Képminőség
Színhiba
Bár az objektívbe a 18-200-énál jóval több alacsony szórású lencsetag került, sajnos a színhiba így is jelentősebb. Ezt részben a fényképezőgép szenzora előtti mikrolencsék is okozzák (lilás elszíneződés), de az objektív is produkál effélét (kék elszíneződés). Utóbbi rekeszeléssel csökkenthető.
Míg a 18-200mm-es objektívnél 30 mm felett már nyitott blendével sem jelentkezik színhiba, a 18-300mm-es modell jól látható kromatikus aberrációt mutat 40 mm környékén is, illetve végig a teljes zoomtartományban érezhető a színi hiba.
A színhiba mértéke egyébként ennek ellenére nem túl jelentős, 10 Mpixelre vonatkoztatva legrosszabb esetben 6-7 pixel szélességben látható, amely 10×15 cm-es papírképnél 0,3 mm, 60×40 cm-es nyomatnál pedig 1 mm szélességben jelentkezik.
Bokeh
Nincs eltérés a rekeszlamellák száma között, ebbe az objektívbe 7 lekerekített lamellából álló rekesz került, amely elviekben a maximális fényerőnél szűkebb blende esetén is kedvező bokeh formát biztosít. Talán egy hajszállal jobb a helyzet, mint a 18-200mm-es változatnál, hiszen itt 300 mm-es gyújtótávolságon 1 blendével szűkebb rekesszel készült tesztképen még szép kerekded formák láthatók. F11-től azonban megjelenik a szögletesség.
Geometriai torzítás
A Sigma 18-200 mm-es objektívnél már láttuk, hogy a nagy zoomátfogás jelentős geometriai torzítást eredményez, amit nehéz tökéletesre korrigálni. A Sigma 18-300mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C) még nagyobb átfogású, így arra számítanánk, hogy még komolyabb torzítást kell elviseljünk.
A valóság azonban az, hogy ez az objektív nagylátószögnél csak egy hajszállal erősebb torzítást ad, viszont a tele vége felé közeledve hamarabb kevésbé erősödik fel a párnatorzítás és a teljes 300 mm-nél sem éri el a 18-200mm-es kistestvér 200 mm-nél tapasztalható torzítását.
Sajnos azért így sem mondhatjuk rá, hogy alig észrevehető torzítást produkál, de mindenesetre jobb a helyzet e téren, mint a 18-200mm-es Sigma Contemporary modellnél.
Most is elmondjuk, hogy jópár RAW konverter kínál remek korrekciós lehetőséget, így az ilyen torzítások ma már inkább csak elvi kérdések, de ha szoftveres korrekcióban gondolkozunk, már a fotózáskor ügyelnünk kell arra, hogy a korrekció után jelentősen lecsökkenhet az effektív látószög, így nagyobb látószöggel kell fotózzunk, mint amit a téma igényelne a képmezőben.
Geometriai torzítás
Peremsötétedés
Szintén jelentős tud lenni a nagy zoomos objektíveknél a sarkok vignettálása is. A Sigma 18-200mm-nél nagylátószögnél 20% feletti, teljes telében 15% körüli peremsötétedést tapasztaltunk nyitott blendénél.
A nagyobb zoomos 18-300mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C) nagyjából hasonlóképpen viselkedik, de a nagyobb zoom itt valóban erősebb vignettálást okoz, így nagylátószögnél is és teljes tele állásban is erőteljesebb a sarkok sötétedése, mint a rövidebb modellnél.
Szerencsére a magas számszerű érték ellenére a képi világ rendben van, hiszen az átmenet finom, nem hirtelen, jól láthatóan következik be.
Peremsötétedés
Makró, közelfényképezés
A Sigma 18-300mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C) objektív ugyanúgy 39 cm-es legkisebb tárgytávolságot kínál, mint a 18-200mm-es modell. A nagyobb tele vég miatt természetesen itt jobb nagyítást várunk.
