A digitális fotózásban a képzajjal kell a legtöbbet küzdeni. Bár ma már kaphatók nagyon alacsony képzajú, magas érzékenységnél is jól használható gépek, a fotósokban mindig megvan az igény, hogy még tökéletesebb és még tisztább képet alkossanak. Íme egy „új” módszer a képek zajának csökkentésére.
A módszer valójában nem új, de így publikálva én még most láttam először. Az alacsony képzaj eléréséhez első körben több expozícióra van szükség, amelyekből dolgozni fogunk. Mivel a képzaj többnyire a termikus, véletlenszerű zajból áll, így ezek átlagolásával jelentősen csökkenthető a zajosodás. Gyakorlatilag ugyanezt teszik a modernebb fényképezőgépek is a többképes zajszűrő módjuk során. Mivel fontos, hogy tökéletes átfedésben legyenek a fotók, s ezt állványról fotózva sem minden esetben érnénk el, így javasolt a Photoshopba betöltés során automatikus igazítását is igénybe venni a File/Automate/Photomerge menüponton keresztül, ahol a képek kiválasztása után kapcsoljuk ki a Vignette Removal és a Geometric Distortion Correction funkciókat, most ugyanis nem panorámát, csak képek egymásra illesztését szeretnénk elérni. A képfájlok betöltése után a kapott rétegmaszkokat töröljük le, csak a képek legyenek egy-egy rétegen. Jelöljük ki az összes réteget, majd egyesítsük őket Smart Objectbe (Layer/Smart Objects/Convert to Smart Object). Ha ezzel megvagyunk, akkor már csak az átlagoló módot kell beállítanunk a Layer/Smart Objects/Stack Mode menüponton belül Mean módúra. A módszer hatékonyan képes csökkenteni a képzajt, de hátránya, hogy csak statikus témáknál használhatjuk. Ha viszont mozgó témát kell fotóznunk és nincs lehetőségünk több expozícióból átlagolásra játszani, akkor ezt használjuk:
A retusálás alapja a bőrhibák eltüntetése, amelyre a Photoshop több eszközt is kínál.
Az alábbi videóban a retusálás alapfogásait ismerhetjük meg, amely...
A kanadai Peter McKinnon megmutatja, milyen egyszerű és ügyes trükköket ismer és használ, ami kibővíti felszerelésének használatát.
Az alábbi két perces videóban (fél percnyi introt...
Ki ne emlékezne Robert Aldrich háborús klasszikusára, a Piszkos tizenkettő című filmre? Egy tucat mindenre elszánt bűnöző hajt végre kényes, kemény harci feladatot, hogy a film végére megfogyatkozva bár, de dicsőségben nyerjék el az áhított szabadságukat.
Hasonló cél vezérelt minket is, amikor összeszedtük a digitális utómunkában ismert tizenkét "legelszántabb" interpolációs algoritmust, hogy izzasztó missziónak alávetve őket, megküzdjenek a dicsőségért.