Visszatekintő – 2025

0

Objektívek, összefoglalás


Ahogy már a bevezetőnkben írtuk, az objektívek területén nem csak az eddigi nagy gyártókat (Canon, Fujifilm, Nikon, Olympus/OM System, Panasonic, Sigma, Sony, Tamron), hanem a kisebb volumennel dolgozó, mégis ma már meghatározó – harmadik félnek tekinthető – gyártók kínálatából is szemezgettünk, méghozzá azokat az objektíveket említjük meg, amelyek autofókuszt is kínálnak. Ez alapján persze már ki is esnek a filmezéshez fejlesztett ún. Cine modellek, amelyek tipikusan kézi élességállításúak. A csak kézi élességállítású objektívekből egyébként sokkal több létezik, ilyet a 7Artisans, a TTArtisan és a Venus Optics gyárt leginkább, de vannak további kisebb gyártók is.
Mivel objektívből sokkal több jelent meg és jelenik meg évről évre, mint fényképzőgépből, így ezeket a termékeket csoportosítva, de csak felsorolás jelleggel mutatjuk be, ezek közül is csak az automatikus élességállítást is támogató modellekkel foglalkozunk.

DSLR-ek új objektívjei

Nem jelent meg ilyen.

MILC-ek új objektívjei

Az új fényképezőgépek esetében meghatározó tükör nélküli szegmens az objektívek terén is kiemelkedő fontosságú, nem meglepő, hogy itt kapott a fotós társadalom a legtöbb újdonságot.
Mivel rengeteg új modell jelent meg, így itt is kategorizálunk, méghozzá szenzorméret alapján.

Mikro NégyHarmados rendszerhez (mFT):

Bár új gépvázból kevés újdonság jutott a mikro NégyHarmados rendszerhez, objektívből azért így is több friss termék jött.

M.Zuiko Digital 17mm f/1,8 II
M.Zuiko Digital 25mm f/1,8 II
M.Zuiko Digital ED 50-200mm f/2,8 IS PRO
M.Zuiko Digital ED 100-400mm f/5-6,3 IS II

APS-C szenzoros MILC-ekhez:

Canon RF-S 14-30mm f4-6,3 IS STM PZ

Fujinon XF 23mm f/2,8 R WR

Nikkor Z DX MC 35mm f/1,7
Nikkor Z DX 16-50mm f/2,8 VR

Sigma 12mm f/1,4 DC | Contemporary
Sigma 16-300mm f/3,5-6,7 DC OS | Contemporary
Sigma 17-40 mm f/1,8 DC | Art

Tokina atx-i 11-18mm f/2,8 X

TTArtisan AF 14mm f/3,5
TTArtisan AF 23mm f/1,8

Viltrox AF 15mm f/1,7 Air
Viltrox AF 56 mm f/1,2 Pro

7Artisans AF 35mm f/1,4 X

Full-frame szenzoros MILC-ekhez:

Canon RF 20mm f/1,4 L VCM
Canon RF 45mm f/1,2 STM
Canon RF 85mm f/1,4 L VCM
Canon RF 16-28mm f/2,8 IS STM
Canon RF 75-300mm f/4-5,6

Meike 24mm f/1,4 MIX
Meike 35mm f/1,8 AF Pro

Nikkor Z 35mm f/1,2 S
Nikkor Z 24-70mm f/2,8 S II
Nikkor Z 28-135mm f/4 PZ

Panasonic Lumix S 24-60mm f/2,8

Samyang AF 16mm f/2,8 P FE
Samyang AF 85mm f/1,8 P FE
Samyang AF 14-24mm f/2,8

Sigma 35mm f/1,2 DG II Art
Sigma 135mm f/1,4 DG | Art
Sigma 200mm f/2 DG OS | Sports
Sigma 20-200mm f/3,5-6,3 DG | Contemporary
Sigma 300-600 mm f/4 DG OS | Sports

Sony FE 100mm f/2,8 Macro GM OSS
Sony FE 28-70 mm f/3,5-5,6 OSS II
Sony FE 50-150mm F2 GM

Tamron 25-200 mm f/2,8-5,6 Di III VXD G2

Viltrox AF 35mm f/1,2 LAB FE

7Artisans AF 24mm f/1,8

Középformátumú (Fujifilm GFX) MILC-ekhez:

Nem jelent meg ilyen.

Összefoglalás

2025 nem hozott óriási meglepetést, új termékek terén gyakorlatilag hozta a szokásos trendet. Az év győztese ebben az évben is a Canon lett, összesen tíz termékével.
Az objektívgyártók közül a legtöbb újdonságot idén a Sigma adta, így összesítésben is a második helyre lépett, míg a képzeletbeli dobozó hamradik helyére a Nikon tudott fellépni nyolc újdonságának köszönhetően.

