Tamron 70-200mm f/2,8 Di VC USD G2 – teszt

0

Képminőség

Színhiba

Már az előző verziónál sem kellett rettegnünk a színhibától, de a plusz egy alacsony szórású tag miatt itt még jobb a helyzet.
A remek fényerő ellenére gyakorlatilag nem találkozhatunk laterális kromatikus aberrációval, köszönhetően az összesen hat alacsony szórású tagnak.
Ezen a téren tehát a Tamron 70-200mm f/2,8 Di VC USD G2 igazán szépen teljesít!

Megvizsgáltuk az optikai tengely irányában ható axiális (longitudinális) színhibát is, amely a lencsék hullámhossztól függő eltérő törési mutatójából adódik és nem csak a kép sarkában, de képközépen is ugyanúgy jelentkezik, s főként a fókusz előtti és mögötti területeken lehet tetten érni. Gyakorlatilag ez a színhiba a különböző hullámhosszú fényeket különböző pontba fókuszálja az optikai tengely mentén, ezért alakulhat ki az éles, kontúros részek körül is színes aura, illetve a bokeh fényfoltok körül is megjelennek ezek az elszíneződések.
Nyitott blendénél 1:1 nézetben jól látható ez a jelenség (fókusz előtt pirosas, mögötte kékes aura), a hatás szűkebb blendeértékeknél kisebb.

Színhiba (axiális)

Bokeh

Kiváló fényerejű kis tele zoomról lévén szó, nem mindegy, milyen a háttérben (vagy előtérben) lévő fényfoltok megjelenése. A bokeh nyitott blendén, 200 mm-nél a képsarkokban körkörösen elnyújtottnak látszik, valójában inkább a lencse forma miatt érezhetjük ezt, ugyanis a képsarki leképezéssel minden rendben, tehát nem a „retro lencsék” által oly’ közkedvelten használt „curly bokeh” effektet látjuk.
A rekesz szűkítésével a képsarkoknál látható lencse szerű forma is kezd megszűnni, F8-nál már csak minimális eltérés van a körköröshöz képest.

A rekeszelés viszont a lamellák miatt eleve behozza a sokszögesedés jelenségét, ami F5,6-nál még csak vájtszeműeknek tűnhet fel, F8-nál viszont már jól látható.

Ellenfény, becsillanás

Teleobjektíveket ritkábban használunk direkt ellenfényben, de ettől függetlenül még érdekes lehet, hogy mennyire tűri jól az objektívbe tűző napfényt. 200 mm-en ne is próbáljunk betűző napfénnyel fotózni, mert adott esetben ez már károsíthatja a zárszerkezet vékony blendéit, így mi is csak a 70 mm-es gyújtótávolságnál vizsgálódtunk, a lemenő, már gyengébb erejű, de a teszthez még kellően világos Napnál.

Tapasztalataink szerint az objektív hozza a szokásos formát, azaz jelentős lencsecsillanások mellett erős kontrasztvesztés is látható a képsarokban betűző Nap miatt.

A lenti tesztképeket ellenfényben készítettük, majd a nyitott blendés zársebességgel megegyező értékkel árnyékban is készítettünk egy referencia képet.

Becsillanás ellenfényben

Geometriai torzítás

Viszonylag kis átfogású teleobjektíveknél általában a zoom elején enyhe hordótorzítás, majd kis zoom után már párnatorzítás jelentkezik, amely végállásban sem szokott túl erős lenni.
Itt ugyanezt tapasztaltuk, 70 mm-nél igazán minimális hordótorzítást mutat az objektív, ami 100 mm-nél már enyhe párnatorzításba megy át. De még 200 mm-nél sem éri el a torzítás mértéke a 0,5%-ot.

Érdemes megjegyezni, hogy az enyhe torzítás miatt a profil alapú szoftveres korrekció könnyen és jelentős látószögvesztés nélkül elvégezhető pl. Lightroomban.

