Ma reggel a Nikon magyarországi képviselete bemutatta a CES-en megjelent profi fotóriporter és sportfotós DSLR-jét, a D5-öt, a természetfotósok leendő kedvencét a D500-at, valamint az új vezeték nélküli vezérlést is lehetővé tevő vakuját, az SB-5000-et.
Ahogy azt már a bejelentés napján megjelent hírben is közöltük, érzékenysége óriási tartományt lefed, kiterjesztett módban ISO50 és ISO3.276.800 (kerekítve ISO3.280.000) értékek közé állíthatjuk, az utolsó két értéket kivéve 1/3 Fé-enként. A remek képzajmentesség érdekében a szenzor pixelei előtt elhelyezett mikrolencséket résmentesen alakították ki, hogy minél több foton jusson el a fényérzékeny területre. 
Teljesen új a fókuszrendszer is, a Multi-CAM 20k 153 fókuszpontot tartalmaz, amelyből 99 keresztszenzoros. A teljes fókuszpont mennyiségből a fotós 55-ből választhat, ebből 35 keresztszenzoros, méghozzá a képmező középső és szélső részein, így porté állásban is használhatók a keresztszenzoros fókuszmezők. A nem választható fókuszpontok a pontosabb és gyorsabb élességállítást, valamint a precízebb és hatékonyabb témakövető AF támogatását szolgálják. Apropó gyors élességállítás: valóban. Ilyen sebességű autofókuszt még nem láttunk, s ide kevés a szó, inkább mutatnák egy videót. A gépen Nikkor 24-70mm f/2,8G VR objektív volt, s a béta firmware-ű gép is hihetetlen sebességgel fókuszált át a 40-50 méterre lévő Szt. István Bazilika kupolájáról a 2 méterre lévő rácsozatra. A videóban a 12 kép/mp-es sorozat is szemügyre vehető. Sorozatot 12 kép/mp sebességgel folyamatos élességállítás mellett is igénybe vehetünk, ennél gyorsabb sorozat felcsapott tükör mellett vehető igénybe, ilyenkor autofókusz csak az első kép előtt van, s a kereső is teljesen elsötétedik, viszont a sorozat sebessége 14 kép/mp. E módban csak a zár fut le-fel. Kérdezhetnénk, hogy vajon LiveView módban is elérhető-e ez a sebesség, mert akkor a sötét keresőt máris kiváltottuk. A 14 kép/mp ugyan elérhető LiveView élőképes módban is, de sajnos a felbontás ilyenkor max. 5 Mpixeles lehet. 
Az igen gyors sorozatot a lerövidített visszatérési idejű tükörmechanika, valamint a masszívabb zárszerkezet tette lehetővé. Utóbbi kevlár erősítést is kapott, s 400.000 expozícióval tesztelték (ami azt jelenti, hogy 400.000 expozíció után sem történt eltérés a beállított zársebesség és a mért, valós zársebesség között, arról szó nincs, hogy 400.000 expozíció után hamarosan meghibásodna a zár). 
A gyors mechanika mellett gyors szenzor és gyors képfeldolgozó processzor is kellett, ez utóbbihoz az EXPEED 5-öt használta fel a Nikon, amely mellett a fókuszrendszert egy külön AF-ASIC processzor vezérli. A gyors feldolgozási sebességű processzor által létrehozott óriási adatmennyiséget csak az XQD kártyák sávszélessége képes fogadni, így a dupla XQD kártyás változat mellett a dupla CF kártyás csak szervizben történő kártyafoglalat csere útján érhető el, de igazából ezt a Nikon sem javasolja, mivel a CF kártya jelentősen visszafogja majd a sorozatok teljesítményét (nem a sebességét, csak az egy sorozatban max. sebességgel készíthető képek számát). 
Térjünk rá a videófelvételi képességekre. E téren is remekel a Nikon D5, hiszen Full HD mellett a ma még viszonylag különlegesnek számító 4k Ultra HD felbontást is támogatja. Érdemes tudni, hogy Full HD-ben háromféle módon készíthetünk videót: – közel teljes képkockán – DX formátumban 1,5×-es képkivágással – natív képkivágással (szenzoron 1920 pixel szélesség), 2,9×-es képkivágás. UltraHD felvétel csak natív képkivágással készíthető, amely a DX kivágáshoz nagyon közel eső 1,45×-es képkivágást ad. A natív kivágás előnye a szebb rajzolat, hiszen nem kell a nagyobb felbontású képből 1,4×-es leméretezést készíteni. 
