A CES alapvetően nem egy fotós szakmai kiállítás. A szórakoztatóelektronikai ipar vonultatja itt fel az újdonságait, amibe néha napján vegyül egy kis fotó is. Néhány éve, amikor a PMA alól elfogyott a talaj, akkor megpróbált a CES részeként túlélni, de úgy tűnik, hogy végleg eltűnt a süllyesztőben. Így fotós újságíróként ma már általában nem érdemes január elején Las Vegasba utazni. Az idei január kivételnek számít, hiszen a fényképezőgép ipar egyik legmeghatározóbb cége, a Nikon ezt a rendezvényt választotta két nagyon fontos modelljének, a D5-nek és a D500-nak a bemutatására. Tegnap délután lehetőségem volt beszélgetni Dirk Jasperrel , akit az új modellekről és a SnapBridge rendszerről faggattam. 
Be kell vallanom, nagyon meglepődtem, amikor a sajtótájékoztatón bemutatták a D500-at. A rajongók mind a D5 megjelenésére számítottak, már számolták a napokat. A D500-ról senki sem beszélt, hiszen félig-meddig már feladtuk a reményt a D300s utódjára. Miért választották ugyanazt a dátumot ennek a két fontos gépnek a bemutatására?
Igazából ez nem is volt kérdés. Ha megnézzük, hogy a két gép mennyi technológiai részletben azonos, akkor egyértelmű, hogy a kettőt együtt kell kezelni. Annak idején a D300 is a D3-mal együtt jelent meg, ez a mostani páros pedig még jobban hasonlít egymásra a technológiai hátterüket nézve, mint az előbb említett két modell. Ezért is volt logikusabb a DX-es modellt D400 helyett D500-nak nevezni. Az elnevezésbeli hasonlóság jelzi a hasonló technológiai hátteret. Amikor 2007-ben a D300-at, illetve 2009-ben a D300s-t bemutattuk, akkor még nem volt ilyen széles választék a DSLR-ek terén. Ma a vezető gyártók kínálatában sokkal több modell létezik, így a D500-nál jobban koncentrálhattunk egy adott célcsoport igényeire. Ennek megfelelően a D500 kicsit más koncepciót követ, mint az elődei. Sokkal masszívabb lett, elsősorban a csupa fém burkolatnak köszönhetően, de a D500 megkapta ugyanazt a szintű időjárásálló szigetelést, mint ami a D5-ben is található. Ugyanaz a két gép AF rendszere is, ami a D500-ban szinte a teljes képkockát lefedi, ami szenzációs dolog. A sorozatfelvételi sebesség és a magas érzékenység is kiemelkedő. Kimondottan a mobil, agilis fotósoknak készült. Például azoknak a természetfotósoknak, akik ki szeretnék használni a kisebb szenzor által kínált képkivágást, nem akarnak kompromisszumokat kötni. A mostoha körülmények közt is működő gépre van szükségük, kevés fénynél is precíz autofókusz rendszerrel. 
Nem félnek, hogy a D500 kicsit elkésett? Sokan talán már feladták, hogy valaha elkészül a D300s utódja.
Nem gondolom. Láttuk, hogy nagyon sokan várnak egy ilyen fényképezőgépre. Az elmúlt években rengeteg technológiát mutattunk be, és sokak számára elérhetővé tettük a full frame-es fotózást, ami korábban csak a profik kiváltsága volt. Úttörők voltunk ennek a szegmensnek a kiszélesítésében, és ebben mások is követtek bennünket. De ez sosem jelentette azt, hogy elhanyagoljuk a DX vonalat. Most éreztük azt, hogy vissza kell térjünk ehhez a sorozathoz.
Már érintőlegesen beszélt róla: hogyan definiálná a D500 vevőkörét?
Elsősorban a szabadban, természetben dolgozó fotósok készült, akiknek szüksége van a magas érzékenységre, és arra a masszív kialakításra, amivel ez a gép rendelkezik. Sokaknak a D5 a mérete és tömege miatt kompromisszumos fényképezőgép lenne. Nekik készült a D500, ami egy agilisebb, mobilabb megoldás. 
Miért választották a 20 megapixeles felbontást?
A döntés mögött az húzódik, hogy szerettük volna megtalálni az egyensúlyt a különböző jellemzők között. Szükség volt a kiváló magas érzékenységre és a nagy sorozat sebességre. Választhattunk volna magasabb felbontást, de azzal veszélybe került volna a magas érzékenység. Ugyanígy probléma lenne a sorozat sebesség, ami ennél a felbontásnál minden formátumban 10 kép/mp. Ezek a képességek ennél a felbontásnál jöttek össze. Ráadásul a D5-nek is ekkora a felbontása, ami szintén az egyezések sorát gyarapítja.
Mi a helyzet az XQD kártyákkal?
