Külső
Ahhoz képest, hogy mennyi mindent pakoltak bele, a zömök külsejű, matt szürke SonyEricsson K750i hajlamos elbújni a vetélytárs mobilok között. (A japán-svéd gyártó egyébként sem csilli-vili mobilokban utazik, ami szerintünk inkább a jóízlés, mint a töketlenség jele.) Ez nem jelenti azt, hogy egy társaságban nem tudunk vele feltűnést kelteni: elég például fényképezni egyet a vakut pótló mobilfénnyel, hogy hosszú percekig ne tudjuk levakarni magunkról az embereket – de erről majd később. Itt jegyzendő viszont meg, hogy a K750i más kezdőbetűvel egyes szolgáltatók számára egyedi színekben is készül, az európai T-Mobile-oknál például D750i néven, ezüstös változatban fut.
A készülék kényelmesen kézreáll, épp egészséges méretű, a gombok pedig kellően nagyok, illetve megfelelően elkülönülnek egymástól és kiemelkednek a készülék síkjából. A menüben való navigációhoz egy joystickot is kapunk, amely saját tapasztalatom szerint némi hozzászokást igényel, de utána az átlagnál pontosabban, kevesebb véletlen félrenyúlással használható (noha lapáttenyerűeknek meggyűlhet vele a baja, de nekik melyik mobillal nem?).
 |
 |
A K750i két irányban használható: vízszintesen tartva fényképezhetünk a hátoldalon levő kamerával (ha lehúzzuk az objektívet védő lemezkét, egyből működésbe is lép a fényképező-mód). A készülék tetején a ki-/bekapcsológombot és az infrát találjuk, míg az alján kapott helyet a FastPort nevű, új szabványú csatlakozó, amelybe a headsetet, a töltőt vagy az adatkábelt dughatjuk – az új kialakítás sajnos azzal jár, hogy ezek közül egyszerre csak egyet, és szabvány audiokimenetet sem találunk, ha saját fülhallgatót használnánk a gyári helyett. Bal oldalt cserélhető a MemoryStick Duo memóriakártya, amelyet hálistennek a mostanában divatos gumilap helyett műanyag lapka takar, így kevésbé kelti azt az érzetet, hogy bármikor letéphetjük. További jó pont, hogy a kártya menet közben is cserélhető.
 |
 |
Kijelző, menü
A kijelző a korábbi SonyEricsson modellekből, így a K600-ból vagy K700-ból már ismerős 176×220 pixeles TFT, amely 262 ezer színt képes megjeleníteni. A ráeső erős fényben való láthatóság nem erős oldala, ami a képeket illeti, de az üzenetek szövegét vagy a névjegyzék bejegyzéseit ilyenkor is simán ki lehet venni.
A főmenü tetszetős animált ikonokból áll, amelyek annyira jól sikerültek, hogy élmény jobbra-balra ugrálni közöttük a joystickkal – ez egyébként a gyártó legtöbb új készülékére igaz -, mint ahogy a kiválasztott témától függően készenléti módban is különböző animációk futnak a háttérben. A joystick felett található apró gyorsgombbal a leggyakrabban használható funkciók hívhatók elő, az új sms, a nem fogadott hívások és a wapos könyvjelzők mellett bármelyik tetszés szerint választott menüpont is.
 |
 |
Kezelés, tempó
Ha a kamerafunkcióra váltunk, a kijelzőn 90 fokkal elfordítva jelennek meg a különböző menüpontok és beállítási lehetőségek, ezzel is a vízszintes tartás felé terelve minket. Az apró ikonok jelentését nem lesz nehéz megszokni, hiszen megegyeznek a digitális fényképezőgépeken megszokottakkal. A következő beállítási lehetőségek közül választhatunk:
-
mód: normál, panoráma, keretek, sorozat
-
képméret: nagy (1632×1224), közepes (640×480), kicsi (160×120)
-
éjszakai mód ki/be
-
fotófény ki/be
-
önkioldó ki/be
-
hatások (ki, fekete-fehér, negatív, szépia, túlexponálás)
-
fehéregyensúly (automatikus, napos, felhős, fluoreszkáló, izzólámpás)
-
képminőség (normál, finom)
-
dátumozás ki/be
-
makró mód
-
fájlszámozás nullázása
-
mentés helye
 |
 |
Méretből érdemes természetesen a lehető legnagyobbat választani, hiszen a kisebb papírnyomatok készítésére is elegendő felbontás a telefon egyik legnagyobb előnye. Tapasztalataink szerint monitoron nézve a kétféle tömörítési mód között is meglátszik a különbség, így megéri itt is a finomra szavazni.
