Képminőség
Színhiba
A Sigma 35mm f/2 DG DN | Contemporary objektívben egy speciálisan alacsony szórású lencsetag igyekszik elnyomni a laterális (transzverzális) kromatikus aberrációt. A tesztképeink alapján elmondható, hogy szokásos értelemben vett laterális színhibát nem nagyon látni, inkább a kép egészén jelentkező axiális színhiba az, ami észrevehető.
Persze éltünk a gyanúval és megnéztük azt is, hogy mi történik, ha nem Lightroomban konvertáljuk a RAW fájlt, hiszen az Adobe szoftverében láttuk, hogy a RAW fájl beágyazott korrekciós profilt tartalmaz a kromatikus aberrációhoz, amelyet ugye ki sem kapcsolhatunk.
Ezért aztán Capture One 20-ba is betöltöttük a tesztképeket, ahol rögtön feltűnt, hogy erősebb a színhiba, mint a Lightoomban konvertált kép esetében. Ha engedélyeztük a Capture One-ban a beágyazott „manufacturer” profilt, akkor ott is hasonlót tapasztalatunk.
Színhiba (laterális)
Megvizsgáltuk külön az axiális (longitudinális) színhibát is, amelyet a lencsék hullámhossztól függő eltérő gyújtótávolsága okoz és képközépen is jelentkezhet, főként a fókusz előtti és mögötti területeken érhető tetten pirosas és zöldes elszíneződésként. A képek jól példázzák az axiális színhibát, amely a rekesz szűkítésével ugyan csökken, de még F4-nél is jelen van. Ez azonban elsősorban 1:1 nézetben látható, még 50 cm szélességű nyomaton is nagyítóval kellene keresnünk (a színes aura mérete kb. 0,3 mm-nek adódna).
Itt sem hittünk elsőre az érintetlen RAW konverziónak, ezért ezeket a képfájlokat is lekonvertáltuk hagyományos (azaz nem beágyazott) profillal a Capure One-ból. Itt azonban nem tapasztaltunk eltérést.
Bokeh
Bár jó fényerejű objektívről van szó, a viszonylag nagy látószög miatt igazán kis mélységélességet csak közeli témákra fókuszálva érhetünk el.
Ennek ellenére szokás szerint nem maradt el a fókuszon kívüli fényfoltok, azaz a bokeh (vagy magyarosan boke) megjelenési formájának vizsgálata sem.
Teljesen nyitott blendénél képközépen és a harmadolókon belül szép kör formájú fényfoltok láthatók, míg a sarkokban már a lencseszerű forma az uralkodó. A rekeszt szűkítve már F2,8-nál szinte teljes egészében megszűnik ez a lencse forma és a sarkokban is kikerekedik a bokeh.
A szűkebb rekesz okozta sokszögesedést a vájtszeműek F4-nél, a kevésbé vájtszeműek F5,6-tól vehetik észre. Azonban még itt sem zavaró ez, hiszen a kilenc lekerekített rekeszlamella igyekszik tartani a körkörös formát.
Becsillanás és kontrasztvesztés ellenfényben
Mivel tájképekre, streetfotókra is alkalmas a Sigma 35mm f/2 DG DN | Contemporary, így érdekes kérdés lehet, hogy mit történik, ha közvetlenül besüt az objektívbe a Nap.
A próbáink során a képsarokba pozícionáltuk a Napkorongot, majd rekeszsorozattal vizsgáltuk meg, milyen blendén milyen hatást kapunk.
Az jól látszik, hogy nyitott blendén csak az átellenes sarokban látható egy kisebb zöld csóva, a rekeszt szűkítve azonban F5,6-tól már jobban látható fényfolt is megjelenik. Mivel szemmel láthatóan a szűk rekeszeknél látható leginkább becsillanás, ezért most F16-nál is tettünk egy próbát.
Ezen kívül a tesztfotóink galériájában is találhatók Nappal szemben készült fotók.
A becsillanásnál erősebb a kontrasztvesztés hatása, amit persze utómunkával könnyedén korrigálhatunk (nem úgy a becsillanást).
Geometriai torzítás
A 35 mm-es gyújtótávolság miatt nem gondolnánk, hogy erős geometriai torzítást kapunk, de persze ez a teszt sem maradt ki.
