Videó, képminőség
Sorozat fényképezés, videó
A Nikon Coolpix S1000pj normál sorozat módban 0,85 kép/mp sebességgel készíti a fotókat, egy sorozatban sajnos csak 2-t. Viszont ha az exponáló gombot folyamatosan nyomva tartjuk, a sorozat 2 képe után azonnal újra élességet állít a gép, s már készül is a következő két fotó.
16 képes sorozat módban egyetlen képre illeszti rá a 4×4 kis méretű felvételt, amelyek 7,4 kép/mp-es sebességgel készülnek. A végső fotó 5 Mpixeles (2592×1944), így egy-egy fázist ábrázoló kép 648×486 pixeles. Ennél a sorozatnál a gép videó módban működteti a szenzort (a képek között nincs CCD kiürítés), a minimális érzékenység ISO720.
BestShot Selector sorozatkor 11 kép készül maximum, ezek közül pedig a legtöbb részletet felvonultató képet menti el a gép (legkevésbé berázott, legjobb fókuszú).
Sorozatfelvételben tehát a Coolpix S1000pj nem erős.
13 Mbyte
Videórögzítés terén sem mutat túl sokat a Coolpix S1000pj. A maximális felbontás 640×480 pixel, emellett 320×240 pixeles felbontás választható. A tömörítés 2 lépésben állítható, mi a jobb minőségűt, vagyis a kisebb tömörítésűt próbáltuk ki.
A videók egyszerű mJPEG AVI fájlként kerülnek a kártyára, vagy a belső memóriába. A hangfelvétel egy csatornás, 16 kHz-es mintavételezésű, PCM formátumú.
Videózás közben optikai zoomot nem használhatunk, azt csak a felvétel előtt állíthatjuk be. Az optikai zoom hiányát digitális zoom próbálja pótolni. Szintén nem működik felvétel közben az élességállítás, a fénymérés viszont aktív marad.
Egy felvétel hossza felbontástól függetlenül maximum 25 perc lehet.
Képminőség
Az általános képminőség vizsgálata során a színeket, illetve az objektív rajzolatát, homogenitását érdemes vizsgálni.
A színek általánosságban jók, a vörösök hajlamosak narancs színűbe átmenni már enyhe túlexponáltság hatására is.
Az objektív a nagy felbontású képérzékelőre egész jó felbontású képet vetít, a homogenitás közepes, a képek sarkainál a vájtszeműek már érezhetik a felbontás csökkenését, vagyis a szférikus aberrációt, amely itt homolyosodást okoz.
Kár viszont, hogy a Coolpix S1000pj túlzottan óvatos az élesítéssel, a képeket viszonylag lágyan hagyja, emiatt sokan életlennek gondolhatják a Coolpix S1000pj-vel készült képeket (pedig csak az utólagos élesítés hiányzik róluk). Az élesítés mértékét a gépen belül nem módosíthatjuk.
Sajnos már ISO80-nál sem beszélhetünk zajmentes képekről, a zajszűrés itt viszonylag visszafogott, így mind luinancia, mind színzaj tetten érhető. Ez a képzajjal persze minimális, az így készült képek egyetlen komoly problémája az élesítés hiánya. Persze ízlés kérdése.
ISO100 érzékenységnél csak egy hajszállal nő meg a képzaj, vagyis nyugodtan használható az ISO100-as is, a legalacsonyabb érzékenységhez viszonyítva elhanyagolható a különbség (persze az érzékenység is csak 1/3 Fé-vel magasabb).
ISO200-nál a zajszűrés kicsit erősebbre kapcsol, ennek következménye, hogy a remanens képzaj nem is sokkal nagyobb, mint ISO100-nál. A magasabb zajszűrés viszont kicsit a részletekbe is beleharap, minimálisan, de kevesebb a részlet egy ISO200-as képen, mint az 1 Fé-vel kisebb érzékenységen készülten.
