Az örök kérdés, ami fotósok körében felmerül. Vízjelezzük-e a fotóinkat, vagy mutassuk meg tiszta valójában? Már a fotozz.hu hajnalán is előfordultak olyan esetek, amikor egy kétségbe esett felhasználó kért segítséget tőlünk, miszerint a (csak) fotozzra feltöltött képét letöltötték és kérdés nélkül felhasználták üzleti weboldalon. Sajnos sokat nem tudunk tenni ilyen esetben, nem vagyunk hatóság, akik eljárhatnának, de a főoldalra azóta piros betűvel felkerült a szerzői jogra figyelmeztető szöveg. Alkalomadtán egy-egy e-mailt is kapok, amelyben engedélyt kérnek valamely fotó felhasználásához, ez esetben mindig a feltöltőhöz irányítom a levélírót egyezkedni (ezért is érdemes valós e-mail címet megadni az adatlapon).
A probléma azonban a sok figyelmeztetés és néhány, a szerzői jogot tiszteletben tartó kérdező ellenére nem oldódott meg. Azóta is sajnos sűrűn előfordul illetéktelen felhasználás. Aki még nem élt át hasonlót, az valójában nem is tudja milyen érzés. Talán a betöréshez hasonlíthatnám, valahogy olyasmit él át az ember, mint ha behatoltak volna a védett, saját világába.
Amikor ellopnak egy képet, semmibe veszik egy ember saját tulajdonához való jogát, ezen túlmenően azonban a munkáját is lekicsinylik.
E post bejegyzését egyébként a sokak által jól ismert Balogh Tamás (alias Osztya) története ihlette, amelybe akarva-akaratlanul én is belecseppentem. A facebookon egy Ízvilág című oldal csente el Tamás fotóját, de hogy milyen úton, honnan, az nem derült ki (a linken a szóban forgó kép található). No de nem is ez a lényeg, hiszen nem akarunk mi ítélőbíróság lenni, de az mindenesetre felháborító, hogy az Ízvilág szerkesztője a többszöri kérés ellenére sem távolítja el a jogtalanul felhasznált fotót, ráadásul az ezt jelző kommenteket törli, a kommentelőket pedig kitiltja a facebook oldaláról.
Az eset kapcsán jutott eszembe az a kérdés, hogy vajon van-e létjogosultsága a vízjelezésnek, szükséges-e egyáltalán, csökkenti-e a lopások számát, vagy csak magunkat ámítjuk vele.
Én azt gondolom, hogy egy egyszerű, a kép alsó részében feltüntetett copyright info édeskevés. Annyi tapasztalata már mindenkinek van, hogy egy ilyen részt hogyan kell levágni egy fotó aljáról (saját fotóm is járt már így, de annak a történetnek pozitív befejezése volt). Az elképzelésem az, hogy úgy kell elhelyezni a vízjelet, hogy az a főtémába beleérjen és ne lehessen egy egyszerű kivágással eltüntetni azt. Az erősségét nem kell túlzásba vinni, elég ha enyhén látszik, így a kép élvezetét nem rontja nagyon, ugyanakkor vélhetően csökkenti a lopásveszély:
Természetesen tökéletes védelem nincsen (gyakorlott PS felhasználó percek alatt leretusálja a vízjelet), de tökéletesen biztonságos zár sem, s ha elmegyünk otthonról, mi is bezárjuk az ajtót, nem hagyjuk azt tárva nyitva, mondván, egy betörőnek 5 perc kinyitni ezt a zárat.
Talán a fotók zárját is érdemes bekattintani, ha webre töltünk. Ez persze csak az én véleményem, várjuk Olvasóink gondolatait, tapasztalatait.
