 |
 |
 |
 |
Külső, kezelés
Az ultrakompaktok piacán a legújabb általában azt is jelenti, hogy az adott gép kategóriájában valamelyik méretét tekintve a legkisebb: az S-500 például keskenységében és súlyban viszi a prímet, hiszen mindössze másfél centi széles és (akku és kártya nélkül) 115 grammot nyom. A Casionál szerencsére rájöttek, hogy az, hogy kicsi egy gép, még nem elég, figyelni kell például arra is, hogy kényelmesen le lehessen nyomni az exponálógombot. Az egy ujjnál is keskenyebb testű gép jobb oldala ezért felfelé kiszélesedik, így lehetővé téve hogy ne csak körömmel tudjuk haszálni a gombokat. A kezelőszervek meglepően jól eltaláltak, mindent be lehet állítani egy kézzel, és a kép elkészítéséhez sem kell feltétlen a másik kezünket használni (napfényes időben, persze, amikor nem áll fenn a beremegés veszélye).
A gép szép, műanyag borítása kellően csillogó és lekerekített ahhoz, hogy előkapva vagánykodhassunk vele, ugyanakkor kellően visszafogott és komoly ahhoz, hogy vagánykodás közben ne mutasson viccesen a kezünkben. Az elülső oldalon kapott helyet az „ujjtámasz”, ami igazából csak egy enyhén kiemelkedő rész, túl sok funkciója nincsen, viszont nem csúszik rajta el az ujjunk. Az optika alatt a mikrofon, mellette pedig az autofókusz-segédfény található, utóbbi egyben időzítő-visszajelzőként is működik.
A hátulsó oldal is egyszerűséget tükröz: a négyállású gomb, közepén egy OK-val már-már megszokottnak mondható, a BestShot gombbal választhatunk a témamódok közül, ezenkívül még egy gomb szolgál a menü előhívására. Feljebb található a két zoomgomb, a felvétel és a lejátszás gombok, valamint egy újítás, a record gomb, ami arra szolgál, hogy a bekapcsolt géppel mindenféle állítgatás nélkül azonnal tudjunk videót felvenni.
A fém állványmenet a gép alján jobbra helyezkedik el, az akku- és memóriakártya-ajtótól átellenes oldalon, így lehetőségünk van ezek cseréjére akkor is, amikor a gép állványon van.
 |
 |
LCD
A 2,2″ méretű kijelző a hátfal nagy részét kitölti, és jó élőképet biztosít alacsony (84 ezer pixeles) felbontása ellenére. Sötétben, megnövelt érzékenységgel sem szaggat zavaróan, és így jól beállítható a kompozíció. Mint sok ennyire kicsi gépen, az EX-S500-on sincs optikai kereső, viszont a kijelző az elkészülő kép 100 százalékát mutatja.
Optika, sebesség
Az optika 35mm-es kisfilmes rendszerben számolva 38-114mm fókusztávolságú, azaz 3x zoomátfogású, ez az ilyen kis gépek között a leggyakoribb. Az objektív fényereje is átlagos, nagylátószög esetén F2,7, tele állásban pedig F5,2. A zársebességet automatikusan választja meg a gép, a legrövidebb záridő 1/2000 másodperc, a leghosszabb pedig (éjszakai módban) 4 másodperc.
Makró módban 17 centiméter távolságig közelíthetjük meg a témát, a gép egyébként ilyenkor a zoomkar használata esetén kiírja az adott fókusztávolsághoz tartozó minimális tárgytávolságot. Az elkészült képeket JPEG formátumban tárolhatjuk, a maximum 2560×1920, azaz 5 megapixeles felbontás pedig nagyobb nyomatokhoz is elég.
