Új szenzortechnológiák előszele

0

Egy Sony és egy Toshiba szabadalom. Nagy dinamika átfogást valósíthat meg a Sony RGBW szenzora, míg a Toshiba 3 rétegű képérzékelőt fejleszthet. Kezdjük a Sonyval. Tudvalévő, hogy a digitális fényképezőgépekben alkalmazott CMOS és CCD képérzékelők egyik komoly problémája a kis dinamika átfogás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amit mi a szemünkkel még jól látható, árnyékos résznek látunk, míg mellette az igen világos felületeken is képesek vagyunk elkülöníteni a részleteket, egy ilyen téma digitális fényképezőgéppel valahogy úgy festene, hogy az árnyékos részek bebukva, élvezhetetlen sötétbe burkolózva, míg a napfényes részek túlzottan kiégve jelennének meg. A Sony új szenzortechnológiájának szabadalma ezt próbálja megoldani. A módszer kissé hasonlít a Fujifilm SuperCCD SR-éhez, ahol két különböző méretű pixelből hoztak létre egy kisebb és egy nagyobb érzékenységű pixelt. A Sony RGBW szenzoránál a W jelű képpontnál egy kisebb és egy nagyobb felületű részletet alakítanak ki, amellyel így kisebb és nagyobb érzékenységet érnek el. A nagyobb érzékenységűvel az árnyékos, a kisebb érzékenységűvel a világosabb részletekből nyerhetők világosság információk. Mint a W jelzésből is látható, színszűrő ezen pixelek előtt nem található (nem úgy, mint a Fujifilm megoldásában). Kíváncsian várjuk, vajon lesz-e belőle használható megoldás. A Toshiba ezzel szemben három rétegű szenzorról adott be szabadalmat. Mint ismeretes, ilyet egyelőre csak a Foveon gyárt X3 néven, melyeket a Sigma használt fel leginkább tükörreflexes gépeiben (emellett voltak próbálkozások a kompakt gépekbe csempészésre is a Polaroid részéről, de túl nagy sikert nem értek el). A Toshiba szenzora elméletben hasonló rendszerű, mint a Foveoné, a különböző hullámhosszúságú (vagyis különböző energiájú) fotonok az anyag más és más rétegeiben nyelődnek el. Ezt érzékelve jöhet létre a színes kép, vagyis ez esetben nincs szükség a szenzor előtt Bayer színszűrőre, így az élességet és részletességet rontó demozaik eljárásra sem. A Toshiba módszere eltérő mélységekben eltérő szélességű képérzékelő pixeleket alkalmazna, amely megoldhatná a különböző hullámhoszokra történő különböző fényérzékenység problémáját. Vajon e téren sikerül-e előrébb lépniük a gyártóknak? Jó volna…