A Profoto az idei Photokinán mutatta be eddigi leggyorsabb vakuját, a Profoto D2 500-at. Ennek a nagyobb teljesítményű, 1000 Ws-os változata járt nálunk egy rövid időre, hogy megbizonyosodhassunk remek képességeiről.
A stúdióvakus fotózás az utóbbi évtizedben elég jelentősen átalakult. Nem csak a hordozható, beépített akkumulátoros, méretes és nehéz invertert nem igénylő vakuk miatt, hanem az egyre népszerűbb nagy sebességű, illetve TTL vakuzási lehetőséget támogató modellek miatt.
Jóllehet, a TTL vakuvezérlés és az ennek kiegészítéseként elérhető nagy szinkronsebességű (HSS) üzemmód inkább a kültéri munkáknál fontos, a nem beépített akkus modellek is kínálnak ilyen lehetőséget.
Műteremben inkább a nagy sebességű mód lehet előnyös.
„Oh, álljon meg a menet, hát nem ugyanazt említette kétszer?!” – kiállíthat fel a kedves Olvasó. Igen, egy kicsit félreérthető a helyzet, de igazság szerint nehéz elkülöníteni a két módszert, pusztán a nevéből.
A nagy szinkronsebességű mód ugyanis nem azonos a nagy sebességű móddal. Előbbi a redőnyzáras fényképezőgépek szinkronidőnél rövidebb záridővel történő fotózásánál kínál vakuzási lehetőséget nagy frekvenciás stroboszkópikus villanásokkal (lásd korábbi ismertető cikkünket), utóbbi pedig a villanás időzítésével és a gyors kisütéssel teszi lehetővé, hogy akár 1/10000 mp-ig tartson csak a felvillanás, vagy még ennyi ideig sem. Ez a gyorsan mozgó témák befagyasztását kínálja, s ilyenkor nem is szükséges magas zársebességet beállítani a gépen, ha fényforrásként csak vakukat használunk.
A hagyományos vakuk általában 1/500-1/800 mp körüli villanási idejűek (nagy teljesítményen), ezzel szemben a Profoto D2 maximális teljesítményen, azaz 1000 Ws-on is képes ezt mindössze 1/1600 mp alatt leadni, kisebb teljesítménynél pedig még rövidebb a villanási idő.
Nyilván az ideális az lett volna, ha valami jó kis csobbanós, akváriumos, vagy festékbombás képsorozatot készítünk a vaku képességeinek bemutatására, de sajnos ilyen méretes műtermünk nincs, és a rendelkezésre állási idő se nagyon tette lehetővé, hogy ilyen komoly projektbe fogjunk. Mindenesetre egy-két bemutató képet azért be kell szúrjunk ide, hogy érezhető legyen, mire is használható a nagy sebességű vakuzás. A Profoto gyári mintaképei következnek:
A vaku külsőre és kezelésre is nagyon hasonlít a korábbi B1 szériára, igaz, a hátsó kezelőszervek elrendezése egy kicsit más.
A Profoto vakuk nem a legelterjedtebb Bowens bajonettes megoldást alkalmazzák. A népszerű bajonettes kialakítás hátrányai szerintem mindenki számára ismertek: nehézkes a felhelyezés, nincs visszajelzés a pontos illeszkedésről és csupán egy-két csavar tartja a méretesebb szoftboxokat is.
A Profoto megoldása számomra sokkal szimpatikusabb. A hengeres felületre ráhúzható reflektorok egy szorítóbilincs segítségével rögzíthetők, amely alatt gumipárna biztosítja a kellő tapadást. A megoldás további előnye, hogy így előre-hátra is mozgatható a reflektor, amely a rendszervakukból ismerős zoomfej elvéhez hasonló módon lehetőséget kínál a világítási szög módosítására. A számokkal jelzett egyes állásokhoz tartozó térszöget a reflektoron tüntetik fel. Reflektort azonban most nem kaptunk a vakuhoz.
Ha reflektort használunk, akkor fényformálónak az ernyő jöhet szóba. Ennek befogató helyét a vaku felső részén alakították ki. A vaku térbeli irányítását, döntését megkönnyítendő a hátulsó részre fogantyút építettek.
Hátul, a vaku alján találjuk a vezetékes szinkron bemenetet 3,5 mm-es jack aljzatát, illetve itt található az optikai slave mód fényérzékelő diódája is, valamint a firmware frissítéshez használható micro USB aljzat.
Bekapcsolás után a vaku halk sustorgó hangja jelzi, hogy az aktív (ventilátoros) hűtés teszi a dolgát. A hűtőrendszer egyébként hőmérséklet, illetve teljesítmény függő, azaz nagyobb megterhelésnél és hőmérsékletnél nagyobb fordulatszámon dolgozik a ventilátor, míg alacsonyabb terhelésnél kevésbé pörgősen. Az mindenesetre érdekes, hogy a ventilátor abban a pillanatban elindul, amint a vakut csatlakoztattuk a 230V-os hálózathoz. Be se kell a vakut kapcsolni ahhoz, hogy a venti beinduljon.
