A C-770UZ-t nem sokan fogják szerelemből megvenni. Ez az a gép, ami nem való hipermarketek és elektro-szupermarketek polcára. Mert ott csak porosodik majd hosszú heteken át. Ez fotósboltba való gép. Olyan helyre, ahova a fotós azért megy, hogy az igényeinek és nem a szemének legjobban megfelelő készüléket válassza. Mert ez a gép nem adja el magát. Nem csúnya, szó nincs róla, csak szürke. Kocka. Olyan nagyon fényképezőgép. Persze ez nem mindig baj, gondoljunk csak a Panasonic FZ sorozatra. Azoknak a gépeknek kifejezett célja, hogy „fényképezőgépesek” legyenek. A C-770UZ esetén az az érzésem, hogy egyszerűen csak így sikerült.
 |
 |
Szóval nem az „attraktív külső megjelenés” volt a fejlesztési munkaterv első pontja. Inkább a „sokrétű, a fotózást segítő szolgáltatások beépítése”. És ez maradéktalanul sikerült is. Nem véletlen azonban, hogy fotózást segítő szolgáltatásokat írtam. Manapság ugyanis egyre inkább elterjedt a digitális fényképezőgépeknél is az a trend, hogy mindenféle kiegészítő csodákkal teszik csábítóvá a gépet, miközben alapvető funkciók hiányoznak. A C-770UZ-re ez nem áll. Itt nincs szabadon változtatható menüszín, van ellenben kézzel is beállítható, majd utólag finomhangolható (vörös ill. kék felé eltolható) színhőmérséklet – avagy köznapi nevén fehéregyensúly. A kötelező napos, felhős és ízzó és a kevésbé kötelező 3 féle fénycső prekonfiguráción kívül.
Ha már belekezdtem a szolgáltatások részletezésébe… Szintén ritkaságnak számít az ún. white board és a blackboard, azaz a monokróm és az invertált monokróm effekt. Ami mellett persze van fekete-fehér és szépia is. Meg állítható a képkeménység, meg a kontraszt, meg a színtónus. De ez természetes. Viszont témamódból nincs túl sok, mindössze négy: portré, sport, egész alakos tájkép, tájkép. Egy ilyen kaliberű gépnél azonban ezt már nem feltétlenül ildomos hibaként felróni.
A fókuszrendszer és a fénymérés terén nem tud igazi újdonságokat felmutatni a C-770UZ, de hiánytalanul megvan benne minden szükséges beállítási lehetőség. A fénymérés mátrix és spot mellett ESP, azaz közpre súlyozott – „témafüggő” – kiértékelő rendszerben történhet. Szintén témafüggőként aposztrofálja az Olympus az iESP autofókusz rendszert. Ez a Canon AiAF-éhez hasonló rendszer, kilenc, kereszt alakban elhelyezkedő fókuszpont közül automatikusan választ egyet vagy többet. Ez főleg akkor hasznos, ha a téma nem a kép közepén helyezkedik el. Lásd: színhely egy kilátó teteje, párocska a korlátnak dőlve áll és a lány a bal, a fiú a kép jobb harmadában helyezkedik el. iESP nélkül a táj lenne fókuszban, míg iESP-vel a pár lesz éles. A rendszer további előnye a 9 pontban szabadon mozgatható fókuszkeret. No és ne felejtkezzünk el a kézi fókuszálásról sem. Az Olympus C-770UZ esetében az élességállítást a teljes LCD-t lefedő, a kép közepét megjelenítő nagyított (interpolált) élőkép segíti. Az ilyen megoldások esetén a rendszer használhatóságát egyértelműen az LCD képminősége dönti el. Azaz mivel a C-770UZ kijelzője kiváló, gyors frissítésű és 118.000 képpontja is elégnek bizonyult az 1,8″-es átmérőhöz. Az EVF szintén kifogástalan, ennek felbontása 240 ezer képpont és természetesen van dioptria korrekció is. A dioptriát állító tárcsa határozottan jár, így a korrekció mértéke pontoson szabályozható, de mégsem kell attól tartani, hogy mondjuk egy táskába helyezéstől elállítótdna.
|
|
 |
 |
 |
A fentiek után, azt hiszem nem meglepő, hogy a C-770UZ az expozíciós beállítások terén teljes szabadságot ad a fotósnak. Tehát a rekesz és záridő előválasztáson kívül manuális mód is van. Érdekes viszont, hogy míg zársebesség prioritás mód esetén 4 mp a leghosszabb záridő, M módban ennél hosszabb is választható, egészen pontoson 15 mp a maximum. A legrövidebb – 1/2000 mp – záridőt ellenben kizárolag az automatika választhatja, azaz mi „csak” 15 mp és 1/1000 mp között, 1/3 Fé lépésekben választhatunk a zársebességek közül. A legszűkebb blende minden esetben F8-as, a legnyitottabb ellenben csak nagylátószög állásban F2,8 (telénél F3,7). A korábban tükörreflexes gépet használó fotósoknak jelenthet nagy könnyebbséget az AE/AF Lock gomb, amelyet hosszan lenyomva tartva az expozíciós értékeket tárolja a gép, így a fénymérés után megváltoztathatjuk például a kép felbontását, a fehéregyensúlyt vagy épp a fókusztávolságot anélkül, hogy a mérést meg kellene ismételni.