Megújult az LCD is, amely közel dupla felbontású lett, s érintésérzékeny használatot is lehetővé tesz. A menükben és lejátszáskor is használható érintésérzékeny mód a videókban előre/hátra tekerést is megkönnyíti, illetve élőkép módban a fókuszmező kiválasztására is használható (normál fotó módban a hátlapon lévő joystick segít a fókuszpont gyors kiválasztásában). 
A kiegészítők közül fontos megemlíteni az új WT-6A Wi-Fi adaptert, amely a korábbinál négyszer gyorsabb, így 130 MByte/s adatátviteli sebességet kínál, valamint a továbbfejlesztett HTTP szerver módnak köszönhetően platformfüggetlen távvezérlést tesz lehetővé, egyszerűen webböngészőn keresztül. A géphez akár 5 további eszköz is csatlakoztatható, s az is megoldható, hogy egy master gép oldjon ki további négy Nikon D5 fényképezőgépet, amely a sportfotósoknak vagy koncertfotósoknak kínál előre telepített megoldást. 
Még egy használatot segítő újítás: a gép hátulján az összes fontosabb gomb háttérvilágítást kapott, így sötétben sem kell keresgélnünk, vagy lámpát felkapcsolnunk, hogy kiigazodjunk a gombok között. Apróság, de a kényelmet szolgálja a kissé áttervezett markolat, amelynek nem csak formája, de bevonatának textúrája is változott. 
Igazán remek lehetőségnek tűnik az új Auto AF finomhangolás, amely az objektívet front/backfókuszát hivatott önműködő módon kalibrálni az élőkép mód pontosságát felhasználva. A Nikon D5 márciustól lesz kapható, ára várhatóan bruttó 2.250.000 Ft lesz. A Nikon D5 mellett a DX vonal is új királyt kapott, a Nikon D500 személyében. A D500 elnevezésben a Nikon jól utalt a D5-re, amely nem is véletlen, hiszen a fókuszrendszere teljesen azonos, s a főbb tulajdonságok is a profi vonalat követik. Sajnos a D500-ból Magyarország egyelőre nem kapott bemutató példányt, így csak a kivetítőn keresztül és Gergő beszédéből tudtunk meg információkat a gépről. 
A D5 felbontásával gyakorlatilag megegyező 20,9 Mpixeles szenzor képadatait szintén EXPEED 5 processzor dolgozza fel, a képeket itt is menthetjük XQD memóriakártyára, de az SD használatának lehetősége is megvan. 
Videófelvételt a D500-zal is készíthetünk akár Ultra HD felbontásban is, itt azonban a Full HD felvétel nem készíthető natív képkivágás módban, csak az Ultra HD (szintén 1,45×-es képkivágást jelent). Full HD-nál választhatunk a teljes képmező, vagy 1,3×-es képkivágás módok közül. 
A D500 ugyanazt a nagy felbontású érintésérzékeny LCD-t kapta, mint a D5, de a D500-on az LCD dönthető kialakítású. 
A zárszerkezet a DX vonal csúcsát jelentő modellnél is kiemelkedő megbízhatóságú, igaz, itt „csak” 200.00 expozícióig tesztelték a zárat. 
A kényelmes használathoz ennél a váznál is megkapjuk a hátsó megvilágítású gombokat. 
Az időjárásálló szigetelést is kapott gépbe beépített Wi-Fi adapter is került, de az opcionális WT-7A adapterrel a használhatóság a Nikon D5 WT-6-jával megegyezően kiszélesedik (több eszköz csatlakoztatása, HTTP szerver mód, stb.). A hazánkban is nagy érdeklődésre számot tartó Nikon DX kiskirály szintén márciustól lesz kapható, a váz ára bruttó 750.000 Ft lesz. Újdonság még a Nikon SB-5000 vaku is, amely a gyártó első rádiós, vezeték nélküli vezérlést kínáló modellje. 
Az új vakuról is beszámoltunk már a nemzetközi bejelentéskor, de most testközelből is megismerkedhettünk vele. Igaz, a 360 fokban körbefordítható és -7..+90 fokban dönthető fejű vakut egyelőre nem tudtuk vaku nélküli elvillantásra bírni, mivel az ott lévő Nikon D5 még béta állapotú firmware-rel rendelkezett, amely még vélhetőleg ezt a funkciót nem tartalmazta. Mindenesetre külsejében és menüjében megvizsgálhattuk a terméket. Túl sok tapasztalatot nyilván így nem tudtunk szerezni, de az feltűnt, hogy az elemtartó fedele sajnos teljes egészében műanyag. A zsanér sem fém és fém megerősítést sem kapott. Remélhetőleg ez nem befolyásolja majd a termék tartósságát. Mindenesetre leejteni nem érdemes, mert így könnyen törhet az elemfedlap.
