A nyitóbeszédet (keynote speach) az előzetesen kiadott információknak megfelelően Tsuyoshi Kikukawa, a CIPA (Camera & Imaging Products Association) elnöke tartotta. A mostani kiállítás ugyan még csak a második CP+, de a japán fotográfiai szakkiállítások fél évszázados múltra tekintenek vissza. Az első ilyen eseményt még 1960-ban rendezték, de csak tavalyra jött el az ideje, hogy ezeket a kiállításokat a nemzetközi porondra vigyék. A PMA őszre való áttételével a CP+ maradt az egyetlen jelentős fotós kiállítás, amit az év első felében rendeznek meg. Ennek megfelelően itt mutathatnak be több új modellt is. A kiállítás a fotográfiai szakma minden területét le kívánja fedni, és a amatőröktől a profikig mindenkit igyekeznek megszólítani. A kiállítás mellett a legnagyobb gyártók képviselői tartanak nyilvános beszélgetést a fotózás múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a szakma képviselőinek pedig rengeteg (többnyire csak japánul elérhető) előadás és workshop áll rendelkezésére tudásának bővítéséhez. A többi szakmai vásárhoz hasonlóan a CP+ is jelentős üzleti megállapodások helyszíne. A CP+ célja, hogy a három legjelentősebb fotós kiállítás egyike legyen. A CP+ rendezője a japán képalkotó termékeket gyártó cégek szervezete, ami ugyan 2002-es alapítású, de elődjének tekinthető Japan Camera Association 1954 óta fogja össze a szakmában érdekelteket. A szervezet két legfontosabb feladata a képalkotáskor és képek megosztásakor használt formátumok szabványosítása, illetve a termelési és értékesítési adatok összegyűjtése és publikálása. A használt szabványok közül a két legismertebb az EXIF (jelenleg 2.3-as verzió) és a DCF, de a szervezet munkájának az eredménye a közvetlen nyomtatást több gyártó gépe között is lehetővé tevő PictBridge szabvány is. Ezeknek a szabványosításoknak az eredménye, hogy a fényképezőgépekkel, videokamerákkal és telefonokkal készített felvételek ma gond nélkül felhasználhatók, lejátszhatók és nyomtathatók szinte bármelyik gyártó termékével. A CIPA a nemzetközi szabványokért felelős ISO szervezet munkájában is részt vesz. A CIPA legfontosabb feladata volt 2010-ben a digitális fényképezőgépekre kivetett adók elleni küzdelem, illetve a hamisított (utángyártott) lítium-ion akkumulátorok használatával járó veszélyek kihangsúlyozása. A CIPA a formátumok összehangolásán és sztenderdizálásán túl az iparág statisztikai intézete is. A digitális fényképezőgép eladások 76,5%-át 2010-ben a japán cégek produkálták, a DSLR szegmensben a részesedésük 99,1%. A 2008-as 120 millió darabos eladás után a válság csúcspontjára eső 2009-ben a 110 millió darabos eladás némi visszaesést jelent, de 2010-ben 121 millió darabos eladással újra növekedést tudtak produkálni. Érdekességképpen berajzolták az ábrára az egykori filmes értékesítések adatait is. A filmes korszak csúcspontján 1996-ban „mindössze” 39 millió fényképezőgépet értékesítettek, a piac pedig 2008-ra tűnt el teljesen. Az elmúlt években a piacok regionális átrendeződése volt megfigyelhető. Míg 2003-ban Japán (19%) után Amerika (32%) és Európa (33%) alkották a fényképezőgépek legfontosabb piacát, addig 2010-re – főleg Japán (9%) „kárára” – Ázsia (20%) erősödött meg, míg az európai piac (30%) csökkent, az amerikaié (36%) pedig növekedett. A DSLR területen kicsit más a helyzet. Míg 2003-ban Észak Amerika (42%), Európa (27%), Japán 20% és Ázsia (9%) volt a sorrend, addig 2010-re ez Európa (34%) és Ázsia (27%) átvette a vezető szerepet, míg Japán (12%) Amerika (26%) mögé szorult. Ezek persze csak az arányok, mert ha figyelembe vesszük az értékesítés volumenének növekedését is, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a piac Japánban is növekedett. A cserélhető objektíves fényképezőgépek jelentőségének növekedését mutatja, hogy az objektív eladások növekedési üteme az elmúlt 7 évben mindig felülmúlta az vázak értékesítését. Tavaly már közel kétszer annyi objektívet adtak el, mint vázat. A helyszínről készült tudósítás támogatója a Sony Central and Southeast Europe Kft., a beszámolók illusztrációit pedig egy 16-108mm-es objektívvel és egy F58AM vakuval felvértezett Sony α55-ös vázzal készítem.
NÉPSZERŰ CIKKEK
Heti Fortepan – 4. Tóth József Füles humoros reklámplakátjai az 1970-80-as évekből
A műterem a mosókonyhában volt, a (sztár)manökenek saját magukat sminkelték és Photoshop híján fénykép csak arról születhetett, ami ténylegesen összerakva, legyártva ott állt a kamera előtt. Az idén nyolcvan éves Tóth József Füles mesél a Fortepanra felkerült korabeli reklámfotóiról, amelyekkel szinte új műfajt teremtett.
Portréfotózás – ingyen oktatóvideó
A Photogy ingyenes oktatóvideót tett közzé, amelyben Alex Koloskov magyarázza el a portréfotózás fontos alapköveit stúdióban és kültéren egyaránt. A leckében többek...
Melyik az ideális szenzorméret?
Középformátum? Full-frame? APS-C? Mikro NégyHarmad?
Nem csak a méret a lényeg: Világítás és fényformáló 1×1.
Mark Wallace az Adorama TV-ben megmutatja nekünk, miért fontos a méreten kívül más is! Amint azt a tapasztaltabb fotósok már bizonyára...
Augusztus 29. a Magyar Fotográfia Napja
2003 óta minden évben augusztus 29-én ünnepeljük a Magyar Fotográfia Napját. De tudod, hogy miért pont ezen a napon?
Talán sokan tudják, hogy augusztus 29-e...
TOVÁBBI
- All
- alapfokon
- állványok
- blogszemle
- digitális sötétkamra
- előkészületben
- Featured
- fényképezőgépek
- fotóelmélet
- fotónyomtatók
- fotótörténelem
- fotózz!hu
- friss áru
- interjúk
- képgyűjtemény
- kiállítások
- kiegészítők
- könyvek
- mobilfotózás
- objektívek
- okostelefonok
- pályázatok
- photokina 2006
- pletyka
- projektorok
- szkennerek
- szoftverek
- táskák
- technológiák
- témák fotózása
- Tesztfotók
- tippek>haladóknak
- tippek>kezdőknek
- tudósítások
- videó
- világítástechnika
- ultrakompakt
- kompakt
- ultrazoom
- prémium kompakt
- vízálló - strapabíró
- kompakt jellegű MILC
- SLR jellegű MILC
- belépő szintű tükörreflexes
- profi MILC
- középkategóriás tükörreflexes
- profi tükörreflexes
Bővebben