A szükségességéről nyithatunk hitvitát, de abban talán mindenki egyetért, hogy a vaku napjainkban szinte kötelező kelléke bármely digitális fényképezőgépnek. Még a legkisebb zsebgépek is rendelkeznek valamilyen beépített fényforrással, a komolyabb készülékekhez pedig ezen felül külső vakuk tucatjai közül válogathatunk. Az úgynevezett körvaku ezeken belül is egy speciális felhasználási terület igényeit elégíti ki. Leginkább a makró és portré fotósok által kedvelt eszközről van szó. Egy igen drága eszközről. Egy kisebb makró körvaku is nagyjából 100 ezer forintnál kezdődik, a nagyobb portré változatok pedig még súlyosabb összegekbe kerülnek. A kísérletezni kész amatőrnek, vagy laposabb pénztárcájú profinak – ha szükségét érzi egy ilyen kiegészítőnek – két választása marad. Vagy házilag, kisebb-nagyobb sikerrel próbál barkácsolni egy körvaku feltétet, vagy keres valamilyen alternatív megoldást. A Ray Flash körvaku feltét az utóbbiak egyike.
A dobozban
Amikor a tesztre készültem, hiányos információim alapján csak annyit tudtam, egy körvakut kell majd kipróbálnom. Aztán a dobozból kibontva világossá vált, hogy egy konverterről van szó. A Ray Flash feltéthez mindenképp szükség lesz egy normál külső vakuegységre is. Itthon kétféle kivitelben kapható, Nikon SB-800 és Canon 580EX (II) villanó fejekre illeszthető változatokban. Sajnos a szűkszavú hivatalos oldalról sem derült ki, hogy egyéb vakukra alkalmas változatok léteznek-e, de rövid kutakodásom alatt arra jutottam, sajnos nem.
A visszafogottan szép – bár emblémával egy számítógépes játék borítóját idéző – dobozban egy kevésbé szép, olcsó műanyagból készült, elég méretes feltét fogadott. Méretéből adódóan nem csak a kis makró egységek, de a nagyobb, jobban derítő portré körvakuk kiváltására is alkalmas lehet. A feltét semmi elektronikát nem tartalmaz, teljes egészében műanyagból készült. Külön áramforrást tehát nem igényel. Feladata a gépre szerelt fővaku fényének elterelése. A fény így a konverter elején kialakított körvaku előtéten keresztül, szép egyenletesen, szemből érkezik.
„Üzembe helyezés”
Kezelése végtelenül egyszerű. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy egy három lapos kis használati utasítás jár hozzá, mely három fényképet tartalmaz a felhelyezés mozzanatairól, valamint néhány mondatot a konverter képességeivel kapcsolatban.
Ugyanúgy kell felhelyeznünk, mint például egy diffúzor kupakot. Egyszerűen felhúzzuk a vakufejre. Ezt célszerű a gépről levett külső vakuval elvégezni, majd óvatosan a nagydarab konverterrel együtt a gépre csatlakoztatni azt. Ha a gép és rajta a vaku állványon van, szintén viszonylag könnyű a dolgunk. Kissé ellen kell tartanunk a külső villanónak, majd rátolni a kiegészítő feltét kupakszerű felső végét. Ha a gép, rászerelt külső vakuval a kezünkben van, legjobb ha hanyatt fordítjuk egy asztalon és fentről illesztjük rá a konvertert. A feltét tetején egy szorítócsavar található, amit elfordítva biztosabbá tehetjük a csatlakozást.
A széles körvaku előtét bizony jócskán a gépváz alá ér, így ha elfáradt a kezünk, a gépet az előtéttel együtt nem érdemes a talpára állítva letenni, mert könnyen felborulhat, vagy ami még rosszabb az előtétre nehezedő gép súlya letörheti a vaku talpát. Legbiztonságosabb állványon használni az összeállítást.
A gyakorlatban
Ahogy a felhelyezéssel úgy gyakorlati használatával sem kell sokat vesződnünk. Mindent a fővakun , vagy a fényképezőgépen állíthatunk be, ugyanúgy mintha konverter nélkül dolgoznánk. A feltét használatával természetesen az i-TTL és E-TTL kommunikáció is ugyanúgy működik majd, mint sima vakuval. A kb. 450 grammos súlytöbbleten kívül csak a megvilágításban tapasztalunk majd változást. Nem lesz változás a színhőmérsékletben sem, így a fehéregyensúlyért sem kell aggódnunk.
A feltétnek köszönhetően nem kissé fentről, hanem az objektívvel azonos irányból, sokkal nagyobb felületről kapjuk a fényt. Így közel árnyékmentes megvilágítás érhető el bármiféle egyéb segédeszköz nélkül, ráadásul nagyon közelről is. Éppen ezért szeretik használni a makrofotósok. Mi egy Nikkor 105mm-es makró optikával próbáltuk ki, de nagy mérete miatt szinte bármilyen más objektívvel is használható (kivéve a legnagyobb tele optikák).