A 10,5 cm-es munkatávolság itt 67 mm széles lefedést eredményez, amely nem sokban különbözik a 18-200mm-esnél tapasztalt 69 mm-től. A nagyítási arány tehát itt is 1:2,8-nak adódik, az 1:3-as gyári adat mellett.
A képen minimális hordótorzítás érzékelhető, ennek mértéke 0,3%, amely egy hajszállal erősebb, mint a 18-200-asé. Hadd utaljak vissza ismét a torzítás tesztünkre, ahol 4 méteres tárgytávolságnál még 0,4%-os párnatorzítást tapasztaltunk a tele végnél, itt viszont a közelebbi téma miatt a fókuszcsoport teljesen más helyen áll, ami a nem csak a torzítás mértékét, de a típusát is ellentétesre fordítotja. Ennél kicsit problémásabb viszont, hogy sík témánál a képsarkok már erősen homályosodnak, kiesnek a fókuszból.
Képminőség
A Sigma 18-300mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C) kategóriáján belül az elvárásoknak megfelelően teljesít. Nyitott blendénél persze érezhetően lágyabb, mint rekeszelve, s ez nem csak nagylátószögnél, de telében is jelentkezik. A 18-200mm-es kistesóval összevetve azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb zoom valóban nagyobb kihívás, és így rajzolatban a 18-300mm-es változat kissé alulmarad a 18-200-zal szemben. Azt kell mondjuk, hogy ez még 200 mm-re is igaz, amely pedig a 18-200-nál a végállást jelenti, míg a 18-300-nál középállást, ahol elviekben jobban kellene éreznie magát az objektívnek. A helyzet azonban az, hogy rajzolatban mindenképpen elmarad a 18-300-as a 18-200-astól.
Homogenitás terén viszont már jobb a helyzet, hiszen míg a 18-200mm-es nagylátószögnél a sarkokban erősen veszít a képélességéből, a 18-300-asnál ez a jelenség egy picit visszafogottabb.
Értékelés
A szokásos kérdés ilyenkor mindig az, hogy érdemes-e a 18-200mm-es objektív helyett a hosszabb, nagyobb zoomos 18-300mm-est választani, amely egy kicsit többe is kerül. Nos a választ nagyon egyszerűen megkapjuk, ha elkezdjük elemezni a saját magunk által készített fotókat és megnézzük, hogy 200 mm felett sűrűn szeretnénk-e járni.
Ha igen és nem zavar a nyitott blendén tapasztalható komolyabb lágyság, vagy úgyis tudjuk, hogy rekeszelni fogunk, akkor nyugodtan belevághatunk a 18-300mm megvásárlásába is. A két objektív tömege és mérete közötti különbséget vélhetően mindenki képes elviselni.
Ha első tele objektívünk lesz, akkor a fenti elemzés nyilván el fog maradni. Ez esetben azt kell átgondolni, hogy mi a fontosabb számunkra, a nagyobb átfogás és a 300 mm-es gyújtótávolság, vagy a nyitott blendén egy fokkal jobb rajzolat.
Hobbifotósoknak én azt mondanám, hogy nyugodtan vágjanak bele a 18-300 mm-es-be, a komolyabb amatőröknek pedig azt, hogy ha a minőség a legfontosabb, akkor úgyis érdemesebb több, rövidebb átfogású objektívvel lefedni ezt a tartományt.
A Sigma 18-300mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C) Canon EF, Nikon F, Pentax K, Sigma S és Sony A bajonettes változatban vásárolható meg, jelenleg 150.000 Ft körüli áron.
Közvetlen konkurensének tekinthetjük a Tamron 16-300mm f/3,5-6,3 Di-II VC PZD Macro objektívet, amely azonos tele vég mellett egy kicsit nagyobb látószöget is kínál, persze az ára is magasabb, közel 200 ezer Ft, de nyitott blendés rajzolata is közelebb áll a jobb féle 18-200mm-es Sigmáéhoz.
