Bár a fényképezés nem egyik napról a másikra alakult ki, mégis augusztus 19-e a fényképezés világnapja.
Lehetne akár körkérdést is feltenni, azt kutatva, hogy ki tudja, miért pont augusztus 19-én ünnepeljük a fényképezést? Valószínűleg az utca emberei közül kevesen tudnák a pontos választ, a fotózással lelkesen foglalkozóktól már jobb eséllyel kapnánk jó megoldást, de egy biztos: a Pixinfo olvasóit ha délután megkérdeznék, hogy miért ma van a fényképezés világnapja, akkor helyesen tudnának válaszolni, hiszen mi elmondjuk a lényeget:
Arra biztosan mindenki emlékszik, hogy a fényképezés kialakulása az ókorba nyúlik vissza, arra talán már nem mindenki, hogy az ókori Kínában és a piramisok tövében is használtak már lyukkamerát. No nem fényképezésre, mert még nem volt fényérzékeny anyag, amin rögzíteni lehetett volna a képet, de mindenesetre az apró lyukon bejutó fény fordított képét már akkor megcsodálhatták az emberek.
A XVIII. században elején Johann Heinrich Schulze német kémikus ismerte fel az ezüstsók fényérzékenységét, igaz, Georg Fabricius már 1556-ban leírta, hogy a klórezüst fény hatására megfeketedik. Ezek fényképezésben való használata azonban a XIX. századig nem terjedt el. Thomas Wedgwood 1802-ben tíz évnyi kísérletezés után ezüstnitráttal kezelt papíron rögzítette különböző tárgyak árnyképét, de a képek sötétedését nem tudta megállítani, azaz a képek hosszú távú megőrzésének problémája meg nem volt megoldva. Joseph Nicéphore Niépce és Louis Daguerre találmányát 1839. január 7-én jegyezték be a Francia Akadémián (dagerrotípia: üveglapra felvitt fényérzékeny anyagból készített kép, amelyre lyukkamerával (Camera Obscure) rögzítik a képet).
A találmány olyan jól sikerült, hogy az 1826-ban készített első fénykép a mai napig fennmaradt.
A Niépce és Daguerre találmányát a francia kormány életjáradék fejében megváltotta és a világnak ajándékozta, így bárki foglalkozhatott a fényképezés akkor még új tudományával.
1839. augusztus 19-én a Tudományos és Képzőművészeti Akadémia ülésén óriási nemzetközi érdeklődés mellett ismertették a vegyi eljárás részleteit, innentől vált közismertté és bárki által használhatóvá a dagerrotípia készítésének módja. E napot tekintjük a fényképezés megszületésének napjának és emiatt tartja a világ augusztus 19-én a fényképezés világnapját.
Az eltelt több, mint 180 év alatt rengeteg technológia fejlesztés történt.
1841-ben Petzval József kifejlesztette a fényerős objektívet, amely kezdetben f/3,4 fényerővel bírt és 16× jobb fényerőt kínált, mint az akkori objektívek.
1887-ben kifejlesztették a celluloid filmet, így nem kellett nehéz és méretes üveglapokkal dolgozni.
1925-ben Oscar Barnack több, mint tíz éves fejlesztő munkájának köszönhetően a Leitz gyár piacra dobta a Leica nevű fényképezőgépet a hozzá tervezett 24×36 mm-es képméretű 36 felvétel elkészítésére alkalmas negatívval, amelyet ma kisfilmnek nevezünk (az a bizonyos Leica képkocka).
1947-ben elkészült az első Polaroid kamera, 1957-ben az első Polaroid diapozitív.
1959-ben a Nikon bemutatta első F bajonettes Nikon F fényképezőgépét.
1973-ban az AT&T Bell Laboratories megalkotta az első digitális fényképezőgépet.
1986-ban a Kodak digitális gépe már egy megapixeles felbontásra volt képes.
1991-ben a Kodak dobta piacra a világ első digitális tükörreflexes gépét, a Kodak DCS 100-ast.
1995-ben jelent meg az első LCD-vel szerelt digitális fényképezőgép, a Casio QV-10.
1999-ben a Nikon bejelenti a D1-et, amely az első megfizethető árú DSLR volt.
2000-ben jelenik meg az első kamerás mobiltelefon, a Samsung SCH-V200, amely 640×480 pixeles képek készítésére volt alkalmas.
2003-ban a Canon jelenti be az EOS 300D-t, amely a kis pénzű hobbi és amatőr fotósok számára is elérhetővé teszi a digitális tükörreflexes gépek használatát.
2007-ben az Apple piacra dobja az iPhone-t, amely 2 Mpixeles felbontású kamerával rendelkezik és azonnali képtovábbítást kínál, ezzel megalapozza a „fotózok és megosztom” módszert.
Bár 2004-ben készült el a facebook, az igazi áttörést 2006-ban hozta, amikor nyilvánossá vált. Ez óriási lökést adott a közösségi képmegosztásnak.
És persze rengeteg sok technikai újdonságról lehetne még beszélni, a stabilizátorról, a memóriakártyákról, a videófelvételről, a Wi-Fi-ről és az okostelefonról vezérlésről, a RAW formátumról, a szoftveres képkorrekciókról (pl. torzítás csökkentés) és még ezernyi dologról…