A MILC gépekhez készült objektívek között akadnak beágyazott torzítás profilt tartalmazó modellek is, amelyek a fényképezőgép saját JPEG motorjánál, a gyári RAW konverternél és pl. Lightroom esetében automatikusan alkalmazásra kerülhetnek, azaz eleve szoftveres torzítás korrekció történik akkor is, ha RAW fájlból dolgozunk. Az erről szóló korábbi cikkünk ITT olvasható el.
Mivel a Sony Alpha 7R II vázon állítható a torzítás csökkentés profil alapon, ezért bekapcsolt és kikapcsolt állásban is lőttünk egy-egy képet.
Általában az szokott történni, hogy a Lightroom mindenképpen alkalmazza a beágyazott profilt. Itt viszont pont az ellenkezője történt: hiába kapcsoltuk be a torzítás korrekciót és hiába mentette a gép az objektív firmware-éből a profilt a RAW fájlba, azt a Lightroom valamiért nem alkalmazta. A gép saját JPEG képén persze megtörtént a korrekció.
A Capture One-nal viszont tudtunk konvertálni a profil engedélyezésével is és anélkül is.
A szokásos tesztábránk kb. 3,5 méterről volt fotózható, amelyen enyhe hordótorzítást láttunk kikapcsolt torzítás korrekció esetén.
A később bemutatásra kerülő makró kép készítése közben azonban meglepő módon elég erős párnatorzítást láttunk. Mivel jól látszik, hogy a tárgytávolság változásával a torzításnak nem csak a mértéke, de irányultsága is változik, ezért készítettünk egy távoli témáról is próba felvételt. Ezt a szokásos dísztermi képünk adja, ahol a faltól nagyjából 15 méterre voltunk, ez pedig már felfogható a végtelen tárgytávolságnak is.
A lenti dobozban a Lightroomban konvertált kép a kikapcsolt torzítás korrekciójú, a bekapcsolt korrekciójú képet pedig Capture One-nal exportáltuk (Manufacturers profile, 100-as Distortion Correction).
Jól látható, hogy korrekció nélkül elég jelentős a hordótorzítás, ami a távolabbi témáknál jobban jelentkezik.
A közelpontnál tapasztalható torzítást a makróval foglalkozó bekezdésünk mutatja.
Geometriai torzítás
- kikapcsolt torzítás korrekcióval
- torzítás korrekcióval
- kikapcsolt torzítás korrekcióval
- torzítás korrekcióval
Peremsötétedés
A vignettálás terén sem várunk szokatlant, nyitott blendén jól érezhető peremsötétedésre számíthatunk az f/2 fényerő miatt, amely rekeszeléssel várhatóan jól csökkenthető.
Elképzelésünket azonban csak részben igazolta az objektív, hiszen nyitott blendén valóban elég erős a vignettálás, azonban rekeszeléssel ez csak részben csökkenthető. F2,8 és F4 valóban kisebb peremsötétedést ad, de innentől jobban szűkítve a blendét már nem javul a helyzet. Még F11-nél is jól látható a peremsötétedés. Ebből adódóan akit ez zavar, annak el kell fogadnia, hogy utómunka során kell majd neki csökkenteni ezt a hatást.
Hozzá kell azért tenni, hogy a vignettálás az az optikai hiba, amit egy minimális képzaj növekedés árán igen könnyen, akár profil alapon, automatikusan is könnyű korrigálni. Más kérdés, hogy ilyen profil egyelőre nincs a Lightroomhoz (sem).
Makró, közelfényképezés
Gyári adatok szerint az objektív közelpontja 27 cm, amelynél 1:5,7 leképezési arányt kapunk.
A gyakorlatban nekünk 25 cm-re is élesre állított a gép, kézi fókusszal pedig 24,5 cm-re is tudtunk fókuszálni. Ilyenkor a munkatávolság (téma-frontlencse távolsága) 16 cm, azaz ugyan nem makróobjektív, de mégis egész közelre enged.
A tesztkép alapján 17,5 cm széles témával lehet kitölteni a teljes képmezőt, azaz a leképezési arány maximuma 1:4,85, ami jóval nagyobb, mint a gyári érték.
A számszerű értéknél viszont fontosabb, hogy milyen ez esetben a képminőség.