A kezelőszerveket szokás szerint hátul találjuk, amelyek a következők:
- ki/bekapcsoló gomb, illetve teszt villantás
- beállítófény módja: ki/manuális/proporcionális (teljesítmény arányos)
- beállítások menüt megjelenítő Settings gomb
- digitális potenciométer az értékek változtatására
A teljesítmény módosítása 1/10 Fé lépésekben történik 10 Fé tartományban, a maximális, 1000 Ws-os teljesítményhez képest 1/512 teljesítményig mehetünk le (azaz 2 Ws-ig). A kijelzőn fényértékben láthatjuk a teljesítményt, maximális teljesítménynél 10,0-t jelenít meg a készülék, minimumnál 2,0-t. A kijelzés tehát relatív fényértékekben értendő, azaz 2-ről 3-ra növelve az energiát 1 Fé-kel nagyobb (dupla) teljesítményünk lesz.
A mátrix kijelző nem csak a teljesítmény érték kijelzésére, de a menü megjelenítésére is használható. Érdekes egyébként, hogy a nálunk járt változatban kissé ferdén állt az LCD, ez egy olcsó kínai terméknél még elnézhető, de úgy gondolom, hogy egy ilyen márka, mint a Profoto, nagyobb figyelmet kellene szenteljen az ilyen apró részletekre!
Persze mindez nem befolyásolja a használhatóságot, csak az olyan maximalista őrülteknek, mint én vagyok, zavaró tud lenni.
A vaku villanási idejét normál üzemmódban a színhőmérséklet stabilitására optimalizálták a teljes teljesítmény tartományban. Freeze üzemmódot választva azonban minimális villanási idők érhetők el, amely akár 1/50000 mp is lehet (minimális, 2 Ws teljesítményen). (Az 500 Ws-os modell minimális teljesítményen 1/63000 mp villanási idejű, de ott a minimális teljesítmény 1 Ws).
A Profoto D2 is tartalmaz beépített 2,4 GHz-es rádióvevőt, amely az opcionálisan hozzá vásárolható Air TTL, Air Remote vagy Air Sync kioldók jeleit fogadja. Az első típus nevéből adódóan TTL vezérlést is megvalósít, azaz nem szükséges odamenni a vakukhoz és kézzel beállítgatni az egyes vakuk teljesítményét, azt a gépvázról is megtehetjük (akár manuálisan akár leosztási arányt megadva). A teljesítmény beállítást az Air Remote is kínálja, de TTL vezérlést már nem, míg az Air Sync csak a kioldásra használható.
Az Air TTL kioldóval három vakucsoporttal dolgozhatunk, ezek külön beállíthatók, akár kézileg is, közvetlenül a kioldóról.
A teljes teljesítményű villanást követően a vaku igen gyorsan újratölt, ehhez maximális teljesítményű villanást követően is csupán 1,5 mp-re van szüksége, s természetesen kisebb teljesítmény esetén még gyorsabb a töltés.
Ha a vaku teljesítményét csökkentjük, akkor az egyszerűbb modellekkel szemben a vaku nem süti ki a már feltöltött kondenzátorát, csupán teszi a dolgát és a soron következő villanásnál a beállított teljesítménnyel fog elvillanni.
Mint fentebb már jeleztem, a nagy sebességű vakuzást nem volt lehetőségünk kipróbálni (pedig milyen jó móka akváriumba dobált dolgokat fotózni 🙂 ), de a TTL vezérlést és a HSS szinkron módot igen.
Ehhez a külső megvilágítást az iroda ablakán át látható háttér adta, míg a főfényt a vakuval biztosítottuk. A lenti dobozban jól látható, hogy nagy sebességű szinkron mód nélkül a Canon váz redőnyzára 1/250 mp felett már nem engedte kivillantani a teljes szenzorfelületet, a háttér megcélzott világosságához viszont 1/1250 mp kellett, amelynél a hagyományos üzemmód már nem volt használható. Az Air TTL kioldót használva azonban HSS mód is elérhető, ez pedig az 1/1250 mp-es zársebességnél is szépen megvilágítja a témát a zár lefutásához szükséges min. 1/250 mp-ig.
A Profoto D2 1000 vaku egyszerű kioldása és Air TTL HSS megoldása
Jól látható a HSS mód előnye, még akkor is, ha borult időben próbálkozunk. Ha még a nap is sütött volna, méginkább fontos lett volna a nagy szinkronsebesség. Az 1000 Ws teljesítmény a legdurvább napsütésben is elég főfényt képes biztosítani.
A Profoto D2 1000 vakut a Triponttól kaptuk kölcsön.
Ha további részletek érdekelnek, vagy szívesen kipróbálnád a vakut éles helyzetben is, gyere el az idei PHOTOEXPOra november 5-én vagy 6-án és a Tripont standján magad is meggyőződhetsz a vaku képességeiről.
Profoto D2 1000 vaku ára bruttó 689.900 Ft, a kisebb teljesítményű 500 Ws-os modell 514.900 Ft-ba kerül. Az Air TTL kioldó 125.900 Ft.
| Profoto D2 1000Ws specifikációk | |
|---|---|
| Teljesítmény | 2-1000 Ws |
| Villanási idő |
Normál módban: 1/600-1/11000 mp Freeze módban: 1/1600-1/50000 mp |
| Teljesítmény stabilitás | ±1/20 Fé a teljes tartományban |
| Színhőmérséklet stabilitás |
Normál módban: ±150K Freeze módban: ±1200K |
| Beállító izzó | 300 Watt halogén |
| Újratöltési idő (specifikáció) | 1,2 mp |
| Újratöltési idő (mért) | 1,5 mp |
Ha a bemutatóink segítettek a termék kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a Pixinfo.com működését. Köszönjük!