Kissé kényelmetlen volt, hogy pont felénél „vágta ketté” az objektívet, így a gépet tartani úgy volt a legkönnyebb, ha a feltét mögött fogtam, a kézi élességállításhoz viszont át kellett nyúlnom a konverter másik oldalára. Kényelmetlen lesz a feltét szállítása is, mivel készre szerelt, nem szedhetjük szét kisebb darabokra. A fotós táskában így elég nagy hely kell neki. Nagyobb egy makro körvakunál, de kisebb egy portré változatnál. Ez a kényelmetlenség azonban még mindig kisebb, mintha komolyabb stúdióvakukat kéne cipelnünk. A feltét egyik előnye éppen a „kompakt” méret és a jó értelemben vett igénytelenség.
Makró mellett a nagy villanófelület nagyobb tárgyak, illetve portré fotózásra is alkalmassá teszi. Az egyenletes megvilágítás semmilyen más külső fényforrást, vagy derítő/terelőlapot nem kíván. Akár szemből fotózva is profi hangulatú portrék születhetnek. A körvaku által adott gyűrű alakú szemfény ráadásul szintén kívánatos a portréfotózásnál. Sokkal szebb csillogást ad a szemnek, mint például a szögletes szoftboxok. A használati utasítás a divatfotózást is említi, de ennél már nagyobb távolságra és erősebb teljesítményre lesz szükség. Próbálkozásaink során a konverter kb. 0,5-1 méterig hasonló megvilágítást produkált, mint a külső vaku, de efölött már hatványozottan csökkent az ereje, így néhány méterről már jócskán emelnünk kell a fővaku teljesítményén. A másik negatív hatás pont az árnyékmentesség miatt keletkezik. Közeli fotóknál ez még szép lehet, de távoliaknál már az árnyékok hiánya sokat ront a fotó térbeliségén. A tárgyak laposak, kiterjedés nélküliek lesznek a képen.
Készítettünk néhány példaképet is, ugyanazokkal az expozíciós beállításokkal, a fényképezőgép és a vaku elektronikájára bízva a villanás erősségét.
 |
Nikon D300 beépített vakuval gyu.táv: 105mm záridõ: 1/60 mp rekesz: F20 érzékenység: ISO200 |
 |
Nikon D300, SB-800 vakuval gyu.táv: 105mm záridõ: 1/60 mp rekesz: F20 érzékenység: ISO200 |
 |
Nikon D300 SB-800 vakuval + Ray Flash feltéttel gyu.táv: 105mm záridõ: 1/60 mp rekesz: F20 érzékenység: ISO200 |
 |
Nikon D300 beépített vakuval gyu.táv: 105mm záridõ: 1/60 mp rekesz: F20 érzékenység: ISO200 |
 |
Nikon D300, SB-800 vakuval gyu.táv: 105mm záridõ: 1/60 mp rekesz: F20 érzékenység: ISO200 |
 |
Nikon D300 SB-800 vakuval + Ray Flash feltéttel gyu.táv: 105mm záridõ: 1/60 mp rekesz: F20 érzékenység: ISO200 |
Összegzés
Apró hibáit leszámítva (olcsó műanyag kialakítás, kényelmetlenül nagy méret) valóban hasznos kiegészítőt kap, aki hajlandó beruházni a Ray Flash körvaku feltétre. Itt nem csak „olyan” hatást kapunk, mintha egy drága eredeti körvakut használnánk, hanem „azt” a hatást. A feltéttel gyönyörű árnyékmentes közeli felvételek készíthetők.
Abban azért biztos vagyok, hogy a vásárlók többségét nem is a felsorolt hibák, hanem az árcédula készteti majd gondolkodásra. A Ray Flash feltét bruttó ára meghaladja az 50 ezer forintot, ami egy nagy műanyagdarabért igen borsos összegnek számít. Ráadásul ebben még elektronika sincs. Ez persze a használatnál előny és plusz kényelem, a fizetésnél viszont hátrány, hiszen egy elektronikus kütyüre inkább kiadunk 50 ezret, mint egy műanyag darabra. Azt „bárki” fröccsönthet, akár a sarki kisiparos is. A Ray Flash azoknak éri meg, akik a funkciót nézik és nem a termékbe fektetett energiát. Azoknak, akik nem akarnak kiadni 100-150 ezret egy -egyébként szintén túlárazott – makro körvakura, vagy ennek többszörösét egy portré körvakura. Azoknak akik egy relatíve kis eszközzel akarják megoldani a profi, hordozható portrévilágítást, a borsos árú és nehezen mozgatható stúdiófelszerelés nélkül. A többieknek, pedig marad az egyes megoldás – a makro sufni-tuning.
A feltét kipróbálását az Artwork Photo tette lehetővé, ahol a bemutatott kiegészítő Nikon SB-800 és Canon 580EX (II) változatban vásárolható meg, bruttó 57 850 és 53 990 forintos áron.