Fényképezéskor látjuk a kijelzőn a kiválasztott képméretet, azt, hogy hány kép fér még a szabad helyre, a mentés helyét (belső vagy kártya) és hogy videó- vagy fotómódban vagyunk. Maga az élőkép tűéles és csaknem teljesen folyamatos, éjszakai módban kezd csak szaggatni. A z elforgatva a gép tetején található exponálógombot félig lenyomva fókuszálhatunk, majd teljesen lenyomva kattan el a kép, ahogy egy fényképezőgépnél is. Fényképezéskor a kép hirtelen életlenné válik, de ez csak a kijelzőn látható képet érinti, a mentett fotó éles lesz; a telefon ugyanis először csak egy vázlatos képet dob a kijelzőre, miközben minden energiáját a mentésre összpontosítja.
Fotómódba váltás után kb. 2 másodpercig tart, mire megjelenik az élőkép, ami mobil-viszonylatban nem számít rossz adatnak, és figyelembe véve, hogy a telefonok általában be vannak kapcsolva, a K750i jó esélyeket kínál egy hirtelen kínálkozó pillanat gyors megörökítésére. Az autófókusz 1-2 másodpercet kér, mielőtt beméri a célt, majd ezután jön a mobilkamerák sajátossága, a lassú exponálás: noha az exponálást jelző hangot azonnal, a gomb lenyomásakor halljuk, a kép ténylegesen 0,8-1 másodperccel később készül el, amivel számolni kell, ha valami gyorsan mozgó tárgyat szeretnénk megörökíteni. A képet ezután a választott memóriától függetlenül 4-5 másodperc alatt menti el, és rövid, egy másodpercnyi idő telik el, mire az élőkép ismét megjelenik ezután.
Sorozatmód 2 másodperc alatt 4 képet készíthetünk egyenletes sebességgel, ám ilyenkor a készülék visszaveszi a felbontást 640×480-asra, az önkioldó pedig 5 másodperccel késlelteti az exponálást (érdekes módon nem számol vissza a kijelzőn és fényeket sem villogtat, viszont ütemetesen csilingel).
 |
 |
Képminőség, éjszakai mód
A két megapixeles K750i egy CMOS típusú érzékelőt kapott, amely az autófókusszal együtt mobiloktól eddig szokatlanul jó minőségű képekhez vezet: főleg a nagyobb felbontásnak köszönhető részletgazdagság az, ami újnak számít egy telefontól. Stimmelnek a formák, élesek a kontúrok, és az átlag mobilkamerához képest rendben vannak a színek, illetve a képzaj is. Persze teljes méretben nézve mindegyikre lehet megjegyzéseket tenni, a háttérben levő tárgyak körvonalai például többnyire rojtosak, homogén felületeken (például tesztképeinken a Hősök tere fölötti égen) pedig jól látszik, hogy az ilyesmit hajlamos az eredeti színgazdagság helyett szürkéssé fakítani és más részeknél pixelesebben megörökíteni.
