Vakuk kulcsszáma és a villanási szög (gyújtótávolság)

0
1 254

Talán nem én vagyok az egyetlen, aki az új, 64-es kulcsszámú Metz vaku bejelentése kapcsán gondolkodóba esett, hogy vajon hogyan is lehetne az egyes vakuk teljesítményét összehasonlítani. A Metz 64 AF-1 vaku bejelentésekor már átfutott az agyamon, hogy a 200 mm-es gyújtótávolságnál megadott kulcsszám érték vajon mennyivel nagyobb, mint a 120 vagy 105 mm-es zoomállásnál tapasztalható, hiszen jó volna azért tudni, hogy a 64 AF-1-be milyen vakucső került, ténylegesen erősebb-e, mint az 58 AF-1-é. A kérdés ugyanis számomra az, hogy egy szoftboxban melyik rendszervaku lenne a legerősebb, ott viszont nem maximális gyújtótávolságnál használjuk a vakut. A kérdéssel a Samsung NX30 (és a két objektív) tesztje és az ebből adódó időhiány miatt nem foglalkoztam a továbbiakban, ma azonban ismét belebotlottam a Metz 64 AF-1 bejelentésébe (kicsit kaotikusnak is érzem, hogy a Metz korábban tette fel a weblapjára a vakut, mint a hivatalos bejelentés, ami állítólag ma volt, de ennek ellenére a hivatalos Metz anyagot még nem kaptuk meg). Mielőtt belekezdenénk a fő problémánk megoldásába, azaz hogy két különböző gyújtótávolsághoz (villanási szöghöz) megadott kulcsszám értéket hogyan tudunk azonos gyújtótávolságúra hozni, nézzük át gyorsan, mi is az a kulcsszám. A kulcsszám egy technikai szám, amelyet a rendszervaku gyártók adnak meg termékeikhez, hogy jelezzék a vaku teljesítményét. Ez a szám a hatótávolság és a rekesz szorzata, amelyet általában ISO100-ra vonatkoztatnak (kulcsszám=rekesz×hatótávolság). Ha egy vaku kulcsszáma 36-os (méterben, ISO100-ra vonatkoztatva), akkor F4-es rekeszt használva 9 méter, F8-as rekeszt használva 4,5 méter lesz a hatótávolságunk. Fontos lehet az érzékenység értékek közötti átjárás is, hiszen nem árt tudnunk, hogy mit történik, ha emelünk az érzékenységen, miként változik a hatótávolság: az érzékenységet duplájára emelve négyzetgyök kettővel nő meg a hatótávolságunk, azaz dupla akkora hatótávolsághoz négyszeres érzékenységre kell váltanunk. A fenti 36-os kulcsszámú példánál maradva ha F4 rekesz mellett 18 méteres hatótávolságot szeretnénk az eredeti 9 méter helyett, akkor ISO100 helyett ISO400-at kell használnunk. Ennyit a kulcsszám népszerű alkalmazásáról. Igen ám, de a kulcsszámot a gyártók a legritkább esetben adják meg azonos villanási szögre (zoomfej állásra), míg a legtöbb gyártó csak a maximális gyújtótávolságra vonatkoztat (itt jön ki ugyanis a legnagyobb érték), a Nikon megadja a kulcsszámot 35 mm-es objektívnek megfelelő látószög kivillantására is (35 mm-es zoomfej pozíció). A Metz azonban titkolózik. Igaz, az új 64 AF-1-nél nem csak 200 mm-es zoomfej pozíciónál, de 50 mm-re vonatkoztatva is megadta a kulcsszámot. Ezzel azonban sajnos nem sokra megyünk, hiszen a korábbi modelljeinél mind a maximális gyújtótávolságra (zoomfej pozícióra) adták meg az adataikat. Elkezdtem hát keresgélni a neten, hogy van-e valami képlet szerűség, amivel az egyes gyújtótávolságok között átjárhatóságot nyithatnánk. Nos, ilyet sajnos nem találtam, csak egy ismertetőt arról, hogy miért is nincs ilyen 🙂 A magyarázatban az szerepelt, hogy a vakucső által létrehozott fény csak teljes nagylátószögnél verődik közel 100%-ban a vakufej elején lévő fresnel lencsére, ha a zoomfejet nagyobb gyújtótávolságra, azaz hátrébb állítjuk, akkor a vakufej belső kialakítása miatt bizonyos veszteségekkel is számolnunk kell. Egy kis segítséget adott a Canon Speedlite 580EX II használati utasításának végén található táblázat, amely több zoomfej állásra adja meg a kulcsszámot. Íme: 14mm, GN=15 24mm, GN=28 28mm, GN=30 50mm, GN=42 70mm, GN=50 80mm, GN=53 105mm, GN=58 A kérdés már csak az volt, hogy a gyártó által megadott értékek vajon mennyiben térnek el egy hozzávetőleges számítástól. A nagyobb gyújtótávolságoknál megadott kulcsszám értékek növekedése abból adódik, hogy a fény nagyobb gyújtótávolságoknál kisebb körre koncentrálódik, így az adott fénymennyiség “erőssége” jobb koncentráltság esetén is nagyobb. Nyilvánvaló, hogy az arányt itt a felület fogja adni, azaz adott fényteljesítményű vakucső esetében fele akkora területre kétszer nagyobb fényintenzitás kerül. Ez adta az ötletet, hogy megvizsgáljam, milyen arányosság van a gyújtótávolságból származtatott látószög és a gyártó által megadott kulcsszámok között. Arra számítottam, hogy enyhe eltérést kapok csupán. Kiegészítettem tehát a fenti táblázatot a gyújtótávolságokhoz tartozó látószög értékekkel (diagonális, illetve horizontális), majd meghatároztam a maximális gyújtótávolsághoz tartozó kulcsszámhoz viszonyítva az egyes kisebb gyújtótávolságoknál elérhető kulcsszámok arányát (magyarul: az egyes kulcsszám értékeket elosztottam a maximális, 58-as kulcsszámmal, a könnyebb értelmezhetőség miatt ennek reciprokát vettem, amely azt mutatja, hogy hányad része az elérhető a kulcsszám a maximális kulcsszámnak). Mindennek táblázata:

