, hogy egy halszem objektívnél a legkevésbé fontos, hogy F8-ra rekeszelve milyen lesz a fókuszon kívül eső fényfoltok megjelenési formája.
Kontrasztvesztés, becsillanás
Külön nem készült becsillanás tesztkép sem, azonban szintén a tesztfotók között találni olyat, amelyen a Nap is megjelenik a fotón, illetve van éjszakai fotó is lámpákkal. Egyik esetben sem látni zavaró becsillanást, vagy lecsökkent kontrasztot, ami jól mutatja, hogy ilyen helyzetekben is tökéletesen használható a Nikon halszem zoomja.
Peremsötétedés
Talán a peremsötétedés vizsgálata még érdekes lehet, így ezt most sem hagytuk ki.
8 mm-es gyújtótávolságnál, azaz cirkuláris halszemként nincs jelentős vignettálás, 15 mm-en azonban nyitott blendén jól látható a képsarkok gyengébb fényereje. Ez rekeszeléssel jól csökkenthető, F8-nál már annyira minimális a peremsötétedés, mint 8 mm-en.
Érdemes azért itt is elmondani, hogy a vignettálás az az optikai hiba, amit a legkönnyebben lehet javítani: a legtöbb modern RAW konverter már profil alapon képes automatikusan korrigálni ezt a hibát, nem kérdés, hogy a Lightroom is rendelkezik már a Nikon 8-15mm f/3,5-4,5 E ED AF-S Fisheye torzítás és peremsötétedés profiljaival (persze torzítást csökkenteni halszem képből elég meredek, de működik, csak a képsarkok brutál részlettelenek lesznek, akit érdekel, ITT talál egy példát, amelyet a tesztfotók között 26-os számmal jelölt kép RAW állományából készítettünk a Lightroom saját profiljával).
Képminőség
Nehéz kérdés egy halszem objektívnél a komplex képminőséget értékelni, hiszen itt nem csak részletgazdagságról, vagy homogenitásról lehet elmélkedni, de a tér leképezéséről is. Személy szerint én már több halszem objektívet is használtam és soha sem az volt a fő problémám, hogy a „képsarkok” mennyire részletgazdagok, vagy nem, sokkal inkább az zavart, ha a látószög tartomány szélén található témákat nagyon összezsugorította (ilyen pl. a Canon régebbi 15mm f/2,8 objektíve).
Itt is éreztem ilyen hatást (a kép szélén lévő témák összenyomódnak), de kisebb mértékben, mint az említett másik full-frame szenzorhoz készült diagonális halszemnél. Igaz, a hőn szeretett APS-C-s Samyang halszemem még mindig egyenletesebben osztja el a képen a látószög tartományát, de az már más kategória.
A képélesség egyébként remek, még teljesen nyitott blendén is hozza az objektív a kiváló rajzolatot, ami még a cirkuláris halszem kép széleinél is rendben van.
Értékelés
A halszem zoom objektívek viszonylag új keletű ötletnek számítanak, de ahogy a tesztfotó galériánkból látható, van jelentőségük és hasznuk ezeknek az objektíveknek.
Egy cirkuláris halszemmel nem lehet olyan jó diagonális halszem képet készíteni, mint amire egy eleve diagonális halszem objektív képes. Persze képből vágni lehet, de az kevésbé opció (ilyen alapon nem kell teleobjektív sem, mert képkivágással szimulálható a látószöge…). A diagonális halszemmel viszont biztosan nem lehet teljes cirkuláris halszem képet létrehozni, semmiféle hókuszpókusszal.
A 2 az 1-ben halszem objektívnek tehát szélesebb lehet a felhasználási köre, mint a csak diagonális, vagy csak cirkuláris halszemeknek. Igaz, fényerőben kb. 1 rekesznyit bukunk a dolgon, de ez az ára a zoom lehetőségének.
Érdekes látni viszont, hogy halszem zoomból nagyon kevés van, gyakorlatilag a fényképezőgép gyártók saját objektívjeit leszámítva csak a Tokina készít ilyet APS-C szenzorral. Full-frame-re viszont csak a Nikonnak és a Canonnak létezik ilyen objektíve.
A Nikkor 8-15mm f/3,5-4,5 E ED AF-S Fisheye ára bruttó 470 ezer Ft.