A képek EXIF adatainak tanúsága szerint (merthogy a K750i támogatja ezt a szabványt) az éjszakai módnak van valódi hatása: míg a nappali képek főleg ISO 100-as, olykor 200-as értékekkel készülnek, éjszakai módban a gép ISO 640 és 800 (!) közül választ, ráadásul ez kevésbé jelent sokkoló képzajt, mint először gondolnánk. A készülék normál módban legfeljebb 1/2000 másodperces expozíciós időt használ, ami egyezik az önálló kompakt digitális fényképezőgépek adataival (sőt, a K750i rá is ver néhányukra) és gyorsabb mozgást is megörökíthetővé tesz. Éjszakai módban 1/5 mp volt a leglassabb idő, amivel találkoztunk (ez a Kálvin téri pálmákat ábrázoló kép a tesztképek között), ami még kézremegésre hajlamosaknál is lehetővé teszi, hogy bemozdulás nélkül megtartsák a készüléket, viszont az emberek vagy mozgó járművek már többnyire elmosódottak lesznek a képen. A fotófény meglepően jól pótol egy vakut, hatósugara kb. 1,2 méter, a K750i aljához csatlakoztatható kiegészítő vakut pedig sajnos nem volt lehetőségünk tesztelni.
 |
 |
Videó, rádió, MP3
Videóból kétféle módot (képüzenethez/jó minőségű) és kétféle méretet (nagy: 176×144, kicsi: 128×96) választhatunk, itt is használhatunk éjszakai módot, fotófényt, a fényképektől már ismerős színhatásokat, illetve a fehéregyensúly-beállításokat. Az éjszakai mód sajnos látható szaggatással jár, míg a 3GP formátumú videókkal általában probléma a kis méret: a nagyobbik felbontás is elmarad a használhatóság alsó határának számító 320×240 pixeltől.
A rádió esetében a gyári headset kábele játssza az antenna szerepét, amellyel nyugati FM adásokat vehetünk, ezek 20 programhelyre rögzíthetők. A kézi hangolás mellett egy viszonylag precíz automata keresőre is rábízhatjuk az állomások keresgélését. Ez és az MP3 lejátszó is működik a háttérben is, utóbbiról pedig fontos megjegyezni, hogy a beállításokban található hangszínszabályozóval érdemi, hallható változást tudunk elérni, ami a különálló digitális zenelejátszók esetében sem mondható általánosnak. A K750i bal oldalán találunk egy gombot, ami az utoljára használt zenefunkciót (a rádiót vagy a lejátszót) indítja, a hangerőgombok jobb oldalt kaptak helyet (fényképezéskor ezekkel állíthatnánk a digitális zoomot, de nem állítjuk).
 |
 |
Egyebek
Az első bekapcsoláskor mobilokon eddig szokatlan módon egy telepítővarázsló fogad minket, amely a dátum és az idő ellenőrzése után egyből átmásolja a telefonszámokat is a SIM-kártyáról, valamint rövid animációkkal bemutatja a fontosabb gombok funkcióját, gyakorlatilag fölöslegessé téve, hogy valaha találkozzunk a használati útmutatóval.
A névjegyzékben már-már felesleges részletességig lehet adatokat csatolni egy-egy névhez (összesen legalább 500-hoz): a telefonszám mellett többek között három e-mail cím, részletes lakcím és egy szöveges megjegyzés is elfér, a beállított születésnapok megjelennek a naptárban, ráadásul minden névhez külön csengőhangot, hangtárcsázást és híváskor megjelenő fényképet is rendelhetünk. A szervező menüpontban egy jól átlátható, havi, heti és napi nézetet is kínáló naptár mellett ébresztőórát, tennivaló-listát, jegyzetelési lehetőséget, stoppert, időzítőt és világórát is találunk, de van az alkalmazások között számológép, hangrögzítő és kódmemória is.
A személyes kedvencemmé mégis a Fény menüpont vált, amellyel gyakorlatilag zseblámpaként használhatjuk a készülék hátulján levő mobilfényt, amely igen hasznos szolgáltatás bárkinek, aki eddig is a mobilkijelzője gyengécske fényénél keresgélte éjszakánként a kulcslyukat vagy a lépcsőházi villanykapcsolót. A fénynél választható az is, hogy egy perc után magától kikapcsoljon, a pálmát mégis az viszi el, hogy képes morzekódokkal leadni az SOS-jelzést, ha esetleg a K750i-vel tervezünk hajótörést szenvedni vagy esőerdőben elveszni.