Peremsötétedés

A képsarkok fényerő vesztesége a nagy fényerő miatt elég jelentős, ráadásul ez a zoomtartomány teljes egészében megfigyelhető. A rekeszelés persze hatékonyan csökkenti a peremsötétedést, így F8-nál már egyáltalán nem feltűnő ez a jelenség.

Most is el kell mondjuk, hogy a peremsötétedés az az optikai hiba, amit a legkönnyebben és legfájdalommentesebben lehet korrigálni. Ehhez is elérhetők automatikus korrekciót lehetővé tevő profilok a Lightroomhoz.

Makró, közelfényképezés

Az objektív közelpontja (téma-filmsík minimális távolsága) 95 cm, gyári adatok szerint 0,16×-es leképezési arányt kínál 200 mm-es gyújtótávolságon.

Nekünk azonban 207 mm szélességű témával sikerült kitölteni a kisfilmes képkocka képmezejét, amely 0,17×-es leképezési arányt jelent. Persze ez nem túl nagy eltérés a gyárilag megadotthoz képest. A munkatávolság ekkor 89 cm volt (téma-frontlencse távolsága).
A torzítás ilyenkor sem jelentős, sőt, gyakorlatilag még a megjelenési formája is más, mint távolabbi témáknál, hiszen itt igen enyhe hordótorzítás jelentkezik, szemben a távoli témáknál észlelhető jelentősebb párnatorzítással.
Érdemes még megemlíteni azt is, hogy az élességi felület enyhén görbült (ez okozza a fenti képen a sarkok eléletlenedését)

Képminőség

A Tamron 70-200mm f/2,8 Di VC USD G2 homogenitása kiváló, ugyanis a képsarkokban sem 70 mm-en, sem 200 mm-en, de köztes zoomállásnál sem tapasztalni zavaró képminőség romlást a képközéphez képest.

Az objektívnek már nyitott blendén kiváló feloldóképessége van, csak minimálisan gyengébb, mint rekeszelve, ez pedig a képsarkokra is igaz. Már-már úgy tűnhet, hogy jóval nagyobb képkör lefedésére tervezték az objektívet, amelyből a full-frame szenzor csak egy viszonylag kisebb kivágást ment le (mint amikor APS-C szenzorral használunk full-frame-re tervezett objektívet: a képsarkok ott mindig kevésbé problémásak, mint az eleve APS-C szenzorra tervezett objektíveknél).

A képsarkokban esetleges asztigmatizmus átlóra merőleges felbontást rontó hatása nyitott blendén csak nagyon minimálisan érezhető, leginkább csak közelképeknél jelentkezik!

Értékelés

A Tamron 70-200mm f/2,8 Di VC USD G2 igazán szépen muzsikált nálunk, nagyon jó benyomásunk alakult ki róla.
Nem egy böszme nagy és brutál nehéz objektív, így gyors reakciót igénylő fotózásoknál is könnyedén használható. Rajzolata kiváló, képsarkai is rendben vannak, egyedül a közelpontnál tapasztalható jelentős fókuszlégzésen lepődtünk meg kicsit, ez azonban kevés esetben lehet valóban zavaró.

A konkurensek között természetesen a DSLR fényképezőgép gyártók saját modelljeit jelölhetjük meg elsőként, de nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy ezek jóval magasabb árért szerezhetők be, mint cikkünk tárgya. A Canon EF 70-200mm f/2,8L IS III USM bruttó 730-750 ezer Ft, a Nikontól a Nikkor 70-200mm f/2,8E FL ED AF-S VR modell bruttó 820 ezer Ft-ért érhető el.
A Sigma Sports kategóriában megjelent Sigma 70-200mm f/2,8 DG OS HSM S objektívét 460 ezer Ft-ért vásárolhatjuk meg.
Mindezek után jöjjön cikkünk tárgyának, a Tamron 70-200mm f/2,8 Di VC USD G2 ára, amely bruttó 490 ezer Ft, ami közel ugyanannyi, mint a Sigma modellje, azért a néhány plusz tízezresért viszont jelentősen kisebb tömeget kell cipelnünk, mint ha a Sigmát választanánk (a Canon és Nikon modelljeinek tömege a Tamronéval megegyezők).