A Casio különleges modelleket gyárt. Termékpalettájuk ennek következtében nem túl széles, ellenben minden gépük igazi egyéniség, kategóriája jellegzetes, egyedi darabja. A különlegességek közül is kitűnik azonban az S széria. Ezzel a betűvel legkisebb gépeit jelöli a gyár. Legkisebbnek lenni pedig nem könnyű a Casio-nál, mert igen erős a belső konkurencia: a Pentax-szal közösen készülő Z sorozat a világ legkisebb zoomos fényképezőgépeiből áll. Illetve állt eddig. Az alig pár hónapja bemutatott
kerámia lencsék felhasználásával megszületett egy olyan objektív, melyben a lencsék az eddigieknél lényegesen kisebb méretűek. Aminek egyenes következménye, hogy az optika is döbbenetesen kis méretű. Folyománya: az S-100 szinte már irreálisan vékony, legszélesebb pontján is csak 17 mm!
 |
 |
A teljes egészében fém váz alatt egy egészen apró, mindössze 1/3,2 hüvelyk átmérőjű CCD lapul. Felbontása 3,2 Mpixel, így a legnagyobb képméret 2048×1536, ami már bőven elég legy 10×15-ös papírképhez. A további képméretek: 2048×1360 (3:2 oldalarány), 1600×1200, 1280×960 és 640×480. Az S100 képminősége apró méretéhez (és a parányi CCD-hez) képest meglepően jó. A szabadban nappal kifogástalan képet készít, igaz, az alul- ill túlexponált felületek némileg zajosabbak a kelleténél. Magasabb ISO-t választva ez a hiba még észrevehetőbb. Az érzékenység egyébként ISO 50, 100, 200 és 400 értékekre állítható. Az optika kis méretét látva nem kell csodálkozni azon, hogy a képek lágyak lettek, ugyanakkor vignettálással nem kell számolni, ami derék teljesítmény az optika méretét látva.
Ha már ennyi szó esett az optikáról, lássuk a főbb jellemzőit! A fényereje átlag alatti, a kezdőfényerő nagylátószög állásban is csak f4, ez tele állás esetén tovább romlik, ekkor már f6,6 a legszűkebb blende. A 2,8x-os zoom láttán arra számítottam, hogy az S100 fókusztávolság-tartománya a Canon PowerShot A400-éhoz lesz hasonló: azon a gépen a „nagylátószög” állás 45 mm-nek megfelelő. De szerencsére csalódnom kellett. Az S100 esetében a zoomtartomány kisfilmes rendszerben 36-102 mm-nek felel meg. Ez a kategória átlagának megfelelő érték. Ellenben a 17 cm-es legkisebb tárgytáv jóval elmarad a kategória átlagától. Viszont a teljes zoomtartomány használható makrózáskor, méghozzá nem is rosszul, mert a legkisebb átfogás (62 mm) épp teljes tele állás esetén érhető el. Azaz nem kell a bibén szorgoskodó méh összetett szemébe bújni ahhoz, hogy értékelhető makrót készíthessünk róla.
 |
 |
A Casio a témamódok terén úttörőnek számít. Annak idején az ő gépeiken jelentek meg először ezek a hasznos beállítás-csomagok, a laikus felhasználók nagy örömére. Az ötlet bevált, mára már szinte minden gyártó 6-8, néha 10-15 ilyen módot épít kis kompakt gépeibe. A Casio azonban nem engedte ki a kezdeményezést a kezéből, az S100 a Best Shot révén nem kevesebb, mint 23 különböző módot kínál. Mindhez tartozik szöveges leírás és egy-egy mintakép – így nem kell bebiflázni a módok tulajdonságait. Remek ötlet, mint ahogy remek ötlet az is, hogy lehetőség van saját témamód létrehozására.
A Best Shot mellett az átlagfelhasználónak manuális beállításokra már nem sok szüksége lehet, ezekből nincs is túl sok. De azért a fehéregyensúly beszabályozható kézzel (és van további hét előre definiált szinhőmérséklet); a többszegmensű, a szpot és a pan (előfókusz) élességállítás mellett kézi fókuszálással is dolgozhatunk. A képkeménység, színtelítettség és kontraszt szintén változtatható. Az expozíciós értékek nem állíthatók, sőt, azok a képernyőn sem láthatók fotózáskor. Élő hisztogram viszont van, ami némi meglepetés volt számomra, ugyanakkor kifejezetten pozitívnak tartom, hogy a „digitális fénymérő” ma már egy ilyen csöppségből sem maradhat ki.