A gép nem csak kicsi, de gyors is: bekapcsolási ideje alig egy másodperc, fókuszálási sebessége is fél másodperc környékén van, és még sötétben sem lesz sokkal lassabb, hála az autofókusz-segédfénynek. Nem lehet azonban minden fenékig tejfel, ISO-értékek tekintetében ugyanis az S-500 nem teljesít túl jól: a választható Auto/50/100/200/400 értékek közül a két legmagasabb, de főleg az ISO 400 láthatóan zajos képeket eredményez, így csak kisebb nyomatokhoz megfelelő. A képek ettől eltekintve (és alacsony ISO-értékeket használva) szépek, színhelyesek és kellően telítettek, élességükre sem volt probléma.
 |
 |
Vaku
A kis méret legnagyobb hátránya, hogy általában a teljesítmény rovására megy. Az EX-S500 vakujára ez annyiban igaz, hogy nem növi ki kategóriája határait: nagylátószög esetén 2,8, míg tele állásban mindössze 1,4 méter távolságig hatékony, ez körülbelül megfelel az ekkora gépek átlagának. Becsületére legyen mondva viszont, hogy direkt is nagyon nehéz vörösszemes képeket összehozni vele – ez tesztünk alatt mindössze egyszer sikerült, akkor is olyan embernél, aki egyébként hajlamos erre (szembevakuzva, 5 perc vaksötét után, tehát korántsem átlagos körülmények között). Az autofókusz-segédfény kis méretéhez képest meglepően erős, és a kép közepére világítva hatékonyan segít amikor szükség van rá. A vaku választható üzemmódjai auto, derítés, ki, és vörösszem-csökkentő.
A vaku fényerejét +-2 érték között állíthatjuk, egészértékes lépésekkel, valamint ha szükséges, bekapcsolhatjuk a flash assist funkciót, ami hasonló a Nikon gépek D-Lighting opciójához: ez az érzékenység növelésével feljavítja azokat a képeket, ahol a vaku kevésnek bizonyul a téma megvilágításához (pl. mert az túl messze van). Természetesen csodát ne várjunk, kisebb korrekciók elvégzésére azonban alkalmas ez a funkció.
 |
 |
Beállítások
Miként a nemrég tesztelt EX-Z750, az S-500 is bővelkedik előre beállított témamódokban. A fényképezés az auto, portré, tájkép, portré tájjal, gyerekek, sport, gyertyafényes portré, party, háziállat, virág, természetes zöld, őszi levelek, finoman folyó víz, fröccsenő víz, naplemente, éjszakai tájkép, éjszakai portré, tűzijáték, étel, nyomtatott szöveg, kollekció, ellenfény, bemozdulás-kiküszöbölő, magas érzékenységű, monokróm (fekete-fehér), retró (szépia), szürkület, igazolványkép, névjegykártya és tábla módok mellett (nagy levegőt vesz, felsorolás vége) egy-egy készített kép alapján saját témamód megadásával is lehetséges.
A legérdekesebb témamód talán az anti-shake, azaz a bemozdulás-kiküszöbölő, ami, hasonlóan az optikai képstabilizátorokhoz, csökkenti a rázkódás okozta bemozdulás lehetőségét. Ilyenkor az ISO-érzékenység növelésével éri el a gép az alacsonyabb záridőket, valamint digitálisan (tehát nem optikai módszerrel) stabilizálja a képet. Az EX-Z750-hez hasonlóan itt is témamódonként változik a használt záridő, a fehéregyensúly, valamint az élesség- és a kontrasztarány is az adott módnak megfelelő.
Az összes módban állítható a fókusz fajtája: ha nem bízunk az autofókuszban (multi, szpot), a menüben választhatjuk a makró, a végtelen, vagy a kézi fókusz opciót is. Utóbbi esetben a képernyő közepén kinagyított képrészleten finomhangolhatjuk a négyirányú gombbal az élességet. A BestShot módok közül a Snapshot mód felel meg a teljesen automata fényképezésnek, ilyenkor csak az expozíció-korrekciót állíthatjuk (+-2 Fé 1/3 értékenként).
A hét előre beállított (auto, napfény, felhős, árnyékos, 3 féle izzó) mellett van lehetőség kézi fehéregyensúly megadására. Ugyanolyan lépésekben (+-2 értékig, egészértékes lépésekben) lehet meghatározni a készülő képek élességét, telítettségét, valamint a kontrasztértéket.
