 |
Bár az új érzékelő nem kifejezetten a digitális fényképezőgépekhez készült, az Atmel CCD-jének mégis nagy jelentősége van. A korábbi digitális tükörreflexes fényképezőgépek egyik problémája abból adódott, hogy az alkalmazott érzékelő mérete nem érte el a hagyományos Leica képkocka méretét. Ennek következtében a filmes SLR gépeknél alkalmazott optikák a megszokottnál kisebb képkivágást adnak, így a nagyítás kiszámolásánál egy bizonyos (általában 1,3-1,7x-es) szorzószámmal kell számolni.
A tavalyi Photokina egyik nagy jelentőségű bejelentései között szerepeltek a Canon és a Kodak saját, teljes képkocka méretű szenzort alkalmazó digitális fényképezőgépei. A mérföldkövet tehát a Canon és a Kodak tette le, de a változás hosszú folyamatához a többi gyártó pozitív hozzáállása is szükséges. Az Egyesült Államokbeli Atmel 35×23 mm méretű CCD-t fejlesztett ki, melynek felületén 8,24 millió pixelt helyeztek el. A teljes Leica filmkocka méretű AT71200M elsősorban grafikai, illetve ipari alkalmazásra készült, így digitális minilaborokban, digitális retusáló munkaállomásokban, nagy felbontású reprózásnál, nagy formátumú röntgenfilm szkennelésnél vagy mikroszkópos fotózásnál várható a felbukkanása. Az érzékelő kétféle változatban jelenik meg, színszűrő nélküli egyszínű, illetve Bayer-szűrős színes változatban. Az AT71200M 3500×2300 képpontot rögzít, az érzékelőn lévő pixelek 10×10 mikron méretűek. Az egyszínű változat a spektrum nagy részén érzékeny, egészen 1100 nm hullámhosszig, amely már az infravörös tartomány része. Az érzékelő főbb tulajdonságai közül érdemes megemlíteni az igen alacsony sötétáramot, valamint a nagy dinamika-tartományt. A CCD felületét négy területre bontották, ezeket külön órajellel látták el. Teljes felbontásnál a CCD kiolvasási sebessége másodpercenként 2,8 kép készítését teszi lehetővé.