ISO400-ra emelve az érzékenységet drasztikus zajszűrés növekedést tapasztalhatunk. Itt a végeredmény már sokkal mosottabb, részlettelenebb, a luminancia zajból is marad néhány világos pixel, ami havazáshoz hasonló hatást kelt a képen, a színzajból pedig kisebb kék és sárga foltok maradnak. 10×13 cm-es papírképen kis kompromisszummal ez az érzékenység is jó képet ad. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a konkurens gépek között találhatunk olyat, ami ilyen érzékenységnél még több részletet enged.
Az ISO800 érzékenységgel készült kép zajszűrése még erősebb, részletek itt már alig vannak, az 500 Ft-os apró feliratai olvashatatlanok, a cérnaspulnik cérnaszálai elkülöníthetetlenek, az egész kép fátyolos. Ez az ára annak, hogy a képzaj nem jelentősen magasabb, mint ISO400-nál, viszont így már 10×13 cm-es papírképen sem kapunk szép képet. Bizony, más gyártók hasonló szenzorú termékei ilyen érzékenységnél azért még elfogadható képet produkálnak, itt már 6-7 Mpixelnél több részletet nem találunk.
ISO1600 érzékenység képe igen erősen zajszűrt, részlet közelítőleg annyi van, mint egy 3 Mpixeles képen, a képzaj maradéka színes foltokban jelentkezik. Ezen érzékenységen már a színek is eltorzulnak. Ezt az érzékenységet csak akkor érdemes használni, ha más mód nincs arra, hogy berázás vagy bemozdulás nélkül készítsünk fényképet. Tudni kell, hogy 10×13 cm-es papírképen is jól látható lágyság lesz ennek az érzékenységnek a következménye.
A Nikon nem elégedett meg ennyivel, még megtoldotta 2 Fé-vel, az ISO3200 és ISO6400 érzékenységekkel. Ezeket nyugodtan egy kalap alatt kivesézhetjük: a maximum 3 Mpixel felbontású, de valójában alig 1 Mpixelnyi részletet felmutató képek már monitor felbontásban sem mutatnak szépen, papírképen pedig méginkább érezhető lesz a gyenge felbontás és elkent, kimosott, részlettelen kép lesz az eredménye. Leges legutolsó esetben talán még emészthető valamiféle emlékképként, de a mobiltelefonos minőség sajnos nem túl szemkápráztató.
Összességében tehát nem túl jól szerepelt a kis Coolpix zajtesztünkün. Ekkora felbontású és azonos méretű szenzorból sokkal jobb képeket is ki lehet sajtolni, legalábbis más gyártóknak sikerült. Érdemes megnézni a Samsung ST550 képeit, illetve összehasonlítani az ST550 ISO1600-as képét a Coolpix S1000pj ISO800-as képével, majd levonni a következtetést: a Nikon 1 Fé-vel kisebb érzékenységen is gyengébb képet ad, mint a Samsung.
Érzékenység – képzaj
Különlegességek
Best Shot Selector
Ez egy – már említett – különleges sorozat mód, amelynek során a gép több, akár 11 képet is készít (amíg az exponáló gombot nyomjuk), majd ezen fotókból kiválasztja a leginkább részletgazdagot, ahol az élesség a legjobb, illetve ahol a berázás/bemozdulás a legkevésbé érezhető. Gyenge fénynél még stabilizátor mellett is előfordulhat berázás, így ekkor ezt a funkciót használva a lehető legjobb képet kaphatjuk a válogatás terhe nélkül.
Színmódok
Felvétel előtt adhatjuk meg a készítendő kép színmódját, amelyek a következők lehetnek:
szabványos (avagy normál), élénk (teltebb színekkel), fekete-fehér (inkább szürke-árnyalat), szépa és cianotípia.