Ha mindez nem volna elég, eljátszhatunk a MusicDJ nevű alkalmazással, ami egy négysávos csengőhangszerkesztő, a VideoDJ pedig ugyanennek a képekkel és szöveggel kiegészíthető változata, amelynek végtermékét e-mailben vagy MMS-ben küldhetjük tova. Igazán ráérő emberek még egy a Windows-os Paintre emlékeztető egyszerű rajzprogramot is találnak. A beépített böngésző támogatja a mostanában uralkodó 2.0-s WAP szabványt és a biztonságos tranzakciókhoz szükséges titkosított adatátvitelt is, de további Java alkalmazásokat is letölthetünk vele a telefonra.
 |
 |
Kapcsolódás, memória, akku
A SonyEricsson K750i három különböző hullámhosszon (900/1800/1900 MHz) képes üzemelni, azaz bátran be lehet járni vele a világot, nem támogatja ugyanakkor a Magyarországon tesztüzem alatt levő harmadik generációs hálózatokat, a 3G-t. A kihalóban lévő infra mellett természetesen ismeri a Bluetooth vezeték nélküli szabványt, számítógép felé vagy számítógépről pedig az USB-kábelen keresztül van gyorsabb lehetőségünk adatokat átvinni. (Sajnos ehhez mindenképpen telepíteni kell a gyártó szoftverét, azaz a K750i-t nem fogjuk még pendrive-ként is hasznosítani.)
A gyártó adatai szerint a Lítium-polimer akku készenlétben 400 órát bír egy töltéssel, és 9 óra beszélgetést tesz lehetővé. Fotófényt is igénybevevő fényképezéssel, több óra MP3-hallgatással, normális mennyiségű telefonálással és némi fotófény mellett a lépcsőházban botorkálással nálunk simán kihúzott két napot, utána is mi tettük a töltőre és nem ő kiabált utána. Egy feltöltés körülbelül 2 órán át tart.
A 38 MB-os belső memória mellett egy 64 MB-os MemoryStick Duo kártya érkezik a K750i-vel, ami a legkevesebb, amivel még el lehet működni. Figyelembe véve, hogy egy legnagyobb felbontású és legjobb minőségű fénykép nagyjából 500 KB-nyi helyet foglal majd, illetve egy átlagos MP3 nagyjából 4-5 MB-os, 6-7 album és 100-200 fénykép egyidejű tárolásához egyáltalán nem tűnik túlzásnak egy 512 MB-os kártya. A készülék maga 4 GB-ig támogatja a kártyákat.
 |
Összegzés
A SonyEricsson K750i-ben nem azt értékeltük leginkább, hogy belezsúfoltak mindenfélét, ami 2005-ben trendi, hanem hogy amit belepakoltak, az működik is, legyenek azok a kiegészítő alkalmazások, a lejátszó vagy a fényképezőgép, amely – szentségtörésként hangozhat bár, de – a legtöbb helyzetben elegendő ahhoz, hogy a hétköznap adódó eseményeket vagy váratlan látnivalókat akár nyomtatásra is alkalmas minőségben örökítsük meg. A készülékből szinte csak a 3G támogatása hiányzik, de van még pár évünk, mielőtt az istenigazából eluralkodna, a gyártók logikáját követve pedig az is beletelik még pár évbe, mire Európát elözönlik a 3-4-5 megapixeles, a mostani alsókategóriás kompaktok babérjaira törő mobilok. Azoknak, akik a most piacon levő mobilok közül az egyik legjobb képességűvel akarják átvészelni ezt a pár évet, a K750i tökéletes választás.
A SonyEricsson K750i a magyarországi szolgáltatók akciós kínálatában jelenleg 42 900, 49 900 illetve 86 800 forinttal szerepel, listaáron pedig legolcsóbban 95 900 forintért kapható.
A tesztkészüléket a SonyEricsson bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönjük!
Ha a bemutatóink segítettek a gép kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a melléklet működését. Köszönjük!
