Régóta tudjuk, hogy Máté Bence és a Panasonic jó kapcsolatokat ápolnak egymással, erre többször volt már bizonyíték a Photokina szakmai kiállításokon is, ahol Bence még be nem jelentett gépekkel készült fotói kerültek falra. Nemrégiben a 600 mm-es telét is kínáló, időjárásálló DMC-FZ300 ultrazoommal dolgozott Sri Lankán, amelyről élménybeszámoló videó is készült.
Bence kiemelte, hogy a nagy zoomátfogású kompakttal élmény volt a kevés fényben való fotózás és a 4k mód is komoly segítségére volt. Utóbbival már cserélhető objektíves tükör nélküli Panasonic Lumix DMC-G7 bemutatóján mi is megismerkedtünk, s valóban érdekes és jópofa szolgáltatás: gyakorlatilag 30 kép/mp-es 4k videót rögzít a gép, amelynek képkockáiból utólag választhatjuk ki a legideálisabb pillanatot. A módszer egyik hátránya, hogy a felbontás „csupán” 7 Mpixel, amely azonban A/4 nyomatokhoz és bőségesen elegendő. A másik negatívum, hogy csak JPEG formátum áll rendelkezésre, így az utómunkálatok az ilyen képeken csak kisebb veszteségek árán végezhetők el, s nem kapunk olyan szabad kezet, mint a RAW formátumnál. A Panasonic Lumix DMC-FZ300-zal készült videó (közeben gondoljunk végig arra, hogy ezt egy kompakt ultrazoommal készítette Bence!): A Panasonic Lumix DMC-FZ300 bemutató videója Máté Bencével, UltraHD felbontásban:
Rövid sorozatunk második felében az előző részben bemutatott stúdióeszközök közül válogattunk össze jónéhányat, hogy a legnyilvánvalóbb módon, példafotókkal illusztrálva mutassuk be működésüket.
A digitális fényképezőgépek kisméretű, ám nagy felbontású érzékelőlapja miatt az objektívekre nagy feladat hárul: kis területre kell nagyon részletgazdagság képet vetíteni.
Avagy egy példa arra, amely megmutatja, hogy nem csak felesleges részek retusálására, vagy ott sem volt madarak felklónozására, de termékfotózásnál is igen hasznos ez...
A hisztogram ma már sok-sok fényképezőgép alap szolgáltatásai között is megtalálható, így nem csak a profik, de a haladó amatőr, vagy akár a hobbifotósok...
A fényképezőgép piac kétségtelenül kitermelt jó pár haszontalan kiegészítőt, azonban a fotográfiai szűrők többsége semmiképp sem sorolható ide. A filmes korszakban megszerzett népszerűségüket még a kényelmet előtérbe helyező digitális korszak, és a mindentudó képszerkesztő szoftverek sem tudták kiölni. Méretben és funkcióban ezerféle között válogathatunk, például a szűrőtartós megoldások között, melyek közül a hazánkban leginkább elterjedt rendszert mutatjuk most be.