Mozgásérzékelés
Ha a funkciót engedélyezzük a beállítás menüben, a gép nagyobb érzékenységet, ezáltal rövidebb záridőt választ, ha azt érzi, hogy a fényképezőgép elmozdult. Ez a stabilizátorral kiegészítve kettős védelmet nyújt a berázás ellen.
Pislogás érzékelés
Az intelligens portré módban van lehetőség pislogás mentesítés használatára, amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy felvételkor rögtön két képet készít a gép, s azt menti el, amelyiken nincs pislogás.
A beállítás menüben egy „pislogás jelzése” menüpontot is találunk, amely bekapcsolt állapotában elvileg a gép jelezné, ha pislogás történt, ezt azonban nem sikerült belőle kicsalogatni, pedig jópár becsukott szemű felvétellel próbálkoztam.
Mosoly érzékelés
Szintén az intelligens portré módban áll rendelkezésünkre a mosolygásra történő automatikus exponálás.
Jópár gépben megtalálható már ez. A Nikon Coolpix S1000pj talán kicsit túl szigorú e téren, az enyhe mosoly nem elég neki, szinte már vigyorogni kell, hogy exponáljon a gép. A mosoly érzékelés érzékenységét nem módosíthatjuk.
Bőr lágyítás
Még mindig az intelligens portré módnál járunk, s itt bőrlágyítási lehetőségünk is van. Ennek fokát 3 lépésben állíthatjuk.
Ez a lehetőség elérhető utólag is, lejátszás módból.
Gyors retusálás
Lejátszás módban érhető el, háromféle fokozatúra állítható. Hatására a kép világosabb, és színtelítettebb lesz.
D-Lighting
Csak lejátszás módban érhető el a D-Lighting (vagyis Aktív D-Lighting nincs). Ez az árnyékos, sötétebb részek világosítását végzi, mivel ez utólag történik, a művelet során erőteljesebb zajosodás várható az érintett részeken, mint ha az itt nem használható Aktív D-Lighting dolgozna.
A D-Lighting algoritmust sajnos nem paraméterezhetjük úgy, mint más gépeknél, a művelet erőteljessége nem befolyásolható.
Kivetítő
Az apró projektor frontlencséje a fényképezőgép előlapjára került. A gép tetején lévő dedikált gomb lenyomásakor az S1000pj automatikusan lejátszásba vált és bekapcsolja a projektort.
Jól elsötétített szobában akár 2-3 méteres képátlóval is vetíthetünk, komoly élményt nyújtva a nézőközönségnek. Kültéren éjszaka akár még ennél nagyobb képméret is elérhető.
Az élességet a gép felső részén található csúszkával állíthatjuk be.
A béta változatnál azt is kipróbáltuk, hogy más gépek képeit képes-e kezelni. Akkor Fujifilm és Sony fényképezőgépekkel készült feldolgozatlan képekkel tökéletesen elboldogult.
A végső változatot még Canon, Olympus, Pentax és Samsung képekkel is teszteltem. A Canon és Olympus képeit tökéletesen megmutatta, a Pentax és a Samsung képeit csak bélyekép méretben jelenítette meg (előbbit valószínűleg a túl nagy felbontás miatt).
Kár viszont, hogy feldolgozott fotót már nem tud megjeleníteni. Ha tehát kreatív fotósok vagyunk, akiknek nem ér véget a képkészítés folyamata az exponáló gomb lenyomásakor, s a retusált, átalakított képeket szeretnénk megmutatni, akkor a vetítés során gondba kerülhetünk, mert ezeket a képeket nem fogja kivetíteni.
További furcsaság, hogy a gép az álló formátumban készült képeket sem forgatja el automatikusan, még azokat sem, amiket saját maga készített. Az pedig eléggé kényelmetlen dolog, hogy a gépet forgassuk el képenként. S bár távirányítót is mellékelnek a kis géphez, hogy még kényelmesebbé tegyék a vetítést, sajnos ezen sem található olyan gomb, amellyel közvetlenül elforgathatnánk a fotókat.