gyujtótávolság, kulcsszám, arány
gyújtótávolság kulcsszám arány
f=14mm 15 3,87
f=24mm 28 2,07
f=28mm 30 1,93
f=50mm 42 1,38
f=70mm 50 1,16
f=80mm 53 1,09
f=105mm 58 1

Azaz, itt azt látjuk, hogy a maximális kulcsszámot adó 105 mm-es álláshoz képest a kisebb gyújtótávolságoknál elérhető kulcsszám hányadrésze a 105 mm-es 58-as kulcsszámhoz viszonyítva. Mindezt megtettem a maximális gyújtótávolsághoz tartozó látószög értékekkel is (magyarul: az egyes gyújtótávolságokhoz tartozó látószöget elosztottam a maximális, 105 mm-nek megfelelő látószöggel, amely azt mutatja, hogy hányszorosa az adott gyújtótávolságnál a látószög a maximális, 105 mm-es gyújtótávolságnál elérhetőhöz képest). Íme a táblázat:

gyújtótávolság, látószög, arány
gyújtótávolság látószög arány
f=14mm 104 5,33
f=24mm 73,7 3,78
f=28mm 65,5 3,36
f=50mm 39,6 2,03
f=70mm 28,8 1,48
f=80mm 25,4 1,30
f=105mm 19,5 1

Még egyszer, mit is láthatunk itt? Azt, hogy az adott gyújtótávolsághoz tartozó látószög hányszot nagyobb a maximális, 105 mm-es gyújtótávolságnál elérhető 19,5 fokos látószöghöz. Ha a két táblázat arányait mutató oszlopokban azonos értékeket kapnánk, akkor ideális esetünk lenne és baromi egyszerűen számíthatnánk kulcsszámokat különböző gyújtótávolságok között, pusztán a látószög számítása alapján. Sajnos, mint látszik, nem azonosak az arányaink, azaz a kulcsszám emelkedése a gyújtótávolság növelésével nem csupán a látószög csökkenése miatt következik be, hanem más is közrejátszik. Simán elképzelhető, hogy rosszul kezdtem megközelíteni a kérdést és mégis létezik valami egyszerű képlet, amivel hozzávetőlegesen meghatározható egy adott gyújtótávolságból és a hozzá tartozó kulcsszámból, hogy egy másik gyújtótávolságnál milyen kulcsszáma van a vakunak. Mindenesetre a probléma jól látszik: a különböző gyártók vakuinak teljesítménye messze nem hasonlítható össze a specifikációkból. A CIPA-nak ezt a területet is érdemes lenne rendbe tenni! A Metz 64 AF-1-es vaku teljesítményéről tehát szinte semmi sem derül ki, csak annyit tudunk, hogy igen kis villanási szögnél 64-es kulcsszámot ad, 50 mm-nél pedig 43-ast. Azt azonban nem tudjuk, hogy pl. 100 mm-nél mit ad. Egyetlen szerencsénk van csupán: a Speedlite 580 EX II-nél a Canon megadta a kulcsszámot 50 mm-nél, amely náluk 42-es. A Metz 64 AF-1-é 43-as. Ebből adódóan csak hajszállal lehet erősebb a Metz 64 AF-1 villanócsöve, mint az 580 EX II-é. A kis nyomozásommal itt még nem hagytam fel, megnéztem a Canon Speedlite 600 EX kezelési útmutatóját is, amelyből szintén kiderülnek a különböző gyújtótávolságokhoz tartózó kulcsszámok: 14mm, GN=15 20mm, GN=26 24mm, GN=28 28mm, GN=30 35mm, GN=36 50mm, GN=42 70mm, GN=50 80mm, GN=53 105mm, GN=58 135mm, GN=59 200mm, GN=60 Hoppá! Ezek az értékek 105 mm-től visszafelé megegyeznek az 580 EX II-ével, vagyis a Canon 600 EX ugyanazt a villanócsövet használja, mint az 580 EX II. Vagyis ha a Canon 600 EX 50 mm-es 42-es kulcsszámot tud, 200 mm-en pedig 60-ast, s a Metz 64 AF-1 50 mm-en 43-as kulcsszámot ad, 200 mm-en 64-est, akkor egy hajszállal azért mégis csak erősebb az új Metz az 580 EX II-nél és a 600 EX-nél is. De csak egy paraszthajszállal.