Archívum

Bár hazánkban a múlt heti melegfrontot követően a korábban szép, havas tájak egyre inkább ismét szürkévé válnak, biztosan van még, aki most készül téli...

Eric Kim blogjában elemezte, mennyire nehéz, vagy könnyű a városi, vagy utcai fotózás (esetleg szóba jöhet még a szociofotózás említése is, bár az eredeti...

Azt gondolom senkinek sem kell ecsetelnem, hogy a legnépszerűbb RAW feldolgozó (és egyébként kép kategorizálásra is használt) szoftver a Lightroom. Mindez annak ellenére így...

Ki ne emlékezne Robert Aldrich háborús klasszikusára, a Piszkos tizenkettő című filmre? Egy tucat mindenre elszánt bűnöző hajt végre kényes, kemény harci feladatot, hogy a film végére megfogyatkozva bár, de dicsőségben nyerjék el az áhított szabadságukat. Hasonló cél vezérelt minket is, amikor összeszedtük a digitális utómunkában ismert tizenkét "legelszántabb" interpolációs algoritmust, hogy izzasztó missziónak alávetve őket, megküzdjenek a dicsőségért.

A kisfilmes kategória gépvázai könnyen hordozható, szinte korlátlanul és univerzálisan kiépíthető rendszerek alapjai, de méretükből és felépítésükből adódóan alkalmatlanok a precizitást igénylő, több száz megapixeles high-end fotózásra. Nem lehet például nagyfelbontású, minden arcon éles csoportképeket készíteni velük 50 emberről, de nem alkalmasak olyan igényes modellfotóhoz sem, ahol az egész alakos képen minden hajszál külön repül, minden szövet-textúra látszik, és még a modell lábai is meg vannak nyújtva. Vagyis a nagygépek képépítő, képkompozíciós lehetőségeit nem adják az alkotó fotós kezébe.