Tényleg teljesen kicsinálják az asztrofotózást a StarLink műholdak?

0
Hirdetés

Szeretném rögtön az elején leszögezni, hogy semmi bajom nincs Elon Musk amerikai üzletemberrel, sőt, alapjában véve nagyon is örülök neki, hogy kreatív és merész ötleteivel az emberiség fejlődését szolgálja – gondolok itt a Teslára. Azonban fotósként nem lehet nem észrevenni azt a kellemetlenséget, amelyet az egyik legújabb vállalkozása okozhat az asztrofotósoknak, és persze a csillagászoknak is. A StarLink projektben négy éven belül mindegy 12 ezer műholdból álló rendszert hoznak létre annak érdekében, hogy a Föld felszínét teljes mértékben lefedjék nagy sebességű vezeték nélküli internetszolgáltatással. Erre még 2016 novemberében kért engedélyt a SpaceX, 2019 májusában pedig elkezdődött az első csoport műhold fellövése, amelyet további adagok követtek. Jelenleg 422 műhold kering bőven a geostacionárius pálya alatt, amik jelentősen zavarhatják az asztrofotósok, illetve csillagászok munkáját is. (A Föld forgási sebességével megegyező szögsebességgel haladó, geostacionárius pályán lévő műholdakhoz 35.876 km-es magasságban vannak, ezek a műholdak a Földről nézve mindig ugyanazon a ponton látszanak, így nem zavarják az asztrofotók készítését – ezeket a műholdakat használják többek között a műholdas műsorszórásban is). Jóllehet, a jelenlegi három StarLink műholdcsoport jól meghatározott időintervallumban vonul át az égen, ha a projektet a következő pár évben befejezik, akkor a több, mint tízezer műhold gyakorlatilag folyamatosan szeli majd az egünket. Ami most még izgalmas látvány, az később akár idegesítő, zavaró jelenség is lehet:

Milyen következményei lesznek, ha több tucat fényes, mozgó objektum halad majd át a látómezőn? Nos, akár egy éjszakai vezetés közben is óhatatlanul fel fogunk pillantani az égre, legalábbis eleinte. De gondolhatunk arra is, hogy vége lehet a nyárvégi estéken a kedvesünkkel fűben fekve az égboltot órákig bambulni hullócsillag után kutatva – hiszen nem nagyon tudunk majd egy pontra nézni, ha állandóan mozgó apró pontok zavarják majd a látványt (kicsit ez olyasmi, mint amikor először vesszük észre szemünkben a myodesopsiát, amikor apró fonalkák lebegnek a látóterünkben – rettentő idegesítő tud lenni, amióta nekem megjelentek ezek a kis nyamvadt fonalak, azóta nem tudom zavartalanul bámulni a felhőket, mindig belemásznak a képbe a kontinuitási hibák 😛 )

Az eddig szokatlanul erős fényszennyezést okozó műholdakkal kapcsolatban egyébként már több csillagász társaság is kifejezte aggodalmát, a napokban azonban a NASA Nemzetközi Űrállomáson dolgozó asztronautái is belefutottak a fotózást nehezítő műholdakba, amikor az északi-fényt szerették volna fotózni.
Ekkor ugyanis egy tucat StarLink műhold zavarta meg a fotó készítését, adva ezt a képet (a képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető):

Ugye te is látod a képre nem illő vízszintes csíkokat? Nos, azok ott a StarLink műholdak. És ez még csak egy 2,5 mp-es expozíció, hosszabb expozíciók esetén még zavaróbb képet kaphatunk a gyorsan mozgó objektumok következtében.
Erre jó példa Komka Péter többszörösen díjazott, MTI fotóriporterünk egyik új fotója, amelyen az egykori salgótarjáni fűtőerőmű szállítópályájának betonalapja felett elhúzó StarLink műholdak nyomvonala látszik egy hosszú expozíciós felvételen:

Starlink műholdak
Salgótarján, 2020. április 19. A több, hosszú expozíciós idővel készült felvételből számítógéppel összeállított képen Starlink-műholdak látszanak az égen az egykori fűtőerőmű szállítópályájának betonalapja felett Salgótarján Zagyvaróna településrészéről fotózva 2020. április 19-én este. A hosszú expozíciós idővel készült felvételen a műholdak mozgása egy-egy fényes szakaszként látható. A Starlink program a SpaceX világméretű, a globális internetszolgáltatást célzó műholdas projektje. MTI/Komka Péter

Hangsúlyozom, hogy ez még csak a kezdet, hiszen a jelenlegi műholdszám közel harmincszorosát tervezik fellőni a következő négy évben – amelynek célja a folyamatos internetszolgáltatás, azaz elkerülhetetlen és egyben szükséges is, hogy több műhold is folyamatosan jelen legyen az égbolton. Kicsit hasonló ez a GPS rendszerhez, azzal a különbséggel, hogy a GPS műholdak nem 550 km-es magasságban keringenek a bolygónk körül, hanem 20 ezer km magasan és nem igényel tizenkétezer műholdat a rendszer, csak pár tucatot.
Azonban van itt néhány dolog, amit érdemes figyelembe venni!

Egyrészt Elon Musk az aggodalmakra reagálva a Twitter csatornáján jelentette be, hogy az a fényesség, amit most látunk, az csak a fellövés utáni állapot, amelynek során a napelemek parkoló pozícióban vannak, így a Napból érkező fényt nem befogják, hanem a Földre verik vissza. Amint pontos pályára állnak a műholdak, azok napelemeit a Nap felé fordítják, amely jelentősen csökkenti majd a Földről látható fényességüket, emellett pedig a műholdrendszer saját hajtóműveit használva el is fog távolodni a Földtől.
A Starlink-6 csoportja ugyanis jelenleg 250-300km-es magasságban tartózkodik, ami eleve nagyobb fényességet ad az elhaladó műholdaknak (a végső pályájuk kb. 550 km magasságban lesz).

Másrészt viszont – és most jön a lényeg -, a Starlink műholdak alacsony magassága épp azt teszi lehetővé, hogy ne rondítsanak bele az éjszakai képbe. A műholdak ugyanis csak akkor látszanak, amikor az égbolt már sötét a Nap lenyugtát követően, de a 300-500 km-es magasságban még éri a napfény a műholdakat. Amint a Föld tovább fordul, a felettünk 500 km magasságban lévő műholdak számára is a Föld mögé kerül a Napkorong, így azok árnyékba kerülnek, azaz nem fognak látszani a fotókon (kivéve bizonyos esetekben az északi horizont környékén lévők)!
Tehát csupán a napnyugtát követő, illetve napkelte előtti 2-3 órában láthatóak az új StarLink műholdak, s a jelenlegi nagy csoport (StarLink-6) később ugyanúgy szét fog szóródni, mint a már korábban felbocsátott műholdak (StarLink-1 és 2 csoport)!

forrás: SatFlare.com