Videó, sorozatfelvétel
 AVI videó 640×480; 0:14 mp; 7,3 MB |
Az alap videófelvételi mód (640×480, 30 kép/mp) jó minőségű videót jelent a kártya kapacitásáig, ilyenkor a gép hangot is rögzít , valamint a fénymérés is aktív, bár csak a négyszeres digitális zoomot használhatjuk. Ezen kívül még három videómód áll rendelkezésünkre: short movie módban négy másodperces „videójegyzeteket” készíthetünk, míg a past movie mód az exponáló gomb lenyomása előtti 5 másodpercet is rögzíti (ezzel biztosítható, hogy az eseménynek ne csak a vége, de az eleje is rögzítésre kerüljön). Harmadikként a fekete-fehér, felgyorsított, hang nélküli filmmód marad, amivel régies hatású némafilmeket készíthetünk.
Ha időzített fényképet szeretnénk, több lehetőségünk is van: 2 és 10 másodperces késleltetéssel, vagy akár háromszoros időzítéssel is elindíthatjuk a felvételt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a gép három képet készít, az elsőt 10, a másodikat és a harmadikat pedig 4-4 mp késleltetéssel. Sorozat módban az EX-S500 a kártya kapacitásáig (legjobb képminőség esetén) körülbelül 0,6 kép/másodperc sebességgel képes rögzíteni, és ha egy sorozat után lejátszás módba kapcsolunk, akkor sem kell hosszan várni hogy megjelenjenek a képek.
 |
 |
Extrák
A gyári tartozékként kapott dokkolóállomás hasznos dolog: segítségével egyszerűbbé válik a képek másolása, az akkumulátor feltöltése, a TV-re való kapcsolódás, valamint a photo gomb megnyomásával automatikus diavetítést indíthatunk be. A képekhez maximum 30 másodperces hangjegyzetet kapcsolhatunk, de használhatjuk a gépet hangfelvevő üzemmódban is, ilyenkor a kártya kapacitásáig rögzíthetünk. Felvétel módban az élő hisztogramm és a kompozíciós rácsok segítik a fotóst, utólag pedig a fényképeket (képkivágás, effektek, fehéregyensúly, expozíció, telítettség, élesség), valamint a videókat (vágás, állókép kivágása) is szerkeszthetjük, mindezt a fényképezőgépen belül, felhasználóbarát menük segítségével. Az elkészült képek és filmek automatikusan napokra lebontva kerülnek a beépített fotóalbumba, ahonnan könnyen visszakereshetők, a képek „Kedvencek” mappába rakásával pedig egyéni diavetítést is összeállíthatunk.
 |
Akku, memóriakártya
Nem tudni, mire gondolt a Casio, amikor 8,3 MB beépített memóriát tervezett az EX-S500-ba – ez ugyanis a legjobb minőségű képből mindössze kettő (2) tárolására elég. Ez egy ilyen tudású gépnél nagyon kevés, és mivel a dobozban nem található memóriakártya, ajánlott az EX-S500 által használt SD- vagy MultiMedia-kártyából beszerezni legalább egy 256 MB kapacitásút. Az akkumulátor, bár nem olyan kiemelkedő, mint az EX-Z750 esetén volt, de a CIPA-szabvány szerint így is 200 képre elég.
A doboz tartalma:
- USB dokkolóegység
- Csuklószíj
- NP-20 Li-ion akkumulátor
- AC töltőkábel
- USB-kábel
- A/V kábel
- Szoftver CD
- Nyomtatott egyszerű használati útmutató (a teljes kézikönyv a CD-n)
Összegzés
A Casio Exilim EX-S500 tehát kicsi, stílusos, és kellőképpen sok funkciót tartalmaz ahhoz, hogy említésre méltó tagja legyen a népes ultrakompakt-mezőnynek. Videózás terén különösen erős, de kezelése és beállíthatósága pótolja a méretéből adódó esetleges hátrányokat.
A Casio Exilim EX-S500 ára jelenleg bruttó 90 000 forint.
A tesztgépet a Extreme Digitaltól kaptuk kölcsön, köszönjük!
Ha a bemutatóink segítettek a gép kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a melléklet működését. Köszönjük!