(a kép csupán illusztráció és mesterséges intelligenciával készült!)

Az új termékek és technológiák most is azt mutatják, hogy a felbontás terén már szinte elértük a lehetőségek maximumát. A legtöbb új gép már nem a magasabb felbontásával tűnik ki, inkább a mesterséges intelligenciával támogatott autofókusz rendszerek, a még gyorsabb szenzorok, ebből adódóan az akár mechanikus zárat is kiváltó elektronikus zárak adják az újdonságok javarészét. Fontos látni, hogy ezek a fejlesztések nem csak a felső szegmensbe, de a középkategóriába is szép lassan átkerülnek. Persze lehet létezni elektronikus zár nélkül, de lássuk be: sok esetben elég az elektronikus zár is, ami viszont nem koptat mozgó alkatrészt, így a gép várható élettartama is magasabb lesz ilyen zár alkalmazásával.

A 2025-ben megjelent újdonságok száma táblázatban összefoglalva az alábbiak:

S hogy mit hozhat 2026?
Valószínűleg a tükör nélküliekhez újabb nagy fényerejű, illetve nagy zoomátfogású (hobbistáknak célzott) objektív jelenik majd meg, a Sigmát töretlenül jó pozícióban látjuk majd. A szebb napokat megélt Tamron a 2025-ös produkciója alapján a Ricoh/Pentax-szal kerül egy ligába, azaz inkább csak a futottak még kategóriát adják majd.
Fényképezőgép vázak tekintetében nehéz jóslatokba bocsátkozni, de az valószínűsíthető, hogy az APS-C szenzoros vonal tovább szűkülhet és inkább csak a tartalomgyártás, videoblogolás lesz a fő terület, ahol ezeket a gépeket még nyomni fogják. Az amatőröknek már mi is inkább a „belépő” kategóriás full-frame gépeket ajánljuk, manapság már nincs jelentős (ár)előnye egy APS-C-s gépből felépített rendszernek a full-frame szenzorosokkal szemben (persze ha valaki hobbifotós és megelégszik a gép mellé adott kitobjektívvel, az árban még verhetetlen).

Két rendszerről nem beszéltünk még, az egyik a mikro NégyHarmados, a másik a középformátumú.
Az mFT esetében egyértelműen csak a nagy tele használat ad előnyt, hiszen ezekhez a kisebb szenzoros gépekhez kisebb tömeggel készíthetők a nagy gyújtótávolságú objektívek. Felbontásban viszont sajnos már erős a lemaradás, míg APS-C szenzoros gépből találunk 40 Mpixelest is, a mikro NégyHarmad megrekedt 25 Mpixelnél (az OM System pedig 20 Mpixelnél). Tény, hogy átlagos felhasználásnál ez kevés hátrányt jelent, de pont a teleobjektíves fotózásnál jöhetne jól még egy kis tartalék a felbontásból. 60 cm széles 150 dpi-s nyomatokig azért így sem lesz katasztrófa, de fotókiállításnál már a 300 dpi elkél, így viszont 30-40 cm szélesség lesz az a határ, ahol a mikro NégyHarmad már hátrányba kerül minden mással szemben.

A másik véglet a középformátumú gépek, amelyből a legelérhetőbb áron a Fujifilm kínál termékeket a GFX rendszerében. Az akár több méteres nyomatokat is lehetővé tevő 100 Mpixeles felbontás, valamint a nagy szenzor miatt elérhető jobb dinamika, illetve részletgazdagság egyértelműen a profik számára nyújtanak előnyöket. A japán gyártó azonban kicsit toporog ebben a szegmensében, hiszen viszonylag kevés újdonsággal rukkol ki, pedig a GFX rendszerhez még bőven lehetne kölönböző objektívekkel előrukkolni. Persze ha nincs kereslet, akkor a fejlesztésbe és gyártásba beleölt jen-milliók lassan térülnének meg, ez pedig nem feltétlenül kívánatos.

Amit viszont mindenképpen látnunk kell, hogy 2025-ben nem csak több új gép jelent meg, mint 2024-ben, de a piac is élénkült, hiszen a CIPA adatokból jól látható a nagyobb forgalom, ami sok-sok év óta rekordot fog beállítani erre az évre.
Reméljük, hogy 2026-ban még több termék fogy majd, ami növeli a fejlesztésre szánható keretet is és előbb-utóbb az árak is csökkenhetnek.