Sajnos a torzítás közelpontnál jóval erősebb, mint távolabbi témáknál, ráadásul a fajtája is más, hiszen itt párnatorzítást tapasztalunk. További probléma, hogy az igen erős mezőelhajlás miatt a fókuszfelület dupla görbületű, így a sarkokban már életlen képet kapunk, de kissé bentebb még kisebb a részletgazdagság. Gyakorlatilag csak a kép közepe lehet éles egy sík téma esetében.
Közelfényképezés – makró
Képminőség
A Sigma 65mm f/2 DG DN | Contemporary objektív tesztje után nem lepődtünk meg azon, hogy a 35mm f/2 DG DN | Contemporary is vegyes képet mutat az első tesztek alapján. A bokeh szép, a kromatikus aberráció kicsit erős, viszont az ellenfényt nagyon jól tűri az objektív. A geometriai torzítás sajnos szintén nem túl alacsony, illetve a peremsötétedés is jelentős, még szűk blendénél is.
Ezeken túlmenően azonban talán a legfontosabb az, hogy az objektívnek milyen a rajzolata, nincs-e túl lágy képe nyitott blendén, ami miatt kevésbé lesz jól használható, illetve mennyire homogén a leképezés (sarkok vs. képközép).
A Sigma 35mm f/2 DG DN | Contemporary e téren szépen teljesít, hiszen nyitott blendén is jól dolgozik, csak igazán minimális lágyság jelentkezik, amit el lehet viselni. Bizonyos esetekben kicsit látványos lehet az axiális színhiba, amit utómunkával lehet csak korrigálni.
Mint közepes látószögű objektív, a streetfotósok és tájkép fotósok számára is fontos kérdés lehet, hogy mi történik Nappal szemben, szűk rekesznél. Nos, a tesztképeink alapján szépen veszi ezt az akadályt is, látványos ellenfényes képek készíthetők rekeszelve (csillagra húzza a napfényt), nyitott blendén pedig a finom vignettálás ad remek hangulatot a fotónak.
A homogenitás távoli témáknál viszonylag jó, a képszélek és képsarkok picit lágyabbak, mint a képközép, de rekeszeléssel ez csökkenthető. Közelképek esetében már jelentősebb a képsarkok részletvesztése, így ilyen esetben érdemes kerülni az extrém külső sarkokba komponálást.
Értékelés
A Sigma 35mm f/2 DG DN | Contemporary objektív összességében tetszett, noha vannak olyan pontjai, amelyekkel bizonyos helyzetekben nehéz kompromisszumot kötni. Bár már említettük, hogy streetfotózáshoz jó lehet a látószöge és a fényereje miatt is, az erős torzítás nem biztos, hogy mindenki számára elfogadható. JPEG kép esetében azonban nincs ilyen gond, a Sony váz szépen korrigálta a beágyazott adatok alapján a képeket, RAW konvertálásnál lehet probléma addig, amíg a Lightroomhoz nem készül külső profil (Capture One-nal használhatjuk a beágyazott profilt, de a Lightroom ezt valamiért figyelmen kívül hagyja a torzítás szempontjából).
A kellemes külső és a visszafogott méret miatt azok is szeretni fogják, akik sok fix objektívvel járják a terepet.
Az objektív közvetlen konkurense Sony E bajonetten a Sony 35mm f/1,8, amely méretében hasonló, mint a Sigma variánsa, tömegében viszont annál is könnyebb. Árban ugyan megegyezik a Sigma 35mm f/2 DG DN | Contemporary modellel, de kiakalítása sokkal egyszerűbb, rekeszgyűrűvel sem rendelkezik.
Leica L bajonetten viszont más alternatíva nincs autofókusszal.
A Sigma 35mm f/2 DG DN | Contemporary remekül illik a korábbi „I-szériás” objektívek sorába, a 65mm f/2 mellett ez az objektív is kedvező áron kapható, ára ugyanis 225 ezer Ft.
Sajnos Canon RF és Nikon Z bajonettel továbbra sem kínál – a cikk megjelenésekor – objektívet a Sigma, reméljük ezen idén már változtatnak, hiszen ez esetben a nikonos MILC fanok is bekerülnek majd a potenciális vásárlók közé (a Canonnál 35mm f/1,8 Macro kapható igen jó, 170e Ft-os áron, míg a Nikontól a Nikkor 35mm f/1,8 S érhető el, de ennek ára közel 300 ezer Ft).