Így tehát a vetítési lehetőség csak korlátozottan használható, inkább csak a gép saját fotóira, s azok eredeti, feldolgozatlan változatainál használható, ráadásul az állóképekkel sem lesz könnyű boldogulni.
Kicsit tovább gondolva ezt a lehetőséget, a következő képpen lehetne javítani, sőt, extra lehetőséget építeni a gépbe:
– a vetítés során az álló képeket automatikusan elforgatná,
– más tömörítésű, feldolgozott JPEG képekkel is elbodogulna,
– videókat is képes lenne lejátszani, esetleg még a divx vagy H.264 tömörítéssel készülteket is, hiszen így egy kis hordozható médialejátszónk is lenne, amivel filmeket is nézhetnénk egy nyaralás alkalmával a hotel falán.
Mellékelt tartozékok
A termék dobozában a fényképezőgépen kívül a következőket kapjuk:
- EN-EL12 lítium-ion akkumulátor
- külső akkumulátor töltő
- műanyag dokkoló a vetítéshez
- csuklópánt
- USB- és A/V kábel
- kezelési útmutató, szoftver CD
Értékelés
A Nikon Coolpix S1000pj valóban igen különleges gép, melyet beépített projektora emel ki a többi kompakt és ultrakompakt modell közül. Ez a gép saját képeivel egészen jól használható, de az álló formátumú képek kivetítése már problémás. Feldolgozott fotókat pedig esélytelen a projektorral bemutatni, így nem helyettesíthet egy valódi kivetítőt.
Kár, hogy a gép többi részére kevesebb figyelmet fordítottak, sok-sok egyéni beállítás hiányzik a gépből, ezek közül talán a legfontosabb lenne az élesítés paraméterezhetősége, mivel a gép alapvetően lágy képeket készít. Elgondolkoztató az is, hogy vajon miért nem sikerült a Nikonnak olyan részletgazdag képeket kihozni a nagy érzékenységű képekből, mint a konkurens gyártóknak.
Videó- és sorozat képességekben sem jeleskedik különösképpen a Coolpix S1000pj, nincs ugyanis használható sorozat módja. A normál sorozat lassú és csak 2 képig bírja szuflával, a gyors sorozat pedig igen kis felbontású. A videó maximum VGA felbontású lehet, ezen azért már illenék túllépni egy 100e Ft-nál is drágább gépnél.
Összességében a Nikon Coolpix S1000pj tetszett, de a teszt során kiderültek a hiányosságai. Ezek ismeretében a gépet elsősorban azoknak ajánljuk, akiknek szükségük van kivetítőre, de nincsenek extra elvárásaik a fényképezőgéppel szemben. Nagy érzékenységgel való fotózásnál a Coolpix S1000pj ISO400-ig bírja szuflával (legalábbis jó képminőségben), ennél magasabb érzékenységnél inkább egy másik modell lesz a jó választás.
Az Nikon Coolpix S1000pj fogyasztói ára cikkünk megjelenésekor bruttó 119.000 Ft.
A fényképezőgép kipróbálását az Nikon Kft. tette lehetővé. Köszönjük!
Ha a bemutatóink segítettek a gép kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a Pixinfo működését. Köszönjük!
Tesztképeink
A fényképezőgéppel készült tesztfotók megtekintéséhez kattintson a lenti linkre.
A képek fájlneveiben szerepel az érzékenység, a rekeszérték és a kisfilmre átváltott gyújtótávolság is.
Tipp: a megjelenő új ablakban mutasson rá egy indexképre, s tekintse meg a böngésző státuszsorát, ahol a fájlnévből kiderülnek a fenti adatok. A kép megnyitását új ablakban vagy új fülön érdemes végezni (shift+kattintás, control+kattintás, Macintoshnál középső egérgomb).
A cikkben és a tesztfotók között szereplő összes képet szerzői jogok védik. Előzetes, írásos engedély nélküli felhasználásuk tilos!
