Pár éve Nagy-Britanniában egy azóta eltörölt törvény gyakorlatilag betiltotta a köztéri fotózást. Az angol honatyáknak jópár hónapba került, mire korrigálták a hibás döntésüket és a turisták érdekeit is szem előtt tartva megszüntették a korlátozást. Most az EU készül hasonlóra, csak még sokkal durvább kivitelben.
Nem szeretnénk politikai pályára terelni a történetet, de nagyon olyan íze van az EU-s törvénytervezetnek, mint ha 95%-ban magyar vezető politikusok alkották volna, az ugyanis mindenféle előzetes tanulmányt nélkülözve pusztán egy elképzelést erőltetne rá a tagországokra. De miről is van szó? Az Európai Parlament a digitális piac egységesítésére hivatkozva idén új megszorításokat kíván lenyomni a tagországok torkán. A Julia Reda által vezetett program lényege, hogy megszüntesse az egyes tagországok közötti különbözőségeket, amelyek a szerzői jogi szabályozások eltéréséből adódnak. A cél, hogy az EU tagországaiban egységes szerzői jogi szabályozás lépjen életbe. Ez eddig mind szép, és jól is hangzik, hiszen mennyivel egyszerűbb volna az élet, ha az EU-ban ugyanúgy történne minden az egyik országban, mint egy másikban. Legalábbis ami a szerzői jogokat illeti. A probléma csupán az, hogy a jelenlegi tervezet alapján ez nem csupán az egységesítésről, hanem egyenesen a köztéri fotózás kvázi ellehetetlenítéséről is szólna. Franciaországban egy jelenleg érvényben lévő törvény kimondja, hogy köztéri épületet csak úgy lehet lefotózni, ha előtte engedélyt kért és kapott a fotós az épület tervezőjétől, vagy annak jogutódjától. Ugye mindenki kér engedélyt az Eiffel-torony lefotózása előtt? Nyilván nem, tehát a törvény csak azért van, hogy ha valakinek nem tetszik, hogy lefotózták az épületét, a bíróságon nyerő helyzetből indulhasson. Hasonló szigorú törvények vannak Olaszországban és Görögországban is. A betartás, illetve betartatás persze már más lapra tartozik. Érdekes egyébként, hogy Szlovéniában is részleges szabályozása van az épületfotózásnak, ott például magáncélra (azaz nem üzleti céllal) fotózhatunk épületeket engedély nélkül, de ha üzleti célra használnánk fel a fotót, akkor ahhoz már engedély szükséges.
A teljes szabadság persze sehol sincs meg, amely épület nem számít középületnek, annak területén, illetve annak fotózása idehaza is engedélyköteles, de ugyanez igaz a magánterületen való fotózásra is. Tehát ha pl. egy búzatáblából szeretnénk fotózni egy éjszakai égboltot, akkor előzetesen engedélyt kell kérnünk a tulajdonostól. A szabályozás tehát valahol érthető, de a teljes korlátozás túlzott gátakat szabna nem csak a fotóművészeknek, de az egyszerű turistáknak is. A június 16-án a tervezethez csatolt melléklet ugyanis a francia példát szélesítené ki a teljes EU-re. Gondoljunk csak bele, ha ezt július 9-én megszavazza az EP, akkor törvénysértő lenne engedély nélkül fotózni a magyar Parlamentet, a Budai Várat, de az összes szép épületünket is, s ez nem csupán itthon, de az összes EU tagországban így lenne. Nyilvánvaló, hogy ezt a szabályozást igazságosan betartatni lehetetlenség, s az is egyértelmű, hogy nem a teljes tiltás a megoldás. Sokkal elfogadhatóbb volna a szlovén példa, ahol csak a kereskedelmi/üzleti jellegű fotózásnál és videózásnál kellene engedélyt kérni. Ez egyrészt a benyújtott engedélyek számát is jelentősen csökkenthetné, így az ügyintézés is gyorsabban folyhatna, másrészt nem korlátozná a (fotó)művészet terjedését. A pontos részleteket persze nem ismerjük, az internetes források megbízhatatlansága miatt bejegyzésünkben is előfordulhatnak pontatlanságok. forrás:
https://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Wikipedia_Signpost/2015-06-17/In_focus