Lassan tényleg visszatérünk a régi kerékvágásba, amihez hozzátartozik az is, hogy újra lesznek igazi, falra akasztott képekből álló fotókiállítások, amikhez hangulatos megnyitók is tartoznak.
Az egyik már karnyújtásnyira van, mégpedig Szalontai Ábel – Csillagöböl című fotókiállítása, amelyet 2021. június 8-án, jövő héten kedden, este 6 órakor nyit meg Hajdu István művészettörténész a Capa Központ Project Roomjában.
A kiállításmegnyitón való részvétel ingyenes, de védettségi igazolványhoz és annak (vagy EESZT applikáción keresztüli) bemutatásához kötött.
A megnyitó időpontja: 2021. június 8., kedd, 18.00
Helyszín: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, Project Room
Budapest, VI. kerület, Nagymező utca 8.
A kiállítás megtekinthető:
2021. június 9. – 2021. augusztus 8. között,
keddtől péntekig 14 és 19 óra között,
szombaton és vasárnap 11 és 19 óra között.
Hétfőn és ünnepnapokon zárva.
A végtelen hosszú tejúton
Csillagtengerben egy csillagot lelni
Csillagöbölben megpihenni
Pintér Gábor verse
Szalontai Ábel Csillagöböl című kiállítása egy évtizedek óta készülő fotósorozatból álló reprezentatív válogatás. A világítódobozokban installált képek és a rövid, mozgóképes alkotások a tengerek és a kikötők világát, az ott élők és az átutazók történeteit rajzolják ki.
Szalontai a fotogén Izland, a zsúfolt kínai Sanghaj, török Isztambul, a népszerű görög Korfu vagy épp a nyugalmas román Sulina partjainál éppúgy rálel a víz és a part találkozásának megragadó és megragadható eseményeire, mint a nagy ipar- és kikötővárosok, a lengyel Gdańsk vagy az ír Dublin peremén. A Csillagöböl Szalontai Ábel gyűjteménye. Elsimuló, fodrozódó, felcsapó, viharos hullámok. A horizont vonalát pásztázó tekintetek. Bóják, halászhálók, hajótestek. Várakozás a hajók kifutásához kedvező időjárási körülményekre. Matrózok, halászok szigetlakók, átutazók. A kikötő a találkozások és a búcsúzások, a megérkezések és az eltávolodások színhelye. Ködbe veszett, napsütötte, éjjeli, hófedte partok. Napszakoktól független, folyamatos mozgás.
A kikötő pihenő, stratégiai, hatalmi és gazdasági pont is egyben, helyszíne a csatáknak, a cseréknek, a kereskedelemnek. A hosszú utakról, messzi tájakról érkező hajók rakományai, nagyméretű, jellegtelen tárolókban és hordókban halmozódnak egymásra, egzotikus termékeket és terményeket rejtve. A hajók művészeti ábrázolásának több ezer éves hagyománya van az egyiptomi papiruszok hieroglifáitól kezdve a görög vázákra rajzolt gályákon, a reneszánsz mesterek festményein látható, koruk hajótípusairól adott szinte teljesen hiteles és pontos képeken át a fotográfiai megjelenésekig. Párhuzamosan ezzel, korunk kikötőiben az egykor festésekkel és faragásokkal díszített evezősök, a felfedezések és a gyarmatok megszerzése szolgálatában álló többárbócos karavellák helyét is átvették a súlyos-acélos hajótestek, óriás tenger- és óceánjárók. A hajózás aktusai a kikötőben, a partra szállással kezdődnek és érnek véget.
„A tenger közelében a horizontot vizsgálva, a kikötők zsúfolt vagy éppen elhagyott világában mindig azt tapasztalom, hogy ott minden a múltról szól. A jelen a megismételt múlt örök körforgása. Az emlékek itt nagyobb jelentőséget kapnak, a múlt fontosabb, mint a jövendő. A szigeteken pedig még inkább érzem az elfogadás – befogadás jelenlétét, talán azért, mert az ott élők emlékezetében benne van, hogy ők is jöttek valahonnan. A tengerparti menedékek, kikötők, a lelkek pihenőhelye, ami ott lassabban öregszik, mint a test” – vallja a képekről az alkotó.
Szalontai Ábel fényképei a víz végtelen vizuális bibliotékájának csupán egy szegletét mutathatják meg. Fényképei csendessége által keletkezik feszültség: a megannyi szimbólum, a horizont végtelensége, a kikötői élet apró mozzanatai teszik láthatóvá e láthatatlan történeteket.
Gellér Judit
kurátor
