Irigyled a drága és ritka tilt objektívek furcsán mosott képeit? Szeretnéd minél olcsóbban növelni optikád nagyítását? Hosszú órákat áldoztál olyan képszerkesztő szoftverek kezelésének elsajátítására, melyekkel rossz minőségű analóg fotó hatását érheted el? Esetleg nem ártana mindhárom együtt? Mondjuk ingyen? Megoldható. Mindehhez alapból nincs is szükség semmilyen kiegészítőre, vagy szoftverre, csupán DSLR, vagy MILC gépedre és egy bármilyen objektívre. Jó lesz a kitobi is! A csodatechnika pedig a freelensing.
Normál módon úgy kezdődne a módszer leírása: vedd a gépvázat és csatlakoztasd hozzá az objektívet! A freelensing esetében azonban úgy kezdődik: vedd a gépvázat és NE csatlakoztasd hozzá az objektívet, csak tartsd elé! És ezzel máris megtanultuk a lényegét. Jobb kézzel a szokásos módon tartjuk a fényképezőgépet, ballal pedig csupán elé tesszük az objektívet, melyet tetszés szerint, vagy az elérni kívánt képhatásnak megfelelően mozgatunk előtte.
Előtte azonban nem árt néhány dolgot elvégezni:
– A menüben engedélyezzük az optika nélküli zárkioldást (ha valamilyen véletlen folytán nem lenne ilyen pont, a technika kivitelezhetetlen) – Lehetőleg RAW-ban fényképezzünk, a későbbi könnyebb feldolgozhatóság érdekében!
– Fotózás előtt állítsuk végtelenre az élességet!
Az utolsó pont nagyon fontos. Mivel a gép elé tartott objektívvel megnöveled a szenzor és az optika közötti kihuzatot az élességállítási tartomány megváltozik, közelebbre tolódik és elveszik a végtelen. Cserébe viszont közelebb mehetsz a témához, és jobb nagyítást kapsz, mint amit objektíved alapból kínál.
Használat előtt nem árt a hátsó LCD élőképét használni a kereső helyet. Így kényelmesebb lesz a képkomponálás.
Milyen objektívet érdemes használni?
Bármilyet, a szó szoros értelmében. Akár a kitobjektívet, akár egy bármilyen olcsó „lencsét” használhatsz. A lenti videó például egy NDK diavetítőből kioperált műanyag Pentacon 80mm F2,8 optikával készült. Mivel a minőség itt teljesen másodlagos, egy rossz objektív még egyedi ízt is adhat a képeknek.
Nagylátószögű és alap objektívekkel inkább közeli témákat érdemes megörökíteni. Makrózáshoz esetleg portréhoz ajánljuk. Teleobjektívekkel távolabbi tárgyak (vagy részletük) könnyebben élesre állíthatók, de ahogy említettem a végtelenünk elveszik.
Mi a hátránya ennek a módszernek?
Először is a pontatlansága. Az egyik kézben remegő gép, a másikban egy tőle függetlenül remegő objektív. Ne várj pont az elképzeléseidnek megfelelő képet, inkább csak kísérletezni tudsz, játszani az élességgel, mely még nagy felbontású és méretű hátsó LCD-n is nehezen lesz ellenőrizhető, hiszen elég egy parányi mozdulat és azonnal máshová kerül az élességi sík. Készíts több képet egy témáról (ha lehetséges) és utólag válaszd ki a jobbakat! Még rövid záridővel is életlen lesz képeid nagy része.
Pontatlan lesz a fénymérésed az előbbiek miatt. A géptől eltartott optika miatt mindenféle kósza fénybeverődések borzolják a fénymérő szenzor és a fotós idegeit. Minél messzebb tartod az objektívet annál nehezebb kordában tartani az élességet és a kóbor fényeket. De lehet, hogy pont ez a low-quality hatás a cél.
Tartsd mindig szem előtt, hogy a levett objektív miatt géped legkényesebb része a tükörakna (MILC-eknél, szenzorakna) szinte védtelen. Könnyebben kerül bele por, és az objektív mozgatás közben véletlenül is kárt tehetsz odabent.
Nagyon kényelmetlen bármilyen beállítást megváltoztatni, hiszen mindkét kezünk tartó kéz. Ha valaki tudatosabban használja ezt a technikát nem árt legalább az egyik elemét lefixálni, vagyis a gépvázat vagy az objektívet állványra erősíteni és hozzá képest a másikat mozgatni.
Mivel a végső képek még jobb objektívekkel is gyakran kontraszttalanok, érdemes RAW-ban fotózni és utólag korrigálni a világosságot, kontrasztot.
Milyen képek hozhatók létre?
Mozgasd lassan előre-hátra az objektívet, esetleg kicsit döntsd meg! Előre mozgatva növekszik a nagyítás és az élesség is sokkal közelebb kerül. Picit megdöntve a tilt objektívek hatását láthatod a képen, amikor az azonos távolságban lévő témán csak egy kis rész éles, és nem csak előtte és mögötte, de akár mellette is életlenedik a kép. A rossz minőségű objektívek durva képsarki sötétedését, mosottságát is utánozhatod ilyen módon, helyettesítheted a közgyűrűt, illetve szándékos becsillanásokat, elszínezéseket is a képre vihetsz.
Ha nem gond a sokkal gyengébb minőség (vagy inkább kívánatos), a freelensing segítségével makrózhatsz, portrézhatsz, létrehozhatsz tilt-hatást és a bevert fények miatt érdekesen elszínezett, mosott, álomszerű képeket. Különösen ajánlott videósoknak is, ha régi, meggyötört analóg filmeffektus, vagy folyton elmosódó és kiélesedő, zaklatott, mozgalmas képi hatás a cél.
A lenti (közeli) képek Canon fullframe szenzoros géppel és Canon EF 17-40mm F4 L IS USM objektívvel készültek 40mm-es gyújtótávolságon, végtelenre állított fókusszal. Az utolsó fotó 70-200mm F4 L IS USM objektívvel készült (200mm+végtelen), itt végtelen helyett kb. 20 méterre volt az élesség. A fotókon csak kontrasztbeállítást végeztünk.
S még két kép, ezúttal egy Canon EOS-40D és egy 50mm f/1,8 párossal, normál fotózással majd a freelensing technikával (végtelenre állított élesség, enyhén döntött objektív):
A videósnittek egy Pentacon AV 2,8/80 vetítő objektívvel készültek. A videón módosítás nem történt, utólagos effektként csak vágási áttűnéseket adtunk hozzá.
