Képminőség
Színhiba
A Sigma 120-300mm f/2,8 DG OS HSM Sports objektívbe kettő F-típusú alacsony szórású (FLD) és egy speciálisan alacsony szórású (SLD) lencsetag került, amelyek a kromatikus aberráció csökkentését (korrekcióját) szolgálják. A precíz tervezés és a jól megválasztott lencsetagoknak köszönhetően valóban nincs nagyon erős laterális színhiba, de azt azért nem mondhatjuk, hogy egyáltalán nem látható a tipikus kékes elszíneződés a sarkokban lévő világos részek kontúrja körül. Mértékbe azonban az elfogadható határon belül van.
A legerősebben a zoom középállásánál jelentkezik, nyitott blendén, ahol a 26 Mpixeles képeken 7-8 pixel szélességű. Ez 60×40 cm-es nyomatokon 0,7 mm szélességben jelentkezne.
A kis zoomátfogás miatt most 3 gyújtótávolság értéken vizsgálódtunk.
Színhiba (laterális)
Megvizsgáltuk az optikai tengely irányában ható axiális (longitudinális) színhibát is, amely a laterális kromatikus aberrációval szemben nem csak képsarkokban, illetve képszélen, de középen is jelentkezik, mivel a lencsék hullámhossztól függő eltérő törési mutatójából adódóan a különböző hullámhosszú fénysugarak eltérő helyen fókuszálódnak (szenzorsík elé, vagy mögé). Ez a hiba így főként a fókusz előtti és mögötti területeken érhető tetten, ahol a kontúrosabb részek körül is színes aura alakul ki, illetve ha ez a hiba erős, akkor a bokeh fényfoltok körül is megjelennek ezek az elszíneződések.
Jó hír, hogy ez a típusú aberráció sem komoly ennél az objektívnél, de azért nyitott blendénél 1:1 nézetben látható a fókusz előtti kissé pirosas, és a fókusz mögötti enyhén zöldes elszíneződés, amit viszont nyomtatásban már valószínűleg senki sem látna.
Bokeh
A remek fényerő és a középteléig nyújtózkodó gyújtótávolság miatt szinte biztos, hogy sokan élnek majd a bokeh adta hangulatfokozó hatással. Emiatt aztán nem mindegy, hogy milyen is lesz a háttérben megjelenő fényfoltok formája. A bokeh vizsgálatát teljes tele állásnál végeztük, közelpontra állított fókusszal.
Nyitott blendénél a képsarkokban lencse formájú fényfoltokat kapunk, amely hatás a rekesz szűkítésével enyhül. F8-nál már közel körkörös bokeh jelentkezik a sarkokban is, de nagyjából innentől már kezdődik a rekeszlamellák okozta sokszögesedés is, amelynek hatására jól látható a 9 lamella okozta kilencszög.
A longitudinális színhiba annyira jelentéktelen, hogy az a nyitott blendés bokeh-n sem vehető észre.
Geometriai torzítás
Középtele objektívről lévén szó, amely ráadásul kis zoomátfogású, arra számítottunk, hogy igen minimális geometriai torzítás jelentkezik majd. Feltételeztük, hogy a 300 mm-es végállásban enyhe párnatorzítást kapunk majd.
A tesztképek alapján kijelenthető, hogy valóban kicsi a torzítás a zoom elején (igen enyhe párnatorzítás), 300 mm-nél pedig valóban párnatorzítás látható, ez azonban már kicsit erősebb, mint gondoltuk, így szemmel is látható, nem csak akkor, ha segédvonalat rakunk mellé. A 300 mm-es gyújtótávolságnál sincs egyébként óriási torzítás, amit látunk, az 0,4%-os párnatorzítás.
A kis zoomátfogás miatt a torzítás tesztünket is csak három gyújtótávolságnál végeztük el.
Peremsötétedés
Nem kérdéses, hogy a nagy fényerő és a komoly tele vég miatt elég jelentős vignettálásra lehet számítani.
Ezt a tesztképek bizony alaposan alá is támasztották, hiszen 120 mm-es kezdő gyújtótávolságnál is erős a nyitott blendés peremsötétedés és a 300 mm-es végállásnál is. A zoom közepén nem ennyire erős a nyitott blendés vignettálás, de ott is érzékelhető.