Az XQD kártyák használata nem volt kérdés. A CF kártyák elérték a formátum adta sebesség felső határát, amin ezek a gépek már túlléptek. A CF formátum már egyszerűen nem tudja teljesíteni az elvárásokat. Az XQD a CF sebességének sokszorosát kínálja. A régi kártyaformátumok egyszerűen visszafogják a gépeket. És nem csak a fotóról van szó, hiszen a 4K videó is óriási adatmennyiségek mozgatását igényli. Sokan elfelejtik, hogy a kártyákra nem csak írni kell, hanem azokról le is kell tölteni a képeket a számítógépre. Az XQD kártyák ilyenkor is 3-5× gyorsabbak a CF kártyáknál. A komolyabb eseményeken dolgozó fotósok 6-8 ezer képet is készítenek egy este. Nem mindegy, hogy a képek áttöltése fél óráig, vagy 1,5-2 óráig tart.
Hogy lehet az, hogy ezek mellett az előnyök mellett más gyártó nem használja ezt a kártyaformátumot?
Jó kérdés. Valószínűleg a teljesítménnyel, sebességgel lehet összefüggésben. A Forma 1-hez lehetne ezt hasonlítani, ahol csak nagyon kevés cég tud teljesíteni. Nekünk megvan a sebességünk az XQD kártyához. Amikor először elkezdtük használni a D4-ben, akkor a formátum nagyon új volt. Mi voltunk az első gyártó, és kártyát is csak egy cég készített. Ma már több gyártó termékeiből lehet választani, és világszerte sokkal elterjedtebb már ez a formátum. Miért limitálnánk a gépet, ha egyszerűen képes rá? Akkoriban az XQD volt az egyetlen megoldás. Azóta már itt van a CFast kártya is, de a fotózás terén az XQD már megvetette a lábát.
Ennek ellenére mégis elkészítették a Nikon D5 CF kártyás verzióját is.
Valóban, készül egy CF kártyás verzió is a D5-ből, de Európában kimondottan az XQD-s verziót fogjuk előnyben részesíteni. Külön rendelésre elérhető lesz a CF kártyás verzió is, de úgy érezzük, hogy a D5 képességeinek kihasználásához az XQD-re van szükség.
Mikor lesz a két új modell kapható?
Márciusban.
Áruk van-e már?
Egyelőre nincs még végleges áruk, de a D5 két verziójának azonos lesz az ára. Az XQD kártyás verzióhoz azonban Európában jár majd egy 32 GB-os kártya és egy kártyaolvasó is. 
A legutóbbi Photokinán Zurab Kiknadze-vel beszélgettem a mobiltelefonok előretöréséről, illetve hogy ezek mennyire veszélyeztetik a fotóipart. Ő akkor azt mondta, hogy ez természetesen valamilyen szinten egy veszély, de egyben egy lehetőség is. Ő akkor már lehet, hogy tudta, hogy mi készül a cégnél, csak nem beszélhetett az új SnapBridge-ről.
Akkor ő még nem tudhatta, hogy mi lesz, de igaza volt, mert ez egy lehetőség. Sokkal jobb csatlakozni a technológiához, mintsem küzdeni ellene. A SnapBridge egy kiváló eszköz lesz, hogy a fotózást a mobil technológiával összehozzuk. A mobiltelefonok, különösen az okostelefonok előnye a kényelem. A telefon mindig velünk van, bármikor fotózhatunk vele, a képeket pedig azonnal megoszthatjuk. A másik oldalon ott van, hogy a kényelemért gyakran kompromisszumot kell kötni, hiszen képminőségben ezek a telefonok nem tudják azt, amit egy komolyabb fényképezőgép tud. A SnapBridge ügyesen köti össze ezt a két világot. A D500 egy sorozat első eleme, ami kompatibilis a SnapBridge rendszerrel. A D5 kilóg a sorból, mert annak a felhasználói köre annyira speciális igényekkel rendelkezik, hogy nekik a SnapBridge nem lenne megfelelő megoldás. A profik sokkal nagyobb sebességet igényelnek, így a D5-ben a Wi-Fi sebességét megdupláztuk. Egy atlétikai világbajnokságon az első fotós, akinek elérhetők a befutóról készült képei a szervereken kapja az eladások nagy részét. Ha két másodperccel később érnek fel a képeid, akkor akár 10-20%-kal is csökkenhet a bevételed. Ezek tények, ezért ezeknek a fotósoknak teljesen mások az elvárásai.
Lesz-e a SnapBridge elérhetőségében területi korlátozás, vagy világszerte használható lesz?
Nem lesz korlátozás, Európában például mindenütt használható lesz. Mivel a kapcsolat Bluetooth alapú, a kommunikáció engedélyezett csatornán zajlik. Így nincs olyan probléma sem, mint a Wi-Fi esetén, hogy esetleg egy már telített csatornán próbálnak az eszközök kommunikálni.