A 10x-es zoomos optika azonos a 760UZ-765UZ-éval, azaz ez az optika is korrekt, kismértékű torzítással, és átlagon felüli makróképességgel bír. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a normál, zoomolható makrón kívül szupermakró funkció is rendelkezésre áll. Az előbbi esetén 4,5, az utóbbinál akár 3,5 cm szélességű terület képes betölteni a képet. A normál makró legkisebb átfogása nem nagylátószög állásban, hanem a gyújtótávolság-tartomány középső részén érhető el. Makrózáskor különösen, de más esetekben is gyakran jön jól az igen finoman, kb. 40 lépésben állítható zoom. Az optika hibájaként a kromatikus aberráció említhatő meg elsősorban, de ez – sajnos – ultrazoom gépről lévén szó, nem nagy meglepetés és ha a kategóriatársakhoz mérjük a C-770UZ-t, már nem olyan borús a kép.
A CCD szintén nem egyedi, a C-765UZ is ezt használja. 4 Mpixeles felbontás ma már átlagosnak számít. A CCD minősége jó, kellemes a dinamikája, a képek zajossága rendben van, a színek inkább fakók, mint túlélénkek, ami viszont ízlés kérdése. Összességében a CCD teljesen semleges, se nem jobb, se nem rosszabb annál, mint ami elvárható.
A választható képméretek a következők: 2288×1712, 2288×1560, 2048×1536, 1600×1200, 1280×960, 1024×768, 640×480. Különlegesség, hogy nemcsak legnagyobb, de az összes többi méret esetén is van lehetőség TIFF, azaz veszteségmentes kép készítésére. Ezen kívül 3 további tömörítési fok választható.
A C-770UZ „alcíme” Video, ami nem véletlen: a 760-765-től elsősorban ezen a téren különbözik. A 770 ugyanis nemcsak VGA felbontásban képes mozgókép rögzítésére, de választható az AVI mellett MPEG4 formátum – ami jóval helytakarékosabb az másiknál: 640×480-as MPEG4-et használva kb. 20%-kal hosszabb felvétel fér el a kártyán, mint 320×240-es AVI-t alkalmazva! A képrögzítési sebesség természetesen 30 fps. Akinek weben támad kedve továbbítani videóit, annak ajánlom a 160×120-as felbontást. Érdekesség még, hogy a felvétel közbeni hangfelvétel kikapcsolható. Ha nincs hang, kisebb lehet a videó mérete és még az optikai zoom is bekapcsol – ami egyébként elég hangos, nem véletlen hát, hogy bekapcsolt mikrofon esetén inaktív a zoom. Ellenben a fókuszrendszerrel és a fényméréssel.
Sorozatfelvétel tekintetében sem kell szégyenkeznie a C-765UZ-nek: gyorsabb sorozat módban 4,3 kép/mp sebességgel készít 4 képet, azaz nem egész 1 mp alatt készül a teljes sorozat! A lassabb sorozat már nem ilyen impozáns, az 1,6 kép/mp sebességet bír, viszont 10 kép a felső határ. Expozíció-sorozat 1/3, 2/3 vagy 1 Fé lépésközzel, 3 vagy 5 kép hosszúságban készíthető.
 |
 |
 |
 |
A C-770UZ kapcsán kevés különleges extrát lehet megemlíteni, így inkább néhány érdekességet, kellemes tapasztalatot említenék meg a géppel kapcsolatban. Az első a tökéletes memóriakártya-kezelés: nem elég, hogy bármikor kivehető-betehető az xD kártya, de hajlandó beolvasni az azon található képeket is – származzon az bármilyen géptől is. Hogy ezek evidens dolgok? Kérdezzenek meg egy Fujifilm FinePix S5500 tulajdonost, például. Aztán remek a beépített videószerkesztő is. Ha nem is annyira jó, mint a Sanyo VPC-C4, de azért az átlagnál többet tud, lévén a videót le lehet játszani „kikockázva”, illetve a képkockák fotóként menthetők. Vagy épp az adott kockánál elvágható a videó. A vaku tetszett még nagyon, mert bár a hatótávolsága nem különlegesen nagy, viszont egyrészt elég magasra, több mint 5 cm-re ugrik fel, másrészt a két villanófény közül a kisebbik stroboszkópszerű elővillantása igen hasznos segítség a vörös szemek elleni harcban. Lassan megszokottá, avagy alapszolgáltatássá válik a digitális fényképezőgépekben a panoráma segéd, így nem meglepő, hogy a 770-ből sem maradhatott ki. De vigyázat! A funkció ez esetben is csak Olympus xD kártyákkal elérhető!
Amint az az előzőekből is kiderült, a C-770UZ xD kártyát használ, ebből legalább 128, de még inkább 256 MB-osat érdemes beszerezni. Az energiallátást egy 1090 mAh-ás, 3,7V-os Li-Ion akksi biztosítja, melynek élettartama közepes – 60 perc folyamatos használat mellett készítettem vele kb. 60 képet, mire lemerült.
Az Olympus C-770UZ okos döntés. Nem hivalkodó, hanem egy egyszerű gép, kellemes szolgáltatásokkal, egy jól bevált, megbízható, korrekt objektívvel a kategóriának megfelelő képminőséggel és egyénre szabhatóságával a rendszeresen fotózó amatőrök tökéletes társa lehet. A kiváló videófelvételi képesség már csak egy plusz a C-770UZ pozítív tulajdonságainak sorában.
Az Olympus C-770UZ ára a cikk írásakor bruttó 125.000 Ft. A fényképezőgépet az Olympus Hungary Kft. bocsátotta rendelkezésünkre a teszt idejére. Köszönjük!