 |
Szerintem nincs szükség sorozatfelvételi módra egy ultrakompakt gép esetén. Sok gyártó viszont csakazértis beépíti ezt gépeibe. Aztán a kritikus kipróbálja a masinát, és finoman kuncogva, máskor hangosan röhögve írja le, hogy milyen pocsék a sorozatfelvétel sebessége, hossza, satöbbi. A Casionál nem követték el ezt a hibát. Az S100-nak nincs sorozat módja. Viszont akár nem egész 2 mp-enként készíthető vele egy kép. Vakuval. Villanó nélkül elég neki minderre 1 mp is. A bekapcsolás sem tart tovább 1,5 mp-nél. Szóval az S100-ról azt írja a kritikus, hogy kevés ennyire gyors gép van a piacon. Pedig nincs is benne sorozat.
Videofelvétel persze van, igaz ennek felbontása elmarad a mai átlagtól, lévén 320×240 pixel alkotja az AVI fájl egy-egy képkockáját. Viszont a fénymérés és – nem tévedés – a fókusz is aktív felvétel közben! No és van hangrögzítés – nemcsak videófelvétel esetén: diktafon mód is helyet kapott a programok között.
A képek lejátszásakor a kötelező diavetítés és elforgatás opciókon túl az összes többi fontos szolgáltatást is megtalálni az S100-ban: van képkivágás, lekonvertálás, hisztogram, hangmegjegyzés. Tetszetős és hasznos extra szolgáltatás a Súgó, ami akkor aktiválódik, ha néhány másodpercig ugyanazon az ikonon marad a kijelölés. A hozzáértőbbek kedvéért mondom, hogy a funkció ki is kapcsolható. A Pentax-szal való rokonság egyik jele a konfigurálható billentyű, aminek az előnyeit a Pentax „S” széria esetében már több alkalommal hosszasan ecseteltem.
 |
 |
A fényképezőgép működéséhez szükséges energiát egy 630 mAh kapacitású, 3,7V-os Li-ion akksi biztosítja. Az LSI képfeldolgozó processzor alacsony fogyasztásának köszönhetően viszonylag hosszan. Mindez viszont csak akkor igaz, ha mindössze bekapcsoljuk a gépet, fotózunk majd kikapcsoljuk. Ha ugyanis hosszasan nézegetjük a képeket az LCD-n, az akksi a vártnál jóval előbb le fog merülni. A 85 ezer pixel ellenére ragyogó képet adó LCD ugyanis 2″ átmérűjű, ami egy aprócska gépről lévén szó, egészen érdekes hátfalat eredményezett. A kijelző durván a 4/5-ét foglalja el a hátoldalnak, a vezérlőbillentyűk pedig kénytelenek a maradék felületen megosztozni. Azért még így is egész jól megférnek egymás mellett, sőt, még jó helyre is kerültek, kényelmesen elérhetők hüvelykujjal. Az, hogy vizuális élménynek sem utolsók, már csak tovább növeli az egyébként is tökéletes kezelőszervek értékét. A gépen átnézeti kereső nem kapott helyet, ami két okból sem baj: egyrészt az ilyen keresők nemcsak kicsik, dejobbára igen torz képet adnak, másrészt az LCD képe kivilágosodik sötétben, így az átnézeti keresőre éjszaka sincs szükség.
 |
A Casio EX-S100-hoz elkél a jókora doboz. A géphez a kötelező kiegészítőkön – úgymint akkumulátor és használati – az alábbiak járnak:
- dokkoló
- USB ill. AC kábelek
- csuklószíj
A műanyag dokkoló nemcsak a PC kapcsolatot biztosítja, de egyben akkutöltő is. A Photo gomb megnyomásával indítható a diavetítés az LCD kijelzőn, de az S100 beállítható úgy is, hogy a diavetítés automatikusan elinduljon, amikor a gépet a dokkolóba illesztjük.
A Casio EX-S100 az egyik legvonzóbb ultrakompakt fényképezőgép. Hitelkártya mérete és teljes egészében fém borítása mellett különleges objektíve és tudása révén is elüt az átlagtól, ugyanakkor, bár nem olcsó, de korrekt az ára.
A fényképezőgép ára jelenleg bruttó 95.000 Ft.
A Casio EX-S100-at a Digifénykép – Medikertől kaptuk kölcsön a kipróbálás idejére. Köszönjük!