Akkor a SnapBridge egyáltalán nem is használ Wi-Fi-t?
Alap felállásban nem. A felhasználó aktiválhatja a Wi-Fi-t, ha akarja. Ez nyilván jobb megoldás, ha egyszerre nagy mennyiségű adatot kell gyorsan továbbítani. A Wi-Fi egyértelműen gyorsabb, mint a Bluetooth. A Bluetooth Low Energy (LE) verziója azonban a Wi-Fi energiaigényének csak a töredékét, 1-3%-ot használja. Automatikus áttöltésnél a fényképezőgép 2 megapixeles JPEG képeket küld az okostelefonra vagy tabletre. Ha teljes felbontású képeket, RAW fájlokat vagy videókat szeretnénk mozgatni, akkor azt kézzel kell indítani. Ilyen esetben a SnapBridge alkalmazás felajánlja a Wi-Fi kapcsolat létrehozását. De ezt a program meg is csinálja a fotós helyett, ha az kéri. Mivel a fényképezőgépet és a telefont elég csak egyszer összepárosítani, a kommunikációt minden ilyen esetben a megoldja a SnapBridge. Korábban a Wi-Fi kapcsolat létrehozása macerás volt. 
Mennyi időt igényel egy átlagos 2 megapixeles kép átvitele?
Mindössze néhány másodperc. Persze ha egy 20 megapixeles képet szeretnénk Bluetooth kapcsolaton továbbítani, az eltartana 20-22 mp-ig, de a 2 megapixeles képek szinte azonnal átmennek.
Van-e lehetőség arra, hogy az áttöltendő képeket előbb kiválogassuk?
Természetesen van. Az automatikus áttöltés minden fotót átküld, de lehet választani olyan módot is, ahol az áttöltés előtt ki kell választani a képeket. A mobiltelefonon láthatók a fényképezőgéppel elkészített képek, így kiválasztható, hogy mely képek 2 megapixeles változata legyen áttöltve az okos eszközre. A kiválasztott fotókat a SnapBridge lehúzza a fényképezőgépről.
Milyen hatással van a folyamatos Bluetooth kapcsolat a fényképezőgép és a telefon fogyasztására?
Szinte semmilyen. A Bluetooth fogyasztása a Wi-Fi kapcsolatnál megszokottnak egy apró töredéke.
Na ezt mindenképpen kipróbáljuk majd, ha megérkeznek a végleges modellek.
Persze, teszteljék. Ahogy mondtam, a termékek márciusban kerülnek a boltokba, így akkorra várhatók a tesztelhető példányok is. Ezek itt még csak gyártás előtti minták. 
Meglepő volt a Nikon sajtótájékoztatón egy akciókamera leleplezését látni. Honnan jött az ötlet, hogy ebbe a szegmensbe is beszálljon a Nikon?
Egy gyártónak bármilyen területen is mozog, folyamatosan követnie kell, hogy a fogyasztók mit szeretnének, mi az ami tetszik nekik. Mi a képalkotás területén dolgozunk, ahol az adatok, képek kezelésének módja, a képalkotás folyamata állandó változásban van. Úgy éreztük, hogy a 360 fokos kamera egy remek terület, hiszen senki sem csinálta még meg igazán jól. Nekünk megvan a technológiánk hozzá, miért ne irányíthatnánk, vezethetnénk ezt a szegmenst. Ezen a területen eddig drága ipari berendezések, illetve olcsóbb, több kamerás rendszerek voltak, amelyek képeit utólag szoftveresen kellett összefűzni. Ez természetesen nem hatékony.
Mi a helyzet a Ricoh Thetával?
A Ricoh Theta felbontása kisebb, nem ad teljes 360 fokos látószöget és az elkészült felvételek szerkesztése is limitált.
Mekkora ez a szegmens egyébként?
Jó kérdés. Nehéz megmondani. Azt látjuk, hogy az akciókamera piac szépen kinőtte magát. Persze még nem akkora, mint a kompaktok piaca, de így is jelentős. A most bejelentett kamera egy modellcsalád első tagja, így további kamerák fogják követni. Ez persze egy kísérlet is egyben. Nem lehet mindig csak azokat a termékeket elkészíteni, amit a piac igényel. Az iPad-et sem kérte senki, mégis óriási siker lett, hiszen sok területen megkönnyítette az életet, új lehetőségeket teremtett. Ilyen a 360 fokos kamera is. Ahogy a tegnapi előadásban is elhangzott, teljesen átalakítja az operatőr gondolkodását az, hogy nincs olyan pozíció, hogy a kamera mögött. Minden látszik, minden rajta van a felvételen.
Mikor lesz elérhető a termék?
Valamikor tavasszal, de nincs még pontos dátumunk.
Mit lehet tudni az árról?
Még nem tudok erről nyilatkozni, de mindenképpen elérhető áron szeretnénk kínálni.