A rekesz szűkítésével természetesen itt is csökken ez a hatás, F4 vagy szűkebb blendén már alig vehető észre szemre a képsarkok sötétedése, F5,6-nál pedig már csak méréssel mutatható ki (~7%)
Egyébként érdemes megjegyezni, hogy a peremsötétedés az az optikai hiba, amit a legkönnyebben és legfájdalommentesebben lehet korrigálni (szenzortól függően minimálisan zajosabb lehet a kép a sarkokban).
Makró, közelfényképezés
Az objektív közelpontja (téma-filmsík minimális távolsága) 120 mm-es gyújtótávolságnál 1,5 méter, 300 mm-es gyújtótávolságnál 2,5 méter. A legnagyobb nagyítás 300 mm-nél érhető el, ekkor gyári adatok szerint 1:8,1 a leképezési arány.
Saját tapasztalatunk szerint kb. 330 mm szélességű témával tölthető ki a teljes képmező (1:9,1), így komoly közelfényképezésről nem beszélhetünk, nem kérdés, ez egy ízig-vérig távoli témákra kihegyezett objektív, senki se akarjon vele közeli témákat fotózni.
Képminőség
A Sigma 120-300mm f/2,8 DG OS HSM Sportsról azt írja a gyártó, hogy olyan képminőséget kínál zoomként, mint egy jó fix tele. Nos, azt kell mondjuk, hogy ez nem is túlzás, hiszen tényleg kiváló rajzolatot kapunk még nyitott blendén is. A kiváló fókuszsebességnek köszönhetően még a mozgó témákról is könnyű borotvaéles képet készíteni.
A homogenitás nagy általánosságban véve jó, bár tény, hogy az extrém külső képsarkok nyitott blendén enyhén asztigmatizmussal terheltek, ami F5,6 rekesznél már csak alig érzékelhető, F8-nál pedig gyakorlatilag nincs. Persze ki akar egy f/2,8-as objektívvel F8-on fotózni?
Más kérdés, hogy a tipikus téma pozícióknál (harmadoló) nem igazán jelentős a nyitott blendénél sem az asztigmatizmus okozta lágyság.
A színhiba mindkét formája visszafogott, az axiális kromatikus aberráció alig érzékelhető. A torzítás sem erős.
Értékelés
Ha valaki egy igazán jó minőségű, fix objektívek rajzolatát kínáló, remek fényerejű telezoomot keres és nem aggódik amiatt, hogy a komoly tömeg miatt a kézből való fotózás korlátozottan lesz kivitelezhető, akkor nagyon jó helyen keresgél a Sigma 120-300mm f/2,8 DG OS HSM Sportsnál.
Mindez egyébként addig szép és jó, amíg az objektív árát meg nem látjuk. De ahogy a bevezetőnkben is írtuk, ez nem egy 70-200/2,8 felturbózott változata. Ez egy igen komoly teleobjektív, kiváló fényerővel és 300-as végállással.
És hogy mennyi is az ára az f/2,8 fényerőnek 300 mm-nél? Nos, a cikkünk megjelenésekor az objektívért 1 millió 50 ezer Ft-ot kérnek.
Azt azért érdemes megemlíteni, hogy sem a Canonnál, sem a Nikonnál nincs 200 mm feletti gyújtótávolságot kínáló, f/2,8 fényerejű zoomobjektív (frissítés: 2020. januárjában a Nikon bejelentette a Nikkor 120-300mm f/2,8E FL ED SR VR objektívet), de a Tamron sem dicsekedhet ilyennel.
A Sigma 120-300mm f/2,8 DG OS HSM Sports tehát egyedülálló (volt) a DSLR objektívek között, ehhez képest az 1 millió Ft körüli ára nem is mondható túlzásnak, már csak azért sem, mert a Canonnál és a Nikonnál egy 300mm f/2,8-as fixért 2 millió Ft-ot kérnek (a Sigma 300mm f/2,8-asa ugyanúgy 1 MFt, mint a 120-300mm-es, ezért lehet így összehasonlítani a gyártók közötti árakat). (Frissítés: a Nikkor 120-300mm f/2,8E FL ED SR VR ára 4 millió Ft).
Összességében tehát nagyon pozitív kép alakult ki bennünk erről a nem mindennapi telezoomról. Nagy tömege ellenére jó volt vele dolgozni